A felsőoktatási rangsorok alapján az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kara (ELTE TTK) nyújtja a legmagasabb színvonalú természettudományos képzést Magyarországon. Ugyanakkor az elmúlt években a Bologna rendszerre történő átállás, és az egyre nagyobb hallgatói létszám párosulva a felsőoktatást ért és érő sorozatos elvonásokkal, rengeteg téren hozott változást. Nem kivétel ez alól a hallgatók tudománnyal való kapcsolata, kapcsolatba kerülése sem. Míg korábban személyes kapcsolat volt a hallgatók és oktatók között, ami lehetővé tette mester-tanítvány viszonyok kialakítását, addig jelenleg a hallgatók a saját évfolyamtársaikat sem feltétlenül ismerik, az oktatók pedig arctalan tömegként találkoznak a hallgatósággal. Ebben a helyzetben feltétlenül szükséges, hogy a kutatás iránt érdeklődő, tehetséges hallgatók több fórumon is megismerhessék az ELTE TTK-n és az együttműködő intézetekben zajló kutatásokat, valamint kötetlen formában is találkozhassanak az oktatókkal és a kutatókkal.

Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzatára (ELTE TTK HÖK) meghatározó szerep hárul a hallgatói tudományos közélet szervezésében és fejlesztésében. Az ELTE TTK HÖK Tudományos Koncepciója vázolja, hogy jelenleg mik a problémák és hiányosságok az ELTE TTK hallgatói tudományos közéletében, illetve javaslatokat tesz ezek megoldására.

Helyzetértékelés

Az ELTE TTK-n a tudományos közélet és a tehetséggondozás tekintetében az alábbi problémákat, és hiányosságokat tártuk fel eddig:

• Az ELTE TTK HÖK szakterületi széttagoltsága, a szakterületek függetlensége a rengeteg előny mellett hátrányokkal is jár. A kari hallgatói tudományos közélet szervezését megnehezíti, hogy a kommunikáció gerincét az évfolyam levelezőlisták, illetve a szakterületi honlapok adják. A szakterületeken átívelő érdeklődésű hallgatók elérése, tájékoztatása az érdeklődésükre számot tartó programokról nehézkes. Hiányzik egy egységes, az ELTE TTK hallgatói tudományos közélete szervezésére szolgáló kommunikációs csatorna. Nagy, széles tematikájú tudományos rendezvények szervezése jelenleg a legtöbb szakterület számára megoldhatatlan feladat.
• A felvételi eljárás sajátosságai, a nagy évfolyam-létszámok és az országban igen sokféle színvonalú és irányú középiskolai képzés együttesen azt okozza, hogy az oktatók rendszeresen találkoznak rosszul felkészült, motiválatlan hallgatókkal. Ez hosszú távon rontja a hallgatók megítélését az oktatók szemében.
• A hallgatók kutatómunkába történő bekapcsolódását a nagy évfolyam-létszámok, a kontaktórák nagy száma és a több szakterületen előírt, kötelezően irodalmi összefoglaló jellegű BSc szakdolgozat mellett az is nehezíti, hogy hiányzik a kutatásba való irányítás, illetve a kutatási tevékenység népszerűsítése. A hallgatók többségének csak az MSc képzés ideje alatt van lehetősége és kötelezettsége érdemi kutatómunkát végezni.
• A TDK dolgozatok száma nem követte a hallgatói létszám növekedését, egyes szakterületeken a dolgozatok száma az elmúlt években visszaesett. Ennek okai változatosak, az egyes szakterületeken eltérőek. A jelenség maga ugyanakkor jelzi, hogy a témavezetői kapacitás véges, és a TDK mozgalom népszerűsítése nem elégséges.
• Kari szinten kevés a tudományos rendezvény, legyen szó szakmai kirándulásokról, laborlátogatásokról, vagy akár előadásokról.
• Elégtelen az ELTE TTK-n elért tudományos eredmények kommunikációja a hallgatók és a külvilág felé egyaránt. A hallgatók keveset találkoznak a karon zajló kutatómunkával.
• A kutatómunkát végző hallgatóknak elismerésére, jutalmazására szolgáló tudományos ösztöndíjra fordítható keret felsőbb szabályozás következtében szűkös, a tudományos ösztöndíjak összege alacsony. A doktoranduszok egyes pályázati időszakokban a tudományos ösztöndíj keret aránytalanul nagy részét nyerik el, hiszen ők nem a tantervi kötelezettségeik mellett kutatnak, hanem a kutatás az elsődleges feladatuk, és számukra más pályázati források is könnyebben elérhetők.

Megoldási javaslatok

• Az ELTE TTK HÖK rengeteget tud tenni az ELTE TTK tudományos közéletének fejlesztéséért. Ennek feltétele, hogy a Tudományos Csoport minden szakterületet lefedő aktív tagsággal, folyamatosan működjön. A szakterületeknek folyamatosan gondoskodniuk kell a Tudományos Csoportba delegált hallgató(k) utánpótlásáról, új emberek bevonásáról.
• A szakos problémák megoldásával, szakos programok szervezésével a szakterületek eredményesen tudnak, tudtak foglalkozni. A jövőben is rendszeresen kell tudományos programokat szervezni minden szakterületen. A hallgatói tudományos közélet szervezésében a Tudományos Csoportnak a szakterületek mellett – a szakterületi csoportok munkáját kiegészítve – kell működnie. A Tudományos Csoport feladata elsősorban a Kar egészét érintő problémák megoldása, nagyobb tudományos rendezvények szervezése.
• Létre kell hozni egy kari tudományos honlapot, ami mentes a hagyományos szakterületi tagozódástól. Ez a honlap alkalmas lehet igényes és kedvcsináló tudományos ismeretterjesztő cikkek közlésére, az ELTE TTK-n szervezett tudományos programok hirdetésére, és a hallgatóknak szóló pályázati lehetőségek összegyűjtésére egyaránt. Kiegészítésként kutatói blogok, és akár a Tudományos biztos munkablogja is helyet kaphat ezen a felületen.
• A kari TDK honlapot fejleszteni kell. A cél az, hogy az összes szakterületi TDK kiírása, az absztraktok és dolgozatok feltöltése ezen a közös felületen menjen. A honlap azért fog a hallgatók előzetes tájékozódásához igazán nagy segítséget nyújtani, mert terveink szerint a témavezetők bemutatkozása, témáik rövid bemutatása, a korábbi évek absztraktjai és akár a dolgozatok is elérhetőek lesznek rajta keresztül. A TDK tevékenységet népszerűsíteni és reklámozni kell minden lehetséges fórumon, ugyanis jelenleg a TDK a legjobban működő tehetséggondozási forma az ELTE TTK-n.
• A kari tudományos honlapnak és a kari TDK honlapnak szerves egységet kell alkotnia, vagy közös felületen kell helyet kapnia. Ha a két funkció közös felületen lenne elérhető, az növelné a TDK honlap két TDK konferencia közti látogatottságát, és elősegítené azt, hogy a hallgatók TDK-val kapcsolatos információkhoz jussanak a konferenciák közti hosszú, tétlen időszakokban is.
• A Tétékás Nyúz szerkesztőségével együtt kell működnie a Tudományos Csoportnak annak érdekében, hogy a Tudományos rovat mindig magas színvonalú, és a kari tudományos honlappal összhangban levő legyen.
• A Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ oktatói és a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc hallgatói értékes ötletekkel, és akár ezek megvalósításában nyújtott segítséggel nagymértékben hozzájárulhatnak az ELTE TTK-n elért tudományos eredmények jobb kommunikációjához, és a tudományos programok hatékony hirdetéséhez. A Tudományos Csoport működésébe Tudománykommunikáció a természettudományban MSc szakos hallgatót, hallgatókat is be kell vonni. A Tudományos Csoport egyes projektjei illeszkednek a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc tantervébe. Az ezeket a projekteket kivitelező hallgatók amellett, hogy hozzájárulnak a hallgatói tudományos közélet szervezéséhez illetve fejlesztéséhez, még tanegységet is teljesítenek közben. Ennek a mindenki számára előnyös együttműködésnek a kialakítása egyeztetést igényel a Tudománykommunikáció a természettudományban MSc szak oktatóival.
• A Multimédiapedagógiai és Oktatástechnológiai Központ oktatói kapcsolatban állnak országos médiumokkal, szerkesztőségekkel. Segítségükkel az ELTE TTK-n elért tudományos eredményeket hatékonyan lehet kommunikálni a külvilág felé. Közérthető, a tudományt, azon belül az ELTE TTK-n folyó kutatómunkát népszerűsítő, a kutatókat bemutató írásokat kell megjelentetni középiskolásoknak szóló médiákban.
• A szakkollégiumi tagság az ELTE TTK-n folyó tehetséggondozás másik formája a TDK munka mellett. A szakkollégiumok oktatóit és tagjait be kell vonni a programok szervezésébe és a Tudományos Csoport munkájába. A szakkollégiumoknak több megjelenési lehetőséget kell biztosítani a Karon és a szociális kollégiumokban. A szakkollégiumok rendszeresen szerveznek konferenciákat, segítségükkel minden ELTE TTK hallgatónak szóló rendezvényeket lehet szervezni a jövőben.
• Új tehetséggondozási programok indításának lehetőségét is meg kell vizsgálni. Ilyen programok sikeresen működnek az ország több egyetemén. Ezek működését részletesen meg kell ismerni, és ezeket az információkat felhasználni az ELTE TTK-n a jövőben indítandó programok megalkotásakor.
• A jövőben a honorácior rendszer is fontos szerepet tölthet be a tehetséggondozásban. A rendszer elindításához a Kar vezetésének éreznie kell, hogy a hallgatók érdeklődnek a honorácior státusz mint lehetőség iránt. Első lépésként a kiváló teljesítményt nyújtó hallgatókat ösztönözni kell arra, hogy érdeklődjenek a honorácior státusz iránt, hozzák létre azt a kritikus tömeget, aminek a Kar vezetése már nem tud ellentmondani. Ezzel párhuzamosan részt kell venni a honorácior rendszer kari szabályozásának kialakításában.
• A doktoranduszokat be kell vonni a hallgatói tudományos közéletbe. A doktoranduszok akár előadóként, akár szervezőként rengeteget tudnának segíteni a tudományos programok megvalósításában.
• A doktoranduszok a tudományos ösztöndíjak jelentős részét elnyerik a rendszeres és egyszeri tudományos pályázatokon. Ennek eredményeképpen alacsonyabb összegű tudományos ösztöndíjat kapnak azok a graduális képzésben résztvevő hallgatók, akik a tanulás mellett érnek el jelentős eredményeket a kutatásban. Ki kell alakítani az ELTE TTK HÖK-ön belül egy egységes álláspontot a doktoranduszok tudományos teljesítményének díjazásával kapcsolatban, és ennek szellemében kell megalkotni a rendszeres tudományos ösztöndíj új pályázati kiírását. Az új kiírásnak pontosan meg kell határoznia az elismerhető tudományos eredmények körét, valamint az egyes tudományos eredmények igazolásának elvárt módját.
• Törekedni kell a hallgatói tudományos közélet fejlesztésére fordítható források bevonására. Figyelni kell a pályázati lehetőségeket a Hallgatói Alapítvánnyal és a Pályázati és Innovációs Központtal együttműködve.
• A képzéseket vagy kutatásokat anyagilag – például az innovációs keretből – támogató cégek bevonásának lehetőségét körbe kell járni. A sok ELTE TTK-n végzett hallgatót foglalkoztató cégeket a Karrierközpont információi alapján meg kell keresni, és tárgyalni, egyeztetni velük.

Oktatói-kutatói minősítési pontrendszer

A Kémiai Intézetben működik az oktatók, kutatók teljesítményét minősítő pontrendszer. A intézetigazgatók egy részét foglalkoztatja a gondolat, hogy az oktatási feladatok kiosztása szempontjából hasznos lenne egy minősítési pontrendszer kidolgozása és bevezetése. Az ELTE TTK HÖK feladata ezen a téren nem az, hogy ilyen intézeti pontrendszerek bevezetését kezdeményezze, hanem az, hogy figyelemmel kísérje a pontrendszerek kialakítását, és mindent megtegyen annak érdekében, hogy az nyilvános, és a hallgatók számára is informatív legyen.

A pontrendszernek rengeteg szempontot kell figyelembe vennie ahhoz, hogy valóban betöltse a szerepét, és releváns információkkal szolgáljon a hallgatóknak. Ilyen szempontok többek között, hogy az oktató milyen minőségű oktatási tevékenységet végez, részt vesz-e a tudományos élet szervezésében, hány hallgatója ért el, és milyen tudományos eredményt, mennyi külső forrást vont be stb. A feladat összetettségét növeli az, hogy az egyes szempontok az egyes szakterületeken eltérő súllyal szerepelhetnek.

Záró gondolatok

A Koncepcióban megfogalmazott célok egy része már ebben a tanévben megvalósítható, az ELTE TTK hallgatói tudományos közélete már rövid idő alatt jelentős mértékben javítható. A Tudományos Csoport folyamatos és nagy létszámú működése esetén hosszabb távon, a Kar adottságait kihasználva stabil, magas színvonalú hallgatói tudományos közélet alakítható ki a Karon.