hallgatói-önkormányzat

Tervezett napirend:

1. Személyi kérdések
2. Ügyrendek
3. TTK HÖK Alapelvek
4. Mentorkoncepció
5. Tájékoztató dékánválasztásról
6. Bejelentések

Sziasztok!

Idén tavasszal is megrendezzük bevonó táborunkat, ezúttal a Váctól néhány kilométerre fekvő Magyarkúton. A hétvége célja, hogy elősegítsük az egyetemi közélet és a Hallgatói Önkormányzat iránt érdeklődő hallgatótársaink bekapcsolódását munkánkba.

Ha nem indultál még képviselőnknek, tisztségviselőnknek, szeretettel várunk a hétvégére!

Pénteken a közös leutazás és a nyitó előadások után lehetőség nyílik egymás megismerésére főként szakon belüli ismerkedés keretében.

A szombat délelőtt folyamán az Önkormányzat felépítéséről, tisztségviselőink és az őket segítők feladatköreiről és mindennapjairól hallhattok. Ezt követően tematikus előadásokban ismerhetitek meg három főbb tevékenységünket: a tanulmányi érdekképviselet gyakorlati megvalósításának eszközeit és aktuális projektjeit, az ösztöndíjrendszerért felelős Kari Ösztöndíjbizottság munkáját, valamint a rendezvényeink szervezési hátterét. A délután során pedig a projektfeladatoké lesz a főszerep, melyeket mindennapi működésünk ihlettek.

A vasárnap reggelit követő táborértékelés-táborzárás után közösen indulunk vissza dél körül Budapestre.

A jelentkezés határideje 2012. március 5. hétfő. A jelentkezési űrlapot itt találhatod: https://docs.google.com/spreadsheet/viewform?formkey=dGRfWlQyelljSjA0T3I5dmpsOVNxZEE6MQ#gid=0

A tábor költségeihez 2500 Ft hozzájárulást kérünk, melyet a Hallgatói Irodában (Északi Tömb 0.75) tudsz befizetni 2012. március 7. szerda 16:30-ig.

A hétvége részletes programját a leutazási és hazaérkezési időpontokkal a jelentkezést követően a jövő héten, kedden küldjük el a regisztrált e-mail címedre.

A rendezvény facebook eseményét itt találhatod: http://www.facebook.com/events/372105909479773/

Kérdéseitekkel kérünk, forduljatok hozzánk bizalommal a szerveh@ttkhok.elte.hu (László Dávid szervező elnökhelyettes) vagy a taneh@ttkhok.elte.hu (Árendás Péter tanulmányi elnökhelyettes) címen, illetve ügyfélfogadási időben a Hallgatói Irodában.

Különös helyzet állt elő. Egy, a Lágymányosi Kampuszról indult hallgatói megmozdulás benyomult az ELTE ÁJTK főépületébe. A TTK-s hallgatói mozgalom, a TTK HÖK döntött, s az alábbi nyilatkozatot fűzi a történtekhez. (Amennyiben egyetértesz vele, a nyilatkozat facebook-bejegyzésénél jelezheted támogatásodat, illetve várjuk véleményed, hozzászólásaid is.)

Az ország hallgatói önkormányzatai, köztük a TTK HÖK is számos módszerrel küzdött az új felsőoktatási törvény aggályosnak tartott pontjai ellen.

Több száz TTK-s is részt vett a HÖOK demonstrációján, jelentős részük a Lágymányosi Kampuszról gyalog érkezett a helyszínre a TTK HÖK és az IK HÖK közös menetével. Rengeteg szakmai anyagot fogalmaztunk meg, részt vettünk a minisztériummal történő tárgyalások során az országos hallgatói álláspont kialakításában, fórumot szerveztünk véleményetek megismerésére. Megmozgattunk minden követ és számos sikert értünk el, amikről folyamatosan tájékoztattunk benneteket.

A TTK HÖK egy demokratikus hallgatói mozgalom, ezért bármit is tettünk, hűek maradtunk a demokratikus normákhoz. Tettük ezt mindazért, mert hiszünk abban, hogy a rendszerváltás óta kivívott jogainkat a hallgatók érdekében használtuk és kívánjuk használni a jövőben is.

Éppen ezért elítélünk minden törvénytelen eszközt. A TTK HÖK továbbra is meg fog tenni mindent, hogy az ELTE TTK hallgatói az ország legjobb Természettudományi Karán szerezhessenek diplomát, legyen szó szabályzatok véleményezéséről vagy demonstrációról.

Január első napjával hatályba lépett az új felsőoktatási törvény.A szabályzati változtatásokat több lépcsőben vezetik be, így komolyabb változások lesznek 2012. szeptember 1-jétől és 2013. január 1-től is. Az októberi lágymányosi hallgatói fórumhoz hasonlóan a tervek szerint a szorgalmi időszak első heteire is interaktív tájékoztató előadást szervez a Hallgatói Önkormányzat az érdeklődőknek. Elemzéseink és cikkeink készültéig az új törvényt a csatolmányok közül lehet letölteni, PDF formátumban. (A forrás a Magyar Közlöny vonatkozó száma.)

Időpont: 2012. január 27. Helyszín: 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C ELTE TTK Déli Tömb, nyugati bejárat A rendezvényen az ELTE TTK szakjai képviseltetik magukat, valamint az ELTE TTK HÖK, a Felvételi Iroda, az ELTE TTK Hallgató Alapítvány és két ELTE TTK-s hallgatókat fogadó szakkollégiumunk. 09:00-től standokkal, érdekes kísérletekkel, bemutatkozó anyagokkal várjuk az érdeklődőket, akik a szakok hallgatóival beszélgethetnek. 10:00-tól Központi előadás 11:00-tól Szakos előadások párhuzamosan, külön termekben. 11:30-tól Szakos programok Arra kérjük az érdeklődő diákokat, hogy érkezésükkor regisztráljanak, ennek segítségével történhet meg az iskolákból való hiányzás igazolásának kiadása. Ezen papírok átvételére 12:00-tól lesz lehetőség az információs pultoknál. Részletes programok hamarosan! A rendezvény facebook-eseménye itt található.

Az ELTE EHÖK Elnöksége (benne a TTK HÖK is) elfogadott szerdán egy módosítási-javaslat csomagot, ami a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a sajtó felé is megküldésre került.

Ebben a TTK HÖK javaslatai is szerepelnek. A héten megjelent Nyúzban olvasható véleményt még megjelenés előtt megküldtük az EHÖK felé,
másrészt az EHÖK Elnökség ülésén is aktívan részt vett a kari HÖK, konkrét javaslataink is szerepelnek a csomagban.

A módosítási indítványok megtételének határideje, azóta lezárult, több, mint 300 javaslat érkezett, ezek közül több a mi javaslatunkkal megegyezik.

A törvényjavaslat és minden azzal kapcsolatos dokumentum, köztük a benyújtott módosító javaslatok is megtalálhatóak itt.

Az általunk elfogadott javaslatcsomag legfontosabb sajtómegjelenései:
HVG
Origo
Index
Népszabadság
Eduline
hirado.hu

Várjuk a Ti véleményeiteket továbbra is!

Tervezett napirend:
1. Beszámolók

2. Személyi kérdések
3. Költségvetés-módosítás
4. Alapszabály módosítása (.docx, vagyis Office 2007+-szal megnyitható a .bin fájl)
5. Bejelentések

Az alant olvasható szövegben a felsőoktatási törvény múlt héten megjelent tervezetét véleményezzük. A dokumentum elején összefoglaljuk az általunk legfontosabbnak vélt változásokat. Akinek letölthető dokumentumként jobban kézreáll ilyen hosszú szöveg olvasása, az alant a csatolt fájloknál megtalálhatja számítását.

Ezúton is hívunk mindenkit az október 27-ei országos hallgatói demonstrációra.

Az ELTE TTK-sok 15:00-kor gyülekeznek az Északi Tömb előtt és 16:45-kor az Olimpiai parkban (Kossuth és Jászai tér között a Széchenyi rakparton).

Az esemény Facebook linkje: http://www.facebook.com/event.php?eid=204563496282586


A FELSŐOKTATÁSI TÖRVÉNY TERVEZETE

KIVONATOLT VÁLTOZAT

ELTE TTK HÖK

A kormany.hu oldalon október 18-án 10:20-kor nyilvánosságra hozták a készülő új felsőoktatási törvény tervezetét, melyet változatlan formájában ebben a dokumentumban is olvashattok. A következő néhány oldalon a normaszöveg általunk leginkább aggályosnak tartott részeit emeltük ki, és láttunk el rövid magyarázatokkal a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Az aláhúzott részekre kattintva a normaszöveg vonatkozó részére lép a dokumentum.
Amennyiben kérdésetek van, illetve szeretnétek hangot adni véleményeteknek, kérlek, forduljatok hozzánk bizalommal az alábbi elérhetőségeken.

Dukán András Ferenc (elnok kukac ttkhok.elte.hu)
Árendás Péter (taneh kukac ttkhok.elte.hu)

HALLGATÓI SZERZŐDÉS

Minisztériumi körök szándéka szerint a diploma megszerzését követően nem lehetne külföldön dolgozni, vagy vissza kéne fizetni a képzés árát az államnak.

A szándék ugyan érthető, de számos rendkívül aggályos probléma merül fel, ezek közül csak párat említve: az EU számos tagállamában ingyenes a képzés, így bizonyos szakok esetén valószínűsíthető, hogy a jövő értelmisége külföldön szerez diplomát ilyen szabályozás hatályba lépése esetén, mely után kevésbé várható, hogy itthon álljanak munkába. Szintén problematikus a külföldről érkező hallgatók helyzete (különösen a határon túli magyaroké), hiszen őket vagy az országhoz kötik, vagy pozitívan diszkriminálják a magyarországi egyetemistákkal szemben.

A szerződés tartalma rendeletben kerülne szabályozásra, így akár évente változhat. Ez pedig, bár pozitív is lehet, de a számos ellenzőt szerzett, hiszen a „röghöz kötés” bevezetésének kérdését nyitva hagyja.

Az értelmiség elvándorlásának problémája természetesen jelenleg is jelentős és megoldásra vár, de a hallgatói szerződés véleményünk szerint csak rontana a helyzeten.
48. § (1) AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KÉPZÉSRE FELVÉTELT NYERT JELENTKEZŐVEL – BEIRATKOZÁSÁT MEGELŐZŐEN – A KÉPZÉS KÖLTSÉGEINEK ÁLLAMI ÁTVÁLLALÁSÁT BIZTOSÍTÓ ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJ SZERZŐDÉST KELL KÖTNI, AZ ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRE FELVÉTELT NYERT JELENTKEZŐVEL A KÉPZÉS RÉSZLEGES ÁLLAMI FINANSZÍROZÁSÁT BIZTOSÍTÓ ÁLLAMI ÖSZTÖNDÍJSZERZŐDÉS KÖTHETŐ.

RENDELETI SZABÁLYOZÁS

Az elmúlt hónapokban rengeteg tervet, koncepciót, megnyilatkozást hallhattunk, melyek közül a legvitásabbak rendre kihagyásra kerültek, azzal, hogy a kormány ezekről rendeletben fog dönteni. A nyilvánosságra hozott normaszövegben emellett semmi garanciát nem kapunk ezekben a kérdésekben.

A rendeleti szabályozás az előzmények tükrében azért tekinthető aggályosnak, mivel nem szükséges hozzá sem parlamenti hozzájárulás, sem társadalmi vita.

A tervezet 105. szakasza 26 pontban sorolja fel a rendeletben szabályozandó dolgokat, melyet további, Kormány és miniszter fennhatósága alá sorolt kérdések követnek.
105. § (1) A KORMÁNY FELHATALMAZÁST KAP ARRA, HOGY RENDELETTEL SZABÁLYOZZA

HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZÜNTETÉSE

A normaszöveg alapján a jelenleg alapszakos hallgatókra mesterszakjuk elkezdésekor már vonatkozni fog az új felsőoktatási törvény, mely elfogadása a kormányzati tervek alapján legkésőbb 2011 decemberére tehető.
104. § (1) EZ A TÖRVÉNY – A (2)-(3) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT KIVÉTELLEL – 2012. JANUÁR 1-JÉN LÉP HATÁLYBA.
(2) E TÖRVÉNY 83-84. §-A, 114. § (3) BEKEZDÉSE 2013. JANUÁR 1-JÉN LÉP HATÁLYBA.
(3) E TÖRVÉNY 1-69., 72-83., 85-103., 105-109., 111-113. §-A, 114. § (1) BEKEZDÉSE 2012. SZEPTEMBER 1-JÉN LÉP HATÁLYBA.

Fontos megjegyezni, hogy a hallgatói jogviszony megszüntetésére vonatkozó rendelkezések a jelenleg jogviszonnyal rendelkezőkre is hatályosak lesznek.

Ez tartalmazza többek közt az átvételt, az egymás utáni legfeljebb két passzív félévet, illetve új elemként az egy tárgyból tett vizsgalehetőségek maximális számát is.
107. § (8) A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEKET ALKALMAZNI KELL AZOK TEKINTETÉBEN IS, AKIK A HALLGATÓI JOGVISZONYUKAT E TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ELŐTT LÉTESÍTETTÉK.

A vizsgaalkalmak száma eddig intézményi hatáskörben voltak, így a Hallgatói Követelményrendszer rendelkezett róluk. Ennek megfelelően lehetett benyújtani méltányossági kérelmeket a kari vezetés felé (a TTK-n hetedszeri vizsgaalkalmak esetén).

Méltányosságot nem lehet azonban alkalmazni a törvény rendelkezéseit érintően. Értelmezésünk szerint ha a jelenlegi formájában fogadják el a normaszöveget, ez a méltányossági kérvénnyel élt hallgatótársaink jogviszonyát fogja jelenteni.
59. § (4) A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY EGYOLDALÚ NYILATKOZATTAL MEGSZÜNTETI ANNAK A HALLGATÓNAK A HALLGATÓI JOGVISZONYÁT, AKINEK AZ AZONOS TANEGYSÉGBŐL TETT SIKERTELEN JAVÍTÓ, ÉS ISMÉTLŐ JAVÍTÓ VIZSGÁINAK ÖSSZESÍTETT SZÁMA ELÉRI AZ ÖTÖT.

Szintén új elem a jogviszony megszüntetésének okai közt, hogy amennyiben valaki nem szerez abszolutóriumot a szakja képzési idejének másfélszerese alatt, elbocsátják. Ez a 6 féléves alapszakok esetén 4,5 évet jelent, a 2 féléves mesterszakok esetén pedig három évet.

A szándék szintén érthető, de véleményünk szerint figyelmen kívül hagyja többek közt a külföldi ösztöndíj-lehetőségeket, melyek túlnyomórészt aktív félévekhez vannak kötve.
48. § (6) EGY ADOTT SZAKON A TANULMÁNYOK ELVÉGZÉSÉHEZ A HALLGATÓNAK – A KÉPZÉS FINANSZÍROZÁSI FORMÁJÁTÓL FÜGGETLENÜL – LEGFELJEBB AZ ADOTT SZAK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEIBEN MEGHATÁROZOTT KÉPZÉSI IDŐ MÁSFÉLSZERESÉNEK MEGFELELŐ KÉPZÉSI IDŐ ÁLL RENDELKEZÉSÉRE. A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ KÉPZÉSI IDŐ AZ ADOTT TANULMÁNYOK KÉPZÉSI ÉS KIMENETI KÖVETELMÉNYEIBEN MEGHATÁROZOTT KÉPZÉSI IDEJÉT LEGALÁBB KÉT FÉLÉVVEL MEGHALADÓ IDŐSZAKNÁL RÖVIDEBB NEM LEHET. AZT A HALLGATÓT, AKI EZ IDŐ ALATT AZ ADOTT KÉPZÉSBEN NEM TUDJA MEGSZEREZNI A TANULMÁNYOK LEZÁRÁSÁT IGAZOLÓ VÉGBIZONYÍTVÁNYT, A SZAKRÓL EL KELL BOCSÁTANI.

HALLGATÓI ÉRDEKKÉPVISELET

A szenátusi hallgatói érdekképviselet aránya ötven százalékos képviselőválasztási részvételi arány alatt legfeljebb 10%, ezt meghaladva is azonban legfeljebb 20%. A jelenlegi hatályos szabályozás egynegyed és egyharmad közti részvételt ír elő.

Egyetemünkön a Szenátus egyharmadát adják hallgatók – melyet az oktatói oldal is támogatott az évek során a sokéves konstruktív, közös munkának köszönhetően.
12. § B) A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT A 60. § (1) BEKEZDÉS B) PONTJÁBAN, 61. § (3) BEKEZDÉSÉBEN MEGHATÁROZOTT FELTÉTELEK SZERINT A SZENÁTUS LÉTSZÁMA LEGFELJEBB HÚSZ SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ SZÁMBAN DELEGÁL KÉPVISELŐT,

A normaszöveg által említett ötven százalékos választási arány elérése gyakorlatilag lehetetlen, hiszen a passzív, levelező, részismereti képzésen résztvevő, stb. hallgatók gyakorlatilag elérhetetlenek. Ilyen arányban emellett számos települési önkormányzati választás sem mozgatja meg a magyar polgárokat.
61. § (3) HA A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT VÁLASZTÁSÁBAN A HALLGATÓK LEGFELJEBB ÖTVEN SZÁZALÉKA VETT RÉSZT, A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT A SZENÁTUS LÉTSZÁMA LEGFELJEBB TÍZ SZÁZALÉKÁNAK MEGFELELŐ SZÁMBAN DELEGÁL KÉPVISELŐT A SZENÁTUSBA. AMENNYIBEN A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT EGYNÉL TÖBB TAG DELEGÁLÁSÁRA JOGOSULT, EGY TAGOT A DOKTORANDUSZHALLGATÓK ÖNKORMÁNYZATA DELEGÁLHAT.

Megszűnne a hallgatóság egyetértési joga gyakorlatilag mindenben, mely leginkább a tanulmányi- és vizsgaszabályzat, illetve a térítési és juttatási szabályzat tekintetében a legsúlyosabb.

Ezt a jogkört gyakorolva az elmúlt időszakban nem lehetett végrehajtani a fenti szabályzatok módosítását a hallgatói önkormányzat egyetértése nélkül. Ez többek közt az azonos tárgyból való vizsgalehetőségek számát, az utóvizsgák és a tárgyfelvételek térítési díját, illetve a különféle ösztöndíjak szabályozását foglalja magában.
61. § (1) A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉSI JOGOT GYAKOROL A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSAKOR ÉS MÓDOSÍTÁSAKOR, AZ ALÁBBI KÖRBEN:
A) TÉRÍTÉSI ÉS JUTTATÁSI SZABÁLYZAT,
B) AZ OKTATÓI MUNKA HALLGATÓI VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK RENDJE,
C) TANULMÁNYI ÉS VIZSGASZABÁLYZAT.

ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT FÉLÉVEK

Az ugyanarra az alapszakra újrafelvételizett hallgatók esetén a jelenlegi rendszerben újraindul az államilag támogatott 6+2 félév számolása, így az elhasznált félévek csak a teljes 12 félév számát csökkentik. (Természetesen a mesterképzés esetén is hasonló az eljárás.)

A tervezet nem említi az ugyanazon intézménybe újrafelvételiző hallgatókat. Ez viszont egybeeshet a szintén felmerült hírekkel, hogy korlátozni fogják az ugyanazon intézménybe való újrafelvételt vagy a jogviszony megszüntetésétől számított néhány féléves határidő elteltével, vagy a lehetőség teljes elvételével.
47. § (3) (...)AZ ADOTT SZAK TÁMOGATÁSI IDEJÉBE AZ AZONOS SZAKON MÁS INTÉZMÉNYBEN IGÉNYBE VETT TÁMOGATÁSI IDŐT BE KELL SZÁMÍTANI.(...)

Bár konkrét számot nem említ a normaszöveg, megjelenik benne új elemként a tanulmányi átlag kifejezés, mely nyitva hagyja a későbbi szabályozás számára, hogy behozhassa a tervezet szövegében nem kimondott fix átsorolási átlagot.
48. § (4) A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY TANÉVENKÉNT KÖTELES ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉSRE ÁTSOROLNI AZT AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓT, AKI AZ UTOLSÓ KÉT OLYAN FÉLÉVBEN, AMELYBEN HALLGATÓI JOGVISZONYA NEM SZÜNETELT, NEM SZEREZTE MEG LEGALÁBB AZ AJÁNLOTT TANTERVBEN ELŐÍRT KREDITMENNYISÉG ÖTVEN SZÁZALÉKÁT, ILLETVE TANULMÁNYI ÁTLAGOT.

FELVÉTELI REND

Tartalmi változások várhatóak a felvételi terén is. Bár több támogatható elem jelent meg a törvény szövegében (például az alapszakok esetén a felvételi vizsga lehetősége), érdekes gondolat az alapszakos felvételi középfokú nyelvvizsgához kötése.

Amennyiben a jelenlegi közoktatási rendszer lehetővé tenné a megfelelő szintű nyelvtanulást, ez alapvetően nem lenne ellenzendő gondolat.

Aggályosnak tartjuk ezt azonban több szempontból is. Egyrészt a középiskolák egy része nincs felkészülve erre az átállásra, így sok esetben a magánórák is megnövelik a költségeket (a nyelvvizsga díját nem is számítva). A másik főbb aspektusa a tervezetnek az, hogy hatályos lenne már a jövő ilyenkor (keresztfélévben) felvételizők számára is. A most harmadikos középiskolásoknak pedig hozzávetőleg egy éve lenne egy nem feltétlenül erre az időszakra tervezett középfokú nyelvvizsga letételére.
40. § (2) AZ ALAPKÉPZÉSRE, (OSZTATLAN KÉPZÉSRE) TÖRTÉNŐ FELVÉTEL FELTÉTELE AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉS A KÜLÖN JOGSZABÁLYBAN MEGHATÁROZOTT FELVÉTELI VIZSGA VALAMINT LEGALÁBB EGY „C” TÍPUSÚ KÖZÉPFOKÚ ÁLLAMILAG ELISMERT – KÖZÉPFOKÚ (B2 SZINTŰ) ÁLTALÁNOS NYELVI, KOMPLEX – VAGY AZZAL EGYENÉRTÉKŰ NYELVVIZSGA SIKERES TELJESÍTÉSE. A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY A FELVÉTELT SZÓBELI FELVÉTELI VIZSGAKÖVETELMÉNY, ILLETVE EGÉSZSÉGÜGYI-, SZAKMAI-, VAGY PÁLYAALKALMASSÁGI KÖVETELMÉNYEK – EGÉSZSÉGÜGYI, SZAKMAI ALKALMASSÁGI, PÁLYAALKALMASSÁGI VIZSGÁLAT, ILLETVE VIZSGA – TELJESÍTÉSHEZ KÖTHETI.



A nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvény tervezete

A NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM OKTATÁSÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁGÁNAK MUNKAANYAGA - 2011. október 17., 19 óra

2011. évi törvény a nemzeti felsőoktatási rendszerről

Az Országgyűlés a nemzet iránt érzett felelősséggel, az Alaptörvényben foglalt hitvallás szerint egyetértve a nemzet lelki és szellemi megújulásának szükségességével, bízva a fiatal nemzedékek elhivatottságában, továbbá azt a hitét kinyilvánítva, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal s lelkierejükkel ismét felemelik Magyarországot, a nemzeti felsőoktatási rendszer szabályozására új törvényt alkot.

Az új törvény – összhangban a magyar felsőoktatás évszázados hagyományaival, az európai egyetemek Magna Chartajával és az Európai Felsőoktatási Térség értékeivel, stratégiai célkitűzéseivel, és megfelelve a munkaerő-piaci, a társadalompolitikai, valamint a gazdasági igényeknek – a magyar felsőoktatás jelenleg is magas színvonalának további emelését, nemzetközi versenyképességének fokozását szolgálja.

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény célja, hatálya

1. § (1) E törvény célja az Alaptörvény által meghatározott keretek között a felsőoktatási intézmények autonóm műkődésének biztosítása.
(2) E törvény hatálya kiterjed a felsőoktatás tevékenységében és irányításában részt vevő valamennyi személyre, szervezetre, valamint a magyar felsőoktatási intézményeknek a Magyarország területén kívül folytatott felsőoktatási tevékenységére.

2. A felsőoktatás működésének alapelvei

2. § (1) A felsőoktatási intézmény az e törvényben meghatározottak szerint – az oktatás, a tudományos kutatás, a művészeti alkotótevékenység mint alaptevékenység folytatására – létesített szervezet.
(2) A felsőoktatás rendszerének működtetése az állam, a felsőoktatási intézmény működtetése a fenntartó feladata.
(3) A felsőoktatási intézmény oktatási alaptevékenysége magában foglalja a felsőoktatási szakképzést, alapképzést, mesterképzést, a doktori képzést és a szakirányú továbbképzést.
(4) A felsőoktatási intézmény szervezete és működése pártoktól független, gazdasági forrásait, helyiségeit politikai célú szervezet, mozgalom vagy ezekhez kötődő szervezet részére működési célra nem engedheti át.
(5) Az állam köteles biztosítani, hogy minden képzési területen legyen magyar nyelvű képzés. A felsőoktatási intézményben a képzés – részben vagy egészben – nem magyar nyelven is folyhat. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó hallgató – az e törvényben meghatározottak szerint – anyanyelvén, vagy magyar nyelven, illetőleg anyanyelvén és magyarul is folytathatja tanulmányait.
(6) A felsőoktatási intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni, és köteles szolgáltatni az országos statisztikai adatgyűjtési programban, valamint a felsőoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat.

3. § (1) A felsőoktatás egymásra épülő, felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusai:
a) az alapképzés,
b) a mesterképzés,
c) a doktori képzés.
(2) Az alap- és mesterképzést egymásra épülő ciklusokban, osztott képzésként, vagy jogszabályban meghatározott esetben osztatlan képzésként lehet megszervezni. A ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét a Kormány határozza meg.
(3) A felsőoktatás keretében – az (1) bekezdésben foglaltak mellett – felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzésként
a) felsőoktatási szakképzés,
b) szakirányú továbbképzés
is szervezhető.
(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján – a felnőttképzési törvényben meghatározott intézményi, valamint képzési programjaik esetében program akkreditáció nélkül – vehetnek részt a felnőttképzésben. A felsőoktatási intézmények – a felnőttképzési törvényben meghatározott bejelentési eljárást követően – akkreditált intézménynek minősülnek.

4. § (1) Felsőoktatási intézményt önállóan vagy más jogosulttal együttesen
a) a magyar állam, országos kisebbségi önkormányzat,
b) a Magyarországon nyilvántartásba vett egyházi jogi személy, beleértve a jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységét is (a továbbiakban: egyházi jogi személy),
c) a Magyarország területén székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pont],
d) a Magyarországon nyilvántartásba vett alapítvány vagy közalapítvány
alapíthat.
(2) Az alapítói jogok gyakorlásának joga az e törvényben meghatározottak szerint átruházható. Az, aki az alapítói jogot gyakorolja, ellátja a felsőoktatási intézmény fenntartásával kapcsolatos feladatokat (a továbbiakban: fenntartó).
(3) Költségvetési szervként működik a felsőoktatási intézmény, ha az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak tartják fenn. Az (1) bekezdés a) pontjában felsoroltak közösen, illetve az (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározottak közösen is gyakorolhatják a fenntartói jogokat.
(4) Az állam nevében a fenntartói jogokat – ha törvény másként nem rendelkezik – az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja.

5. § (1) A felsőoktatási intézmény jogi személy.
(2) Az állami felsőoktatási intézmény tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt (a továbbiakban: közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény) az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A felsőoktatási intézmény, alaptevékenysége, átalakulása nem tartozik a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti piaci magatartás körébe.

MÁSODIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSE

II. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY LÉTESÍTÉSE

3. Az állami elismerés

6. § (1) Felsőoktatási intézményként olyan szervezet hozható létre illetve működhet, amelyet az e törvényben meghatározott felsőoktatási feladatok ellátására létesítettek és az Országgyűléstől megkapta az állami elismerést.
(2) Állami elismerést az a felsőoktatási intézmény kaphat, amelyik rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, és az a)-d) pontok szerint választható képzési szerkezetben, legalább két képzési, illetve tudományterületen legalább négy szakon
a) alapképzést,
b) alap- és mesterképzést,
c) alap-, valamint mester- és doktori képzést,
d) mester- és doktori képzést
jogosult folytatni.
(3) A felsőoktatási intézmény akkor rendelkezik a feladatai ellátásához szükséges feltételekkel, ha – az alapító okiratában meghatározott feladatai figyelembevételével – a folyamatos működéséhez szükséges személyi, szervezeti feltételek, tárgyi és pénzügyi eszközök, valamint az intézményi dokumentumok rendelkezésére állnak.
(4) A felsőoktatási intézmény állami elismeréssel jön létre.
(5) A felsőoktatási intézmény a működését akkor kezdheti meg, ha
a) a fenntartó kérelmére a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervtől (a továbbiakban: oktatási hivatal) megkapta a működési engedélyt, és
b) az Országgyűlés döntött az állami elismeréséről.

4. A működési engedély

7. § (1) A felsőoktatási intézménynek rendelkeznie kell állandó székhellyel, továbbá állandó kutatói, oktatói karral.
(2) Az állandó székhely a felsőoktatási alaptevékenység gyakorlásának, valamint a központi ügyintézésnek a helye, feltéve, hogy legalább nyolc évig – a Kormány által meghatározottak szerint – a felsőoktatási intézmény feladatainak ellátásához rendelkezésre áll.
(3) Az állandó oktatói, kutatói karra vonatkozó feltétel akkor teljesül, ha a felsőoktatási intézmény az alaptevékenységének ellátásához szükséges oktatók és kutatók legalább hatvan százalékát munkaviszony, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatja.

8. § (1) A fenntartó – a működési engedély kiadásának előfeltételeként – igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll vagy fokozatosan megteremthető.
(2) A oktatási hivatal a működési engedélyt azzal a feltétellel adja ki, hogy az engedélyben foglalt, az oktatással és a tudományos kutatással kapcsolatos tevékenység megkezdésére az Országgyűlés állami elismerés megadásáról szóló döntése után, az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor. Az oktatási hivatal a működési engedélyt öt évre adja meg.
(3) E törvény 1. számú melléklete tartalmazza azokat a felsőoktatási intézményeket, amelyek állami elismeréssel rendelkeznek.
(4) A felsőoktatási intézmény alapító okiratát és annak módosítását a fenntartó fogadja el. Az alapító okirat és a működési engedély minimális adattartalmát a 2. számú melléklet határozza meg.
(5) A felsőoktatási intézmény – az alapító okiratában meghatározottak szerinti feladatainak ellátásához – intézményt, szervezeti egységet hozhat létre és tarthat fenn.
(6) A felsőoktatási képzésben részt vevő hallgatók elhelyezését szolgáló szervezet (kollégium) – felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján – elláthatja a felsőfokú tanulmányok megkezdését elősegítő felkészítés feladatait, részt vehet a felsőfokú képzésben is és szakkollégiumként is működhet.

9. § (1) A felsőoktatási intézmény tudományegyetem, egyetem vagy főiskola lehet.
(2) A „tudományegyetem”, „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés, valamint ezek idegen nyelvű megfelelői használatára csak az e törvény 1. számú melléklete szerinti – továbbá az e törvény alapján a Magyarország területén működő külföldi – felsőoktatási intézmény jogosult.
(3) A tudományegyetem – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – az a felsőoktatási intézmény, amely
a) legalább két képzési területen jogosult alap- és mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére;
b) munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott
ba) oktatóinak, kutatóinak legalább kétharmada tudományos fokozattal,
bb) egyetemi tanárainak harmada a Magyar Tudományos Akadémia doktora címmel vagy azzal bizonyíthatóan egyenértékű nemzetközi színvonalú tudományos teljesítménnyel
rendelkezik,
c) oktatói, kutatói által szerzett lektorált publikációk éves száma legalább négyszáz, amely publikációk legalább kétharmada nemzetközi folyóiratokban kerül közlésre;
d) legalább öt doktori iskolával rendelkezik, amelyekben – azok fennállása alatt – összesen már több mint száz doktorjelölt szerzett, és öt év átlagában legalább százötven doktorjelölt szerez doktori fokozatot;
e) többségében egyetemi karral rendelkezik;
f) az általa indított szakok egy részén képzéseit idegen nyelven folytatja;
g) tudományos diákköröket, szakkollégiumot működtet;
h) a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás keretében folytat közös kutatási, képzési tevékenységet
i) kutatás-fejlesztési, innovációs feladatai teljesítése érdekében önállóan vagy más gazdasági szereplővel együttműködésben vállalkozási tevékenységet folytat;
j) költségvetésének legalább harmada pályázati forrásból, szolgáltatási megrendelés vagy külföldi hallgatók idegen nyelven folytatott képzése ellenértékéből származik.
(4) Egyetem az a felsőoktatási intézmény, amelyik legalább két képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint legalább két tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére, feltéve, hogy a felsőoktatási intézmény munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább ötven százaléka tudományos fokozattal rendelkezik. Az egyetemet legalább négy kar alkotja. Az egyetemen legalább három egyetemi kar működik.
(5) A főiskola kari struktúrában működtethető, munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében foglalkoztatott oktatóinak, kutatóinak legalább harmada tudományos fokozattal rendelkezik
(6) A felsőoktatási intézmény több azonos típusú kara együttesen is teljesítheti a kari működés feltételeit. A karok által együttesen teljesített működési létszámfeltétel legfeljebb tíz százalékkal lehet alacsonyabb az 103. § 12. aa), ab), vagy ba), bb) pontjában meghatározottak szerint együttesen teljesítendő létszámkövetelménytől.
(7) A tudományegyetem és az egyetem valamennyi képzési ciklusban folytathat képzést. A főiskola alapképzést, osztatlan képzést, valamint felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzést (felsőoktatási szakképzés, szakirányú továbbképzés) folytathat.
(8) Ha a felsőoktatási intézmény hivatalos neve megváltozik, az erről szóló bejelentést a oktatási hivatal tudomásul veszi, és kezdeményezi a miniszter útján e törvény 1. számú mellékletének módosítását.

10. § (1) A kiemelkedő színvonalú képzést nyújtó, a tudományos életben elismert tudományegyetem, egyetem, vagy egyetemi kara – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „kutató” minősítést kaphat.
(2) A több képzési területen képzést folytató, alkalmazott kutatási területen nemzetközileg elismert főiskola – a Kormány által meghatározott feltételekkel – „alkalmazott kutatások főiskolája” minősítést kaphat.
(3) A miniszter megállapodás alapján az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szervezetek, szervezeti egységek működését támogatásban részesítheti.

III. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK ALAPELVEI

5. Alapvető működési szabályok

11. § (1) A felsőoktatási intézmény
a) meghatározza a működésére és szervezetére vonatkozó azon rendelkezéseket (a továbbiakban: szervezeti és működési szabályzat), amelyeket jogszabály nem zár ki vagy amelyről jogszabály felhatalmazása alapján más szabályzatban nem kell rendelkezni,
b) egy – helyben szokásos módon nyilvánosságra hozott – szervezeti és működési szabályzatot fogadhat el, amelynek részeit a 2. számú melléklet sorolja fel,
c) tájékoztató és tanácsadó rendszerével segíti a hallgató beilleszkedését a felsőfokú tanulmányok idején, illetve a tanulmányok befejezését követően,
d) ellátja a tehetséggondozással és a tudomány társadalmi elismertségének növelésével kapcsolatos feladatokat,
e) lehetőséget biztosít arra, hogy az előadások rendjét megismerhessék és – a szervezeti és működési szabályzat által meghatározott keretek között – látogathassák azok is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban,
f) az e törvényben foglaltak szerint meghatározza és közzéteszi a hallgatói jogviszony létesítésének követelményeit (a továbbiakban: felvételi követelmények).
(2) A felsőoktatási intézménynek az alaptevékenységéhez igazodóan biztosítania kell egészségfejlesztést is beleértve a rendszeres testmozgás megszervezését, a könyvtári szolgáltatást, az anyanyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztését, lehetőséget kell teremtenie az idegen nyelvi szaknyelvi ismeretek fejlesztésére.

6. A felsőoktatási intézmény felépítése

12. § (1) A felsőoktatási intézmény vezető testülete a szenátus. A szenátus elnöke a rektor.
(2) A szenátust illetik meg, a felsőoktatási intézmény Alaptörvényben rögzített jogosultságai.
(3) A szenátus
a) határozza meg a felsőoktatási intézmény képzési és kutatási feladatait, és ellenőrzi azok végrehajtását,
b) állapítja meg működésének rendjét.
c) fogadja el – középtávra, legalább négyéves időszakra, évenkénti bontásban meghatározva a végrehajtás feladatait – az intézményfejlesztési tervet, illetve annak részeként a kutatási-fejlesztési innovációs stratégiát.
d) javaslatot tesz a rektori pályázat kiírására, elbírálja, rangsorolja a pályázatokat, megválasztja a rektorjelöltet és erről értesíti a fenntartót, továbbá értékeli a rektor vezetői tevékenységét,
e) fogadja el az intézmény
ea) képzési programját,
eb) szervezeti és működési szabályzatát, doktori szabályzatát,
ec) a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit,
ed) költségvetését továbbá vagyongazdálkodási tervét,
ee) a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját,
f) határozza meg az intézményben
fa) a hallgatói tanácsadás rendszerét,
fb) az oktatói munka hallgatói véleményezési rendszerét,
g) a fenntartó egyetértésével dönt
ga) fejlesztés indításáról,
gb) gazdálkodó szervezet alapításáról, gazdálkodó szervezetben részesedés szerzéséről, gazdálkodó szervezettel történő együttműködésről,
h) a szenátus dönt továbbá
ha) együttműködési megállapodás megkötéséről,
hb) a tudományos tanács létrehozásáról, tagjainak és elnökének megválasztásáról,
hc) az oktatói, kutatói és vezetői pályázatok rangsorolásáról,
hd) a doktori iskola létesítéséről, megszüntetéséről és a doktori képzés indításáról,
he) köztársasági ösztöndíj adományozásának kezdeményezéséről,
hf) képzés indításának, illetve megszüntetésének kezdeményezéséről.
(4) Az intézményfejlesztési tervben kell meghatározni a fejlesztéssel, a fenntartó által a felsőoktatási intézmény rendelkezésére bocsátott vagyon hasznosításával, megóvásával, elidegenítésével kapcsolatos elképzeléseket, a várható bevételeket és kiadásokat.
(5) Ha a szenátus által létrehozott bizottság, illetve tanács hallgatókat érintő ügyekben is eljár, biztosítani kell, hogy a bizottság munkájában részt vehessenek a hallgatók képviselői is. A szenátus a hallgatók tanulmányi, vizsga- és szociális ügyeinek intézésére állandó bizottságot hoz létre.
(6) A szenátus tagja – a hallgatói és a doktorandusz önkormányzat képviselői kivételével – az lehet, aki a felsőoktatási intézményben munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében oktatói, kutatói vagy egyéb munkakört tölt be.
(7) Az állami felsőoktatási intézményben a szenátus tagjai – a rektor, gazdasági (fő)igazgató kivételével – választás útján nyerik el megbízatásukat. A szenátus működésével kapcsolatos minden kérdést a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni, a következők figyelembevételével:
a) a szenátus létszáma nem lehet kevesebb kilenc főnél, továbbá az oktatók és kutatók által választott tagoknak – az elnökkel együtt – a testület tagjainak többségét kell alkotniuk, a karok, a vezetői megbízással nem rendelkező oktatók képviseletét biztosítani kell, 
b) a hallgatói önkormányzat a 60. § (1) bekezdés b) pontjában, 61. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint a szenátus létszáma legfeljebb húsz százalékának megfelelő számban delegál képviselőt,
c) a doktorandusz önkormányzat egy fő képviselőt jogosult delegálni,
d) az egyéb munkakörben foglalkoztatott tagok, a reprezentatív szakszervezetek képviselőinek létszáma nem lehet kevesebb, mint a szenátus létszámának öt-öt százaléka, de legalább egy-egy fő,
e) a szenátus tagjainak megbízatása négy év, a hallgatói önkormányzat képviselője esetében legalább egy és legfeljebb három év lehet,
f) a szenátus ülései az intézmény alkalmazottai, hallgatói számára nyilvánosak,
g) a szenátus ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább hatvan százaléka jelen van, döntéseit – ha törvény vagy a szervezeti és működési szabályzat magasabb szavazati arányt nem ír elő – jelen lévő tagjai többségének egyhangú szavazatával hozza,
h) a szenátus jelen lévő tagjai több mint ötven százalékának kérésére zárt ülést, titkos szavazást kell tartani,
i) a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a szenátus döntéseit határozatba kell foglalni, és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint nyilvánosságra kell hozni,
k) a szenátus üléséről az ülés időpontja, a napirend megküldésével előzetesen a fenntartó képviselőjét tájékoztatni kell, a fenntartó képviselője az ülésen tanácskozási joggal részt vehet.
(8) Nem ruházhatók át a (3) bekezdésben meghatározott jogkörök.

13. § (1) A felsőoktatási intézmény felelős vezetője és képviselője a rektor, aki eljár és dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály, a szervezeti és működési szabályzat, a kollektív szerződés nem utal más személy vagy testület hatáskörébe.
(2) A rektor felelős a felsőoktatási intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja – a gazdasági vezető, belső ellenőrzési egység vezetőjére is kiterjedően – a munkáltatói jogokat.
(3) A rektor az (1)-(2) bekezdésben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más magasabb vezető beosztású alkalmazottjára átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója a hatáskört nem adhatja tovább.
(4) A gazdasági főigazgató ennek hiányában a gazdasági igazgató felelős a szükséges gazdálkodási intézkedések és javaslatok előkészítéséért.
(5) Rektori megbízást az kaphat, aki vezetési, szervezési, gazdálkodási ismeretekkel és gyakorlattal rendelkezik, továbbá a felsőoktatási intézménnyel teljes munkaidőre szóló munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban áll, illetve akivel ilyen jogviszonyt létesítenek. A rektori megbízáshoz tudományegyetem, egyetem esetén egyetemi tanári, főiskola esetén egyetemi tanári, főiskolai tanári, egyetemi docensi, tudományos tanácsadói vagy kutatóprofesszori, illetve tudományos főmunkatársi munkakörben történő alkalmazás szükséges.
(6) A szenátus tagjai kétharmadának igenlő szavazatával kezdeményezheti a rektor visszahívását.

14. § (1) Egy szak képzéséért több telephely esetén is csak egy oktatási szervezeti egység lehet a felelős. A felelős megnevezését a képzési program tartalmazza.
(2) Ha az adott szakot az intézmény kettő egymást követő évben nem indítja – a kis létszámú szak kivételével – az indításra vonatkozó jogosultságot az oktatási hivatal a nyilvántartásából törli. Ebben az esetben a szenátusnak az intézményfejlesztési terv, valamint a képzési program felülvizsgálatával egyidejűleg az intézmény szervezetét is felül kell vizsgálnia. A felsőoktatási intézménynek gondoskodnia kell arról, hogy a szakon a képzést már megkezdett hallgatók tanulmányaikat az adott képzési szinten be tudják fejezni.
(3) A felsőoktatási intézmény könyvtára, könyvtári rendszere szakirodalmi, információs, oktatási, levéltári és kutatási feladatokat ellátó nyilvános tudományos közgyűjtemény, amely múzeumi funkciót is elláthat. Az állami egyetemi könyvtárak ellátják a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló törvényben meghatározott nyilvános könyvtári, valamint szak- és felsőoktatási könyvtári feladatokat. Az egyetemi könyvtárak az országos Dokumentum-ellátási Rendszerből – jogszabályban meghatározottak szerint – támogatást kapnak.
(4) A felsőoktatási intézmény szervezeti egységei centrummá, főiskolai, egyetemi központtá szervezhetők.
(5) Állami felsőoktatási intézményben gazdasági tanácsot kell működtetni, nem állami felsőoktatási intézményben gazdasági tanács működtethető. A gazdasági tanács létrehozására, hatáskörére, működésére vonatkozó szabályokat a Kormány által meghatározott keretek között az alapító okiratban kell rögzíteni.

IV. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSBAN FOLYÓ KÉPZÉS RENDSZERE

7. A felsőfokú végzettségi szint és a szakképzettség

15. § (1) A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben – a pedagógusképzés kivételével – szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.
(2) Felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésre tekintettel kiállított oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben legalább százhúsz kreditet kell, és legfeljebb százötven kreditet lehet megszerezni. A képzési és kimeneti követelmény tartalmazza a felsőoktatási szakképzésben szerzett krediteknek az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe való beszámítását. A beszámítható kreditek száma legalább harminc, legfeljebb százhúsz lehet. A képzési idő legfeljebb öt félév, kivéve, ha az európai közösségi jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg.
(3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.
(4) A mesterképzésben mesterfokozat (magister, master) és szakképzettség szerezhető. A mesterfokozat a második felsőfokú végzettségi szint. A mesterképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettség szerezhető a mesterképzésben. A mesterképzésben – figyelembe véve a (2) bekezdésben meghatározottakat – legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb száznyolcvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb hat félév. A mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésben hatvan kreditet lehet szerezni, a képzési idő két félév.
(5) Az osztatlan képzésben legalább háromszáz kreditet kell és legfeljebb háromszázhatvan kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább tíz és legfeljebb tizenkét félév.
(6) A szakirányú továbbképzésben – az alap- vagy a mesterfokozatot követően további – szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

16. § (1) A képzési program része a doktori képzés, amely a mesterfokozat megszerzését követő képzésben a doktori fokozat megszerzésére készít fel. Doktori képzésben legalább száznyolcvan kreditet kell szerezni. A képzési idő hat félév. A doktori képzés egységes, harminchat hónapos képzési időből áll, amely felosztható beszámoltatási szakaszokra.
(2) Doktori képzésre az a felsőoktatási intézmény szerezhet jogosultságot, amelyben mesterképzés folyik az adott tudományterületen.
(3) A felsőoktatási intézmény doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére azon a tudományterületen, azon belül tudományágban vagy művészeti ágban szerezhet jogosultságot, amelyre a működési engedélye kiterjed. A művészetek területén a tudományos fokozatszerzésre felkészítő PhD-képzésre, illetve a „Doctor of Liberal Arts” művészeti fokozatszerzésre felkészítő DLA-képzésre (a továbbiakban: doktori képzés) és fokozatadásra lehet jogosultságot szerezni.
(4) A doktori képzésben szerezhető oklevél által tanúsított tudományos fokozat a „Doctor of Philosophy” (rövidítve: PhD), a művészeti képzésben a „Doctor of Liberal Arts” (rövidítve: DLA). Az oklevelet a rektor és a doktori tanács elnöke írja alá.
(5) A doktori képzés szervezése és a doktori fokozat odaítélése (a továbbiakban: doktori eljárás) a felsőoktatási intézmény doktori tanácsának joga. Az intézmény doktori tanácsa tudományterületenként – ezen belül a felsőoktatási intézmény doktori szabályzatában meghatározott tudomány-, illetve művészeti ágakban – tudomány-, illetve művészeti ági doktori tanácsot hozhat létre. A doktori tanács valamennyi tagjának tudományos fokozattal kell rendelkeznie.

8. A képzés megszervezésének módozatai

17. § (1) A felsőoktatásban a képzés megszervezhető teljes idejű képzésként, részidős képzésként, továbbá távoktatásként. A teljes idejű képzés félévenként legalább háromszáz tanórából áll.
(2) A teljes idejű képzést a nappali képzés munkarendje szerint heti öt napból álló tanítási hét keretében, a munkanapokon kell megszervezni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény hallgatói önkormányzatának egyetértésével el lehet térni.
(3) A részidős képzés lehet esti vagy levelező képzés munkarendje szerint szervezett képzés. A részidős képzés időtartama – kivéve a szakirányú továbbképzést – a teljes idejű képzés tanóráinak legalább harminc, legfeljebb ötven százaléka lehet. A szakirányú továbbképzés időtartama a teljes idejű képzés tanóráinak legalább húsz, legfeljebb ötven százaléka lehet.

V. Fejezet

ADATKEZELÉS A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKBEN,
A FELSŐOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

9. Az adatkezelés célja

18. § (1) A felsőoktatási intézmény
a) az intézmény rendeltetésszerű működéséhez,
b) a jelentkezők és a hallgatók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez,
c) a képzés, kutatás megszervezéséhez,
d) a munkáltatói jogok gyakorlásához, illetve az oktatók, kutatók, dolgozók jogainak gyakorlásához és kötelezettségeik teljesítéséhez,
e) a jogszabályokban meghatározott nyilvántartások vezetéséhez,
f) a jogszabályokban és a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában biztosított kedvezményekre való jogosultság megállapításához, elbírálásához és igazolásához
nélkülözhetetlenül szükséges személyes és különleges adatokat tartja nyilván.
(2) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartott adatok körét, az adatkezelés célját és időtartamát, valamint a nyilvántartott adatok továbbításának feltételeit a 3. számú melléklet rögzíti. A nyilvántartott – személyes jellegüktől megfosztott – adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára a hivatalos statisztikai szolgálat számára átadhatók.

10. A felsőoktatási információs rendszer

19. § (1) A felsőoktatással kapcsolatos állami hatáskörök gyakorlásához, a nemzetgazdasági szintű tervezéshez, továbbá a felsőoktatásban részt vevők jogainak gyakorlásához és kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges adatokat központi nyilvántartás tartalmazza (a továbbiakban: felsőoktatási információs rendszer). Ahol e törvény központi nyilvántartásról rendelkezik, azon a felsőoktatási információs rendszert kell érteni.
(2) A felsőoktatási információs rendszer elektronikus formában létrehozott, közhiteles nyilvántartás, amely az alábbi alrendszerekből, illetve alkalmazásokból áll:
a) felsőoktatási intézmény-nyilvántartás, amely a felsőoktatási intézmények alapító okiratában és működési engedélyében szereplő adatokat tartalmazza,
b) felsőoktatási felvételi rendszer, amely a felsőoktatási felvételi eljárás lebonyolításához szükséges intézményi és személyes adatokat tartalmazza,
c) felsőoktatási személyi nyilvántartás, amely a hallgatók és a felsőoktatásban alkalmazottak adatait tartalmazza,
d) oklevél nyilvántartás, ami a felsőoktatási intézmények által a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott tanúsítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait tartalmazza,
e) a végzett hallgatók pályakövetési rendszere, amely a felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból – személyazonosításra alkalmatlan módon – szolgáltatott adatokból álló, csoportosított adatokat, kimutatásokat szolgáltat,
f) az állami oktatásirányítást, illetve a fenntartói irányítást támogató vezetői információs rendszer, amely a felsőoktatási információs rendszert alkotó alrendszerekből, valamint az intézményi nyilvántartásokból – személyazonosításra alkalmatlan módon – szolgáltatott adatokból álló, csoportosított adatokat, kimutatásokat szolgáltat.
(3) A felsőoktatási információs rendszerbe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni a felsőoktatási intézmények, az intézményfenntartók.
(4) A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv
a) a működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézménynek intézményi azonosító számot (a továbbiakban: NEFMI-azonosító),
b) annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben közalkalmazotti vagy más, munkavégzésre irányuló jogviszonyban foglalkoztatnak,
ba) oktatói azonosítót,
bb) kérelemre oktatói, kutatói, alkalmazotti igazolványt
c) a hallgatóknak
ca) hallgatói azonosítót,
cb) kérelemre diákigazolványt
ad ki.
(5) A felsőoktatás információs rendszerében egy személynek a (4) bekezdés b) pontja, vagy a (4) bekezdés c) pontja alapján egy azonosítója és egy igazolványa lehet.
(6) Az oktatói és a hallgatói azonosító, valamint az oktatói, kutatói, alkalmazotti igazolvány és a diákigazolvány nyilvántartások körében kezelendő adatok körét, az adatkezelés célját, időtartamát, az adatok továbbításának feltételeit, valamint az azonosítók és az igazolványok műszaki-technológiai jellemzőit, felhasználói funkcióit a 3. számú melléklet rögzíti. Az azonosítók és az igazolványok kiadásának rendjét a Kormány rendeletben szabályozza.

VI. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNY ÁTALAKULÁSA, MEGSZŰNÉSE

11. A felsőoktatási intézmények átalakulása

20. § (1) A felsőoktatási intézmények tevékenységének összehangolása céljából az intézményeket egyesíteni lehet (a továbbiakban: egyesülés). Az egyesülésről a szenátusok előzetes véleményének ismeretében a fenntartó hoz döntést.
(2) Az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézmények azonos számú tagot delegálnak az előkészítő bizottságba.
(3) Az egyesülés eredményeképpen új felsőoktatási intézmény jön létre, amely jogutódja az egyesüléssel érintett felsőoktatási intézményeknek. Az új intézmény létesítésével kapcsolatos eljárást le kell folytatni azzal, hogy amennyiben az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor.
(4) Az egyesülésbe bevont felsőoktatási intézmények az új intézmény oktatási, kutatási szervezeti egységeként működnek tovább.

21. § (1) Felsőoktatási intézmény szétválása esetén az eredeti felsőoktatási intézmény megszűnik, és új felsőoktatási intézmények jönnek létre. A létrejövő intézmények a megszűnő felsőoktatási intézmény jogutódai. A jogutódlásról a megszűnéssel és az alapítással kapcsolatos eljárásban kell dönteni.
(2) Kiválás esetén az eredeti felsőoktatási intézmény tovább folytatja működését, a kiváló szervezeti egységet új intézményként lehet megalapítani vagy másik felsőoktatási intézményhez lehet csatlakoztatni.
(3) Beolvadás esetén a beolvadó felsőoktatási intézmény megszűnik, és a befogadó felsőoktatási intézmény – jogutódként – látja el a beolvadt felsőoktatási intézmény feladatait.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben szabályozott átalakulást követően az új intézmény létesítésére vonatkozó eljárást le kell folytatni, azzal, hogy amennyiben az alaptevékenység keretében ellátott feladatok köre, továbbá az intézményi működés feltétele nem változik, a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor.
(5) Költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény költségvetési szervvel egyesülhet, ilyenhez csatlakozhat és költségvetési szervvel olvadhat össze. A költségvetési szerként működő felsőoktatási intézmény a Kormány engedélyével a Kormány által külön jogszabályban meghatározott eljárásban nem költségvetési szerv formájában működő felsőoktatási intézménnyel egyesülhet, ilyen felsőoktatási intézménybe olvadhat be.

12. A felsőoktatási intézmény megszűnése

22. § (1) A felsőoktatási intézmény az állami elismerés visszavonásával megszűnik.
(2) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását, ha a felsőoktatási intézmény
a) megszüntetése feltételeinek fennállását a bíróság megállapította,
b) fenntartója jogutód nélkül megszűnik, illetve megszűnt,
c) fenntartójának megszűnik, illetve megszűnt az a joga, hogy felsőoktatási intézményt tartson fenn,
d) fenntartója e jogának gyakorlásával felhagy, illetve felhagyott, kivéve, ha a fenntartói jog új fenntartóra száll át.
(3) Az állami felsőoktatási intézmények tekintetében a (2) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak nem alkalmazhatóak.
(4) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény megszüntetéséről határozott.
(5) A Kormány kezdeményezi az Országgyűlésnél az állami elismerés visszavonását akkor is, ha a felsőoktatási intézmény másik felsőoktatási intézménnyel egyesül, beolvad vagy szétválik.
(6) A (4) bekezdésében meghatározott esetben a megszűnésre kifutó rendszerben kerülhet sor, oly módon, hogy azok a hallgatók, akik megkezdték a tanulmányaikat az adott képzési szinten, azt be tudják fejezni. Megszüntethető a felsőoktatási intézmény az adott félévet követő vizsgaidőszak utolsó napján is, feltéve, hogy a hallgatók tanulmányaikat másik felsőoktatási intézményben folytatni tudják.
(7) A felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartónak döntése meghozatala előtt megállapodást kell kötnie azzal a felsőoktatási intézménnyel, amelyikben a hallgatók a megkezdett tanulmányaikat folytatni tudják.
(8) A jogutód nélküli megszűnés esetén a vagyon a felsőoktatási intézmény fenntartóját illeti meg.

23. § (1) Az oktatási hivatal a felsőoktatási intézmény, átalakulásával, kapcsolatos jogerős határozatát a Kormány által meghatározottak szerint, továbbá a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzéteszi.
(2) Az oktatási hivatal a Magyarország területén engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézményekről nyilvántartást vezet, melyet évente – december hónapban – közzé kell tenni a Magyarország hivatalos lapjában, valamint a miniszter által vezetett minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni.

HARMADIK RÉSZ
A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK

VII. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK KÖRE ÉS A FOGLALKOZTATÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

13. Munkakörök, munkaviszonyra vonatkozó szabályok

24. § (1) A felsőoktatási intézményben az oktatással összefüggő feladatokat oktatói és egyéb tanári munkakörökben foglalkoztatottak látják el. Az önálló kutatói feladatok ellátására tudományos kutatói munkakör létesíthető.
(2) A felsőoktatási intézmény működésével összefüggő feladatok ellátására egyéb munkakör is létesíthető.
(3) Ha a felsőoktatási intézmény közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, szociális, sport vagy más feladat ellátására intézményt, szervezeti egységet hoz létre, az ott foglalkoztatottakra az adott ágazatra, feladatra, tevékenységre meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni [a továbbiakban az (1)-(3) bekezdésben felsoroltak együtt: alkalmazottak].
(4) Az alkalmazottak foglalkoztatására költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt, más felsőoktatási intézményekben a Munka Törvénykönyvét az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A felsőoktatásban az alkalmazás feltétele, hogy az alkalmazott büntetlen előéletű legyen.
(6) A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény
a) 40. § (5) bekezdésében és 77/B. §-ában foglaltaktól eltérően a rektor számára a prémiumfeladat kitűzése, jutalom meghatározása és a teljesítés értékelése e törvény 73. § (3) bekezdésével történhet,
b) 30/A. § (1) bekezdés b)-c) pontja, valamint 30/B-30/E. §-a szerinti munkakör-felajánlási, illetve az ahhoz kapcsolódó nyilvántartási kötelezettséget a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények vonatkozásában nem kell alkalmazni.

VIII. Fejezet

AZ OKTATÓKRA, TUDOMÁNYOS KUTATÓKRA, TANÁRI MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTTAKRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

14. Az oktatói munkakörök, a munkaköri címek

25. § (1) Az oktatói feladat – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – oktatói munkakörben látható el, költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményben az oktatói munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyban, más felsőoktatási intézményben pedig az oktatói munkakörre létesített munkaviszonyban.
(2) Az oktatói feladatok és a tudományos kutatói feladatok egy munkakörben is elláthatók, ebben az esetben a munkaszerződésben, közalkalmazotti kinevezésben kell meghatározni, hogy az egyes feladatokat a foglalkoztatás – teljes vagy rész – munkaidejének milyen hányadában kell ellátni.
(3) Megbízási jogviszony keretében az oktatói feladat akkor látható el, ha tevékenység jellege ezt megengedi, továbbá a végzett munkára fordított idő nem haladja meg a teljes munkaidő hatvan százalékát (a továbbiakban: óraadó oktató). Az óraadó oktató alkalmazásánál a 74. § (2) és e § (2) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Megbízási jogviszony létesíthető továbbá az eseti, nem rendszeres oktatói feladatokra. A felsőoktatási intézmény a vele közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló személlyel a munkakörébe nem tartozó oktatói feladatok ellátására megbízási jogviszonyt létesíthet.
(4) A felsőoktatási intézményben megbízási jogviszony azzal létesíthető, illetve tartható fenn, aki büntetlen előéletű, és nem áll a tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amelyre a megbízási jogviszony irányul.
(5) Azt a tényt, hogy az (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok nem áll fenn,
a) a megbízási jogviszony létrejötte előtt a megbízási jogviszonyt megbízottként létesíteni kívánó személy a rektor részére,
b) a megbízási jogviszony fennállása alatt a megbízott a rektornak – a mulasztás jogkövetkezményeit tartalmazó – írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a megbízott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(6) Ha a megbízott igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn az (1) bekezdésben meghatározott kizáró ok, a felsőoktatási intézmény az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a megbízott részére megtéríti.
(7) A megbízási jogviszonyt a felsőoktatási intézmény azonnali hatállyal megszünteti, ha
a) a megbízott a (5) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
b) ha az (4) bekezdésben meghatározott kizáró ok fennállását a rektor az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja.
(8) A rektor a (5) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat – a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából –
a) a megbízási jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig,
b) a megbízási jogviszony létesítése és fennállása esetén a megbízási jogviszony megszűnéséig
kezeli.

26. § (1) Az oktatók kötelező (tan)óraszámát a szervezeti és működési szabályzat állapítja meg munkakörönként oly módon, hogy az egy oktatóra vetítve – két tanulmányi félév átlagában – heti tizenkettő óra legyen.
(2) Az oktató – függetlenül attól, hogy hány felsőoktatási intézményben lát el oktatói feladatot – az intézmény működési feltételei meglétének mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapításánál egy felsőoktatási intézményben vehető figyelembe. Az oktató, írásban adott nyilatkozata határozza meg, hogy melyik az a felsőoktatási intézmény, amelyiknél figyelembe lehet őt venni.

15. Az oktatói munkakör létesítése és megszüntetése

27. § (1) A felsőoktatási intézményben létesíthető oktatói munkakörök a következők:
a) tanársegéd,
b) adjunktus,
c) főiskolai, illetve egyetemi docens,
d) főiskolai, illetve egyetemi tanár.
(2) Az oktatói munkakörben történő alkalmazás együtt jár a munkakör megnevezésével azonos munkaköri cím adományozásával és e munkaköri cím használatának jogával.
(3) A főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintettet a megfelelő munkaköri cím adományozásával a miniszterelnök főiskolai tanárrá, illetve a köztársasági elnök egyetemi tanárrá kinevezze.
(4) Az alkalmazás megszűnésével – a főiskolai és az egyetemi tanári cím kivételével – megszűnik a munkaköri cím használatának a joga. A főiskolai és az egyetemi tanár a cím használatára addig jogosult, ameddig a miniszterelnök, illetve a köztársasági elnök – a tanári cím használatának jogát megvonva – nem menti fel.

28. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszere szigorúbb előírást nem tartalmaz,
a) a tanársegédi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktori képzés megkezdése,
b) az adjunktusi munkakörben történő alkalmazás feltétele a doktorjelölti jogviszony létesítése, tudományegyetemen betöltött adjunktusi munkakör esetén a doktori fokozat megszerzése.
(2) A főiskolai docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, továbbá rendelkezzék megfelelő szakmai gyakorlattal.
(3) A főiskolai tanári és az egyetemi docensi munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, és alkalmas legyen a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson, továbbá rendelkezzék megfelelő, az oktatásban szerzett szakmai tapasztalattal.
(4) Az alkalmazáshoz főiskolai tanár esetében legalább tizenöt éves, egyetemi docens esetében legalább tíz éves felsőoktatási oktatói tapasztalat szükséges. Habilitált oktató esetén az oktatói tapasztalat időtartamára vonatkozó feltétel teljesítése nem szükséges.
(5) Tudományegyetemen egyetemi docensi munkakörben kizárólag habilitált oktató alkalmazható.
(6) Az egyetemi tanári munkakörben történő alkalmazás feltétele, hogy az érintett rendelkezzék doktori fokozattal, habilitációval, továbbá az adott tudomány- vagy művészeti terület olyan nemzetközileg elismert képviselője legyen, aki kiemelkedő tudományos kutatói, illetve művészi munkásságot fejt ki. Az oktatásban, kutatásban, kutatásszervezésben szerzett tapasztalatai alapján alkalmas a hallgatók, a doktori képzésben részt vevők, a tanársegédek tanulmányi, tudományos, illetve művészi munkájának vezetésére, idegen nyelven publikál, szemináriumot, előadást tart. Az egyetemi tanár jogosult a professzori cím használatára. Az alkalmazáshoz legalább tizenöt éves felsőoktatási oktatói tapasztalat igazolása szükséges.

29. § (1) Az egy évnél hosszabb időre szóló egyetemi és főiskolai docensi, egyetemi és főiskolai tanári munkaköröket nyilvános pályázati eljárás alapján kell betölteni. A pályázatot a rektor írja ki, a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak figyelembevételével.
(2) A nyilvános pályázaton a felsőoktatási intézménnyel alkalmazásban nem állók is, részt vehetnek. A benyújtott pályázatokat a szenátus bírálja el. A szenátus azokat a pályázatokat, amelyek megfelelnek a munkakör elnyeréséhez szükséges feltételeknek, rangsorolja. A rektor – valamennyi oktatói munkakör tekintetében – a rangsorolt pályázatok közül választva létesíthet munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt. Főiskolai, illetve egyetemi tanári munkakör esetén, ha a pályázó még nem rendelkezik a megfelelő munkaköri címmel, a munkaviszony létesítését megelőzően a rektor – a munkaköri cím adományozása céljából – kezdeményezheti a főiskolai tanári, egyetemi tanári kinevezést.
(3) A rektor – a munkaköri cím adományozása céljából megfogalmazott – a főiskolai tanári kinevezésre, illetve az egyetemi tanári kinevezésre vonatkozó javaslatát megküldi a felsőoktatási intézmény fenntartójának, abból a célból, hogy az a miniszter útján továbbítsa a kinevezésre – a munkaköri cím adományozására – jogosultnak.

30. § (1) Az, aki jogosult a főiskolai tanári vagy az egyetemi tanári cím használatára, másik munkáltatónál is létesíthet oktatói munkakört újabb kinevezés nélkül.
(2) Ha az oktató munkahelyet változtat, új vagy további munkaviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a munkáltató az előző munkáltatónál elért vagy annál alacsonyabb munkaköri címnek megfelelő munkakörben is foglalkoztathatja.

31. § (1) Nem foglalkoztatható tovább az az oktató, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított
a) nyolcadik év elteltéig az adjunktusi munkakör
b) huszadik év elteltéig a docensi munkakör
betöltéséhez szükséges feltételeket nem teljesítette.
(2) Nem foglalkoztatható továbbá az az oktató sem, aki az oktatói munkakörben történő foglalkoztatásának kezdetétől számított tizenkettedik év elteltéig nem szerzett tudományos fokozatot.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott határidőkbe nem számit be az az időszak, amely alatt a munkaviszony, illetve közalkalmazotti jogviszony kilencven napnál hosszabb ideig szülési szabadság miatt, gyermekgondozás céljából, közeli hozzátartozó ápolása céljából, keresőképtelen betegség miatt, valamint külföldi felsőoktatási intézményben vagy kutatóintézetben való munkavállalás vagy szakmai tanulmányút miatt szünetel. A határidő elteltével az oktató munkaviszonya, közalkalmazotti jogviszonya megszűnik.
(4) Az oktató, kutató egyetemi, főiskolai tanári, kutatóprofesszori, tudományos tanácsadói munkakörökben a hetvenedik életévének betöltéséig foglalkoztatható.
(5) A munkáltató rendes felmondással, illetve felmentéssel – a Munka Törvénykönyvében és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben meghatározottakon túl – az oktatói munkakörben történő foglalkoztatást megszüntetheti, ha az oktató
a) nem teljesítette a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottakat,
b) nem teljesítette azokat a munkakör betöltéséhez szükséges feltételeket, amelyeket a munkáltató – megfelelő határidő biztosításával – a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban előírt,
c) a 26. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján az intézmény működési feltételeinek mérlegelése során, illetve a felsőoktatási intézmény támogatásának megállapítása során az intézményben nem vehető figyelembe.
(6) Megszűnik a főiskolai tanári, illetve az egyetemi tanári munkakörben történő foglalkoztatás, ha a miniszterelnök a főiskolai tanárt, a köztársasági elnök az egyetemi tanárt – a munkaköri címhez fűződő jogát megvonva – felmentette. A főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését a 29. § (3) bekezdésben meghatározott eljárás szerint a rektor kezdeményezi.
(7) A rektor köteles kezdeményezni a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár felmentését, ha azt az érintett kéri, a főiskolai tanárral, illetve az egyetemi tanárral szemben jogerősen elbocsátás fegyelmi büntetést szabtak ki, a foglalkozás gyakorlásától a bíróság jogerősen eltiltotta vagy az érintettet szándékos bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.
(8) Ha a főiskolai tanár, illetve az egyetemi tanár cím viselésére jogosult nem áll felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatási jogviszonyban, a felmentés kezdeményezésére a miniszter jogosult.

16. Az oktatói munkakörhöz nem kapcsolódó címek

32. § (1) Annak, aki főiskolai, illetve egyetemi tanári címmel rendelkezik, és nyugdíjazására tekintettel foglalkoztatását megszüntetik, a szenátus Professor Emeritus vagy Professor Emerita (a továbbiakban együtt: Professor Emeritus) címet adományozhat. A Professor Emeritus címmel járó jogokat, oktatási és más kötelezettségeket, juttatásokat, azok időtartamát a felsőoktatási intézmény foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.
(2) A szenátus az óraadó oktatónak, ha
a) rendelkezik doktori fokozattal: magántanári,
b) országosan elismert szaktekintély: címzetes egyetemi vagy főiskolai docens, illetve címzetes egyetemi vagy főiskolai tanár,
c) kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végez: mesteroktatói
címet adományozhat.
(3) A felsőoktatási intézményben oktatói, vagy tanári munkakörben foglalkoztatott, kiemelkedő gyakorlati oktató munkát végző oktató, vagy tanár részére a szenátus mestertanári címet adományozhat.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott óraadó oktató – kivételesen, a szenátus döntése alapján – tanári munkakörben foglalkoztatható.
(5) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott címek adományozásának és visszavonásának feltételeit, az adományozás rendjét, a címmel járó juttatásokat, a cím visszavonásának rendjét a foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni.

17. A tudományos kutatók

33. § (1) Tudományos kutatói munkakörben kell foglalkoztatni azt, aki – a munkaszerződésében, illetve közalkalmazotti kinevezésében meghatározottak alapján – a teljes munkaidejének legalább kilencven százalékát a felsőoktatási intézmény tudományos tevékenységének ellátására fordítja, továbbá munkakörébe tartozó feladatként részt vesz a felsőoktatási intézmény oktatással összefüggő tevékenységében is.
(2) A felsőoktatási intézményben létesíthető kutatói munkakörök a következők:
a) tudományos segédmunkatárs,
b) tudományos munkatárs,
c) tudományos főmunkatárs,
d) tudományos tanácsadó,
e) kutatóprofesszor.
(3) A tudományos kutatók foglalkoztatására egyebekben 25. § (1)-(3) bekezdésben, 26. § (2) bekezdésében, 27. § (2) bekezdésében, 29. § (1)-(2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az óraadó oktató helyett a megbízásos kutatót kell érteni. A felsőoktatási intézmény az általa kutatói munkakörben foglalkoztatott személlyel további kutatási feladatra megbízási jogviszonyt csak akkor létesíthet, ha a kutatási feladat nem esik a kutató munkaköri feladatainak körébe, és a kutatás külső megbízás keretében valósul meg. A nem munkaköri feladatként végzett kutatásra a kutatóval megbízási szerződést kell kötni. A tudományos segédmunkatárs munkaköri cím nélkül, gyakornokként nem foglalkoztatható.

18. A tanári munkakörök

34. § (1) Tanári munkakörben az foglalkoztatható, aki felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik.
(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottakra 25. § (1) és (3) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell. Esetükben a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti húsz óra A munkáltató a tanításra fordított időt – a foglalkoztatási követelményrendszerben meghatározottak szerint – tizenöt százalékkal megemelheti, illetve csökkentheti, azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizennyolc óránál.
(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a pedagógusképzésben foglalkoztatott, tantárgypedagógiát oktató tanár esetében a tanításra fordított idő két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óra. A munkáltató a tanításra fordított időt tizenöt százalékkal emelheti, illetve csökkentheti azzal a megkötéssel, hogy a felsőoktatási intézményben a pedagógusképzésben foglalkoztatott, tantárgypedagógiát oktató tanári munkakörben foglalkoztatottakra számított tanításra fordított idő egy tanárra vetítve nem lehet kevesebb két tanulmányi félév átlagában heti tizenkettő óránál.

19. Az oktatói feladatokat ellátó foglalkoztatottak jogai és kötelezettségei

35. § (1) Az oktatói munkakörben foglalkoztatottat megilleti az a jog, hogy világnézete és értékrendje szerint végezze oktatói munkáját, anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a hallgatót, a képzési program keretei között meghatározza az oktatott tananyagot, megválassza az általa alkalmazott oktatási és képzési módszereket. Az e bekezdésben foglalt jog megilleti a tanári munkakörben foglalkoztatottakat, valamint az oktatói feladatokat ellátó doktoranduszokat.
(2) Az oktatással kapcsolatos feladatokat ellátó kötelessége, hogy az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse, a jóváhagyott tanterv szerint oktasson és értékeljen, a hallgató emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.
(3) Az oktató, tanári munkakörben foglalkoztatott személy, a tudományos kutató a képzési feladatok ellátása során a hallgatókkal összefüggő tevékenységével kapcsolatban büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személy.
(4) A munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanár, oktató, kutató oktatói igazolványa felmutatásával jogosult igénybe venni az oktatók részére biztosított kedvezményeket. Az igazolvány közokirat. Az igazolványnyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges.

20. Munkabér, illetmény

36. § (1) A felsőoktatási intézményben oktatói, illetve tudományos kutatói munkakörben foglalkoztatott munkabérét, illetve illetményét (a továbbiakban együtt: havi rendszeres járandóság) az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott egyetemi tanári munkakör 1. fizetési fokozatának garantált illetménye alapján kell megállapítani, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 2. számú mellékletének alkalmazásával. A gyakornok havi rendszeres járandóságát az oktatói munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó rendelkezések alapján kell meghatározni.
(2) A tanári munkakörben foglalkoztatottak díjazását a Kormány a pedagógus életpályáról szóló – külön törvényben meghatározott – fizetési fokozatok alapul vételével rendeletben határozza meg.
(3) A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény alkalmazottjának tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra vonatkozó havi járandósága (munkabére, illetménye), nem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset tízszeresét.

IX. Fejezet

VEZETŐI ÁLLÁSOK ÉS VEZETŐI MEGBÍZÁSOK

21. A vezetői megbízás létesítése

37. § (1) A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján – a következő magasabb vezetői megbízások adhatók:
a) rektor,
b) rektorhelyettes,
c) főigazgató,
d) dékán,
e) gazdasági főigazgató, ennek hiányában gazdasági igazgató,
f) igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője (főtitkár vagy a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott más megnevezéssel).
(2) A felsőoktatási intézményekben – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak alapján az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – a következő vezetői megbízások adhatók:
a) az (1) bekezdésben felsoroltak – az a) és b) pont kivételével – helyettesei,
b) szervezeti egység vezetői és vezetőhelyettesei.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízások határozott időre – négy évre – adhatók, és az (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt megbízások egy, az (1) bekezdés e)-f) pontjában, továbbá a (2) bekezdésben felsorolt megbízások több alkalommal meghosszabbíthatók. Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott vezetői megbízásokra nyilvános pályázatot kell kiírni.
(4) A rektori megbízásra benyújtott valamennyi pályázatot a szenátus véleményezi, a tagjai többségének szavazatával rangsorolja. A szenátus a tagjai többségének szavazatával dönt a rektorjelölt személyéről.
(5) A magasabb vezetői és vezetői megbízásokra benyújtott pályázatok rangsorolásáról a – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – szenátus dönt. Döntését a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel megküldi a rektornak. A rektor a szenátus véleményének mérlegelésével dönt a vezetői megbízás kiadásáról. A rangsorolt gazdasági főigazgatói, belső ellenőri pályázatokat a rektor továbbítja a fenntartónak. Ha az e törvényben foglaltak szerint a gazdasági főigazgatói, illetve belső ellenőrzési vezetői megbízás esetén a kinevezési jogkör gyakorlója nem egyezik meg a megbízási jogkör gyakorlójával, a közalkalmazotti jogviszonyt a kinevezési jogkör gyakorlója létesíti.
(6) A magasabb vezetői és a vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat.
(7) Az (1)-(6) bekezdésben foglaltakat a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozó munkáltatónál azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a vezetői megbízás alatt vezető állású munkavállalót kell érteni.
(8) A főiskolai rektor és az egyetemi rektor megbízásával és felmentésével kapcsolatos eljárásra a 29. § (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal, hogy a főiskolai rektor megbízására felmentésére a miniszterelnök jogosult.

X. Fejezet

ÉRDEKVÉDELEM, ÉRDEKEGYEZTETÉS

22. A Felsőoktatási, valamint az Intézményi Érdekegyeztető Tanács

38. § (1) A felsőoktatás ágazati jelentőségű munkaügyi, szociális, élet- és munkakörülményekkel, valamint a személyi juttatásokkal kapcsolatos kérdéseinek egyeztetésére Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács keretében kerül sor. A Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács munkájában az ágazat reprezentatív szakszervezeteinek képviselői, a Magyar Rektori Konferencia képviselője, a miniszter és a képzésben érdekelt miniszterek képviselői vesznek részt.
(2) A felsőoktatási intézményekben az intézményi szakszervezet és a munkáltató részvételével Intézményi Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: Tanács) működhet. A Tanács szervezetét és működési rendjét a felsőoktatási intézmény és az intézményi szakszervezet megállapodásban rögzíti.
(3) A felsőoktatási intézményben működő reprezentatív szakszervezet kezdeményezésére a Tanács létrehozása és működtetése kötelező.

NEGYEDIK RÉSZ
A HALLGATÓ

XI. Fejezet

A HALLGATÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE, JOGOSULTSÁGOK, KÖTELEZETTSÉGEK

23. Felvétel, beiratkozás

39. § (1) Minden magyar állampolgárnak joga, hogy az e törvényben meghatározott feltételek szerint felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytasson, államilag támogatott vagy önköltséges képzésben. Ez a jog megilleti továbbá
a) a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó Magyarország területén élő menekültet, menedékest, befogadottat, bevándoroltat, letelepedettet,
c) nemzetközi megállapodás alapján a magyar állampolgárokkal azonos elbírálás alá eső külföldit,
d) azoknak az országoknak az állampolgárait, amelyekben a magyar állampolgár a viszonosság elve alapján igénybe veheti az adott állam felsőoktatási szolgáltatásait,
e) a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény (a továbbiakban: kedvezménytörvény) hatálya alá tartozó, de magyar állampolgársággal vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt,
f) a harmadik országok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott – magát magyar nemzetiségűnek valló – harmadik országbeli állampolgárt, feltéve, hogy nem áll a kedvezménytörvény hatálya alatt és magyar állampolgársággal sem rendelkezik.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett személy tanulmányait kizárólag önköltséges formában folytathatja.
(3) A hallgatói jogviszony a felvételről vagy az átvételről szóló döntés alapján, a beiratkozással jön létre.
(4) A felvételre jelentkező egy felvételi eljárásban legfeljebb három jelentkezést nyújthat be, amennyiben ugyanazon szakra államilag támogatott és önköltséges képzési formára egyaránt jelentkezik, az egy jelentkezésnek minősül.
(5) Felsőoktatási szakképzésre, alapképzésre, mesterképzésre és osztatlan képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye és az adott intézményre megállapított felvehető létszámkeretek és maximális hallgatói létszám, valamint a jelentkezők által összeállított jelentkezési sorrend figyelembe vételével országosan egységes rangsorolás alapján dönt. A rangsorolásról a felsőoktatási információs rendszer vezetéséért felelős szerv gondoskodik. A jelentkező egy felvételi eljárásban egy képzésre nyerhet felvételt.
(6) Szakirányú továbbképzésre és doktori képzésre történő jelentkezés esetében a felvételről a felsőoktatási intézmény a jelentkezők teljesítménye, és a felvehető létszámkeretek, valamint adott intézményre megállapított maximális hallgatói létszám, továbbá az államilag támogatott képzésre felvehető létszámkeretek figyelembe vételével, a jelentkezők intézményi rangsorolása alapján dönt.
(7) A felvételt nyert jelentkező a felvétel évében létesíthet hallgatói jogviszonyt.

40. § (1) A felsőoktatási szakképzésre történő felvétel feltétele – a Kormány rendeletében meghatározott kivétellel – az érettségi vizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt egészségügyi-, szakmai-, vagy pályaalkalmassági követelményekhez – egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga teljesítéséhez –, a középiskolai tanulmányok során, illetve az érettségi vizsgán elért meghatározott eredményekhez, szakképesítés meglétéhez kötheti. 
(2) Az alapképzésre, (osztatlan képzésre) történő felvétel feltétele az érettségi vizsga és a külön jogszabályban meghatározott felvételi vizsga valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga sikeres teljesítése. A felsőoktatási intézmény a felvételt szóbeli felvételi vizsgakövetelmény, illetve egészségügyi-, szakmai-, vagy pályaalkalmassági követelmények – egészségügyi, szakmai alkalmassági, pályaalkalmassági vizsgálat, illetve vizsga – teljesítéshez kötheti.
(3) A felvételi eljárást megelőzően legalább két évvel
a) a Kormány rendeletben határozza meg a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez egyes alapszakok esetében az érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket,
b) az azonos szakon képzést folytató felsőoktatási intézmények szakonként egységes szóbeli felvételi vizsgakövetelményeket határoznak meg.
(4) Alapszakhoz kapcsolódó mesterképzésre az vehető fel, aki alapképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert, – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik. Mesterfokozatot eredményező képzésre épülő mesterképzésre az vehető fel, aki mesterképzésben fokozatot és szakképzettséget tanúsító oklevelet szerzett.
(5) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.
(6) Doktori képzésre az vehető fel, aki a mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel, valamint legalább egy „C” típusú középfokú államilag elismert – középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex – vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezik.
(7) A mesterképzésre, a szakirányú továbbképzésre és a doktori képzésre történő felvétel további feltételeit a felsőoktatási intézmény határozhatja meg, azzal a megkötéssel, hogy azonos felvételi követelményeket köteles alkalmazni, függetlenül attól, hogy a jelentkező mely felsőoktatási intézményben szerezte az oklevelét.

41. § (1) A Kormány
a) hátrányos helyzetű hallgatói csoport,
b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,
c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,
d) nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók
esélyegyenlőségét az államilag támogatott hallgatói létszám, a felvételi vizsga teljesítési feltételeinek meghatározása során biztosítja.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítése során nem lehet mentesíteni a jelentkezőt, a felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben az oklevél által tanúsított szakképzettség megszerzéséhez szükséges alapvető tanulmányi követelmények teljesítése alól.

24. A jelentkező, valamint a hallgatói jogviszonyban álló személy által gyakorolható jogosultságok, hallgatói kötelezettségek

42. (1) A hallgató
a) a tanulmányaihoz kapcsolódó résztanulmányok folytatása céljából másik felsőoktatási intézménnyel vendéghallgatói jogviszonyt létesíthet,
b) kérheti átvételét azonos felsőoktatási intézmény másik szakjára, illetve másik felsőoktatási intézménybe.
(2) A felsőoktatási intézmény a vele hallgatói jogviszonyban nem álló személyeket – rész-ismereti képzés céljából – szerződéses jogviszony keretében, az intézmény bármely kurzusára, moduljára – külön felvételi eljárás nélkül – felveheti. E szerződésre a felnőttképzési szerződés, valamint a önköltséges képzés szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az e jogviszonyban nyújtott tanulmányi teljesítményt az intézmény kredittel köteles értékelni, a tanulmányi teljesítményről igazolást köteles kiállítani. Az elvégzett kurzus, modul teljesítése felsőfokú tanulmányokba a kreditátvitel szabályai szerint beszámítható.
(3) Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott kérelmek teljesítésének feltételeit a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg.
(4) Aki a felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert, beiratkozással hallgatói jogviszonyt létesíthet.
(5) A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint – a képzési időszak megkezdése előtt – be kell jelentkeznie az adott képzési időszakra. Nem jelentkezhet be az a hallgató, aki a lejárt fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.

43. § (1) A hallgató joga, hogy a jogszabályokban és az intézményi szabályozásban meghatározottak szerint teljes körű, pontos információt kapjon a tanulmányai megkezdéséhez és folytatásához, kialakítsa tanulmányi rendjét, igénybe vegye a felsőoktatási intézményben elérhető képzési lehetőségeket, kapacitásokat.
(2) A hallgató kötelessége, hogy
a) megtartsa a felsőoktatási intézmény szabályzataiban foglaltakat,
b) tiszteletben tartsa a felsőoktatási intézmény hagyományait.

25. A hallgatói munkavégzés szabályai

44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben, vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.
(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A hallgatót
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére a 44. § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,
b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,
c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,
d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

26. A hallgatói jogviszony szünetelése

45. § (1) Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, illetve, ha a hallgató a soron következő képzési időszakra nem jelentkezik be, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév. A hallgató, a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével.
(2) Az intézmény a hallgató kérelmére engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését
a) (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb egybefüggő időtartamban is, vagy
b) az intézményi szabályzat erre vonatkozó megengedő rendelkezése hiányában az első félév teljesítése előtt is,
feltéve, hogy a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni.
(3) Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgatót fegyelmi büntetésként eltiltják a tanulmányok folytatásától.

XII. Fejezet

AZ ÁLLAMILAG TÁMOGATOTT ÉS A ÖNKÖLTSÉGES KÉPZÉS

27. A költségviselés formái

46. § (1) Az államilag támogatott képzés költségeit – kormányrendeletben meghatározottak szerint – az állam, az önköltséges képzés költségeit – feltéve, hogy nem rendelkezik a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződéssel – a hallgató viseli. Bármely képzési ciklusban, felsőoktatási szakképzésben, szakirányú továbbképzésben folyó képzés lehet államilag támogatott, függetlenül annak munkarendjétől.
(2) A Kormány a felvétel időpontját megelőző évben – a 41. §-ban foglaltakra is figyelemmel – meghatározza a felvehető államilag támogatott hallgatói létszámkeretet, és dönt ennek képzési szintek, képzési területek és képzési munkarendek közötti megosztásáról. Az államilag támogatott képzésbe felvehető hallgatói létszám megállapításával kapcsolatos kormány-előterjesztést véleményezi a Gazdasági és Társadalmi Tanács. Álláspontjáról, továbbá a gazdasági kamarák e tárgykörben adott véleményéről a Kormányt tájékoztatni kell.
(3) A miniszter a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményének kikérése után dönt a (2) bekezdésben meghatározottak szerint megállapított hallgatói létszámkeret intézmények és szakok közötti megosztásáról.
(4) A Kormány (2) bekezdés szerinti döntése során határozza meg, hogy az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkezőkkel mely képzési szinten, mely képzési területen, képzési munkarend esetében milyen számban köthető a képzés részleges finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződés.
(5) A Kormány és a miniszter a (2)-(4) bekezdésekben meghatározott döntéseinek meghozatalakor figyelembe kell venni
a) a felsőoktatási fejlesztéspolitikai célokat,
b) a nemzetstratégiai célokat,
c) a közép- és hosszútávú munkaerő-piaci előrejelzéseket,
d) a döntés évében benyújtott jelentkezések számát,
e) a végzett hallgatók pályakövetési adatait,
f) a képzési területen országosan és az adott intézményben indított alap- és osztatlan képzésben indított szakok arányát.
(6) A miniszter évente, a felvétel időpontját megelőző év december 31. napjáig teljes körű tájékoztatást tesz közzé, amely az adott évi felvételi eljárások vonatkozásában tartalmaz minden, a jelentkezések benyújtásához szükséges információt.

28. Az állam által támogatott tanulmányok időtartama.
Besorolás, átsorolás.

47. § (1) Egy személy – felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben és mesterképzésben összesen – tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőoktatási szakképzést is. A támogatási idő legfeljebb tizennégy félév, ha a hallgató osztatlan képzésben vesz részt és a képzési követelmények szerint a képzési idő meghaladja a tíz félévet.
(2) A doktori képzésben részt vevő hallgató támogatási ideje legfeljebb hat félév.
 (3) Egy adott fokozat (oklevél) megszerzéséhez igénybe vehető támogatási idő – feltéve, hogy a hallgató a képzésre előírt kreditmennyiség legalább nyolcvan százalékát a tanulmányok képzési és kimeneti követelményében meghatározott képzési ideje alatt már teljesítette – legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Az adott szak támogatási idejébe az azonos szakon más intézményben igénybe vett támogatási időt be kell számítani. Ha a hallgató az így meghatározott támogatási idő alatt az adott fokozatot (oklevelet) nem tudja megszerezni, a tanulmányait e szakon önköltséges képzési formában folytathatja akkor is, ha az (1) bekezdés szerinti támogatási időt egyébként még nem merítette ki, feltéve, hogy az intézmény rendelkezik szabad kapacitással.
(4) A fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét a felsőoktatási intézmény legfeljebb négy félévvel megnövelheti.
(5) A hallgató által igénybe vett támogatási időnek minősül minden olyan félév, amelyben a hallgató legalább egy kurzusra (tanegységre, tantárgyra) bejelentkezett.
(6) A támogatási idő számításakor nem kell figyelembe venni
a) a megkezdett államilag támogatott félévet, ha betegség, szülés vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet,
b) a támogatási idő terhére teljesített félévet, ha megszűnt a felsőoktatási intézmény anélkül, hogy a hallgató a tanulmányait be tudta volna fejezni, feltéve, hogy tanulmányait nem tudta másik felsőoktatási intézményben folytatni
c) azt a félévet sem, amelyet tanulmányai folytatásánál a felsőoktatási intézmény a megszűnt intézményben befejezett félévekből nem ismert el.
(7) Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal, hogy aki egy képzési ciklusban tanulmányokat folytat, ugyanazon képzési ciklusba tartozó további (párhuzamos) képzés folytatása esetén a támogatási időből félévente a párhuzamosan folytatott képzések számának megfelelő számú félévet kell levonni.
(8) Ha a hallgató kimerítette az e §-ban meghatározottak szerint rendelkezésére álló támogatási időt, csak önköltséges képzési formában folytathat tanulmányokat a felsőoktatásban. 

48. § (1) Az államilag támogatott képzésre felvételt nyert jelentkezővel – beiratkozását megelőzően – a képzés költségeinek állami átvállalását biztosító állami ösztöndíj szerződést kell kötni, az önköltséges képzésre felvételt nyert jelentkezővel a képzés részleges állami finanszírozását biztosító állami ösztöndíjszerződés köthető.
(2) Az ösztöndíjszerződést az oktatási hivatal köti meg a jelentkezővel és annak alapján a képzést nyújtó felsőoktatási intézmény az államilag támogatott hallgatóra tekintettel költségvetési támogatásra jogosult, illetve az önköltséges hallgató képzési költségét részben az állam fizeti meg.
(3) A hallgatót államilag támogatott vagy önköltséges képzési formára kell besorolni. 
(4) A felsőoktatási intézmény tanévenként köteles önköltséges képzésre átsorolni azt az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatót, aki az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség ötven százalékát, illetve tanulmányi átlagot. A felsőoktatási intézmény az átsorolástól kivételes méltánylást érdemlő esetben eltekinthet.
(5) Ha az államilag támogatott hallgatói létszámkeretre felvett hallgatónak a tanulmányai befejezése előtt megszűnik a hallgatói jogviszonya, vagy a hallgató a tanulmányait bármely okból önköltséges formában folytatja tovább, helyére – ilyen irányú kérelem esetén – a felsőoktatási intézményben önköltséges formában tanulmányokat folytató hallgató léphet. Az átsoroláról a felsőoktatási intézmény az államilag támogatott hallgatói helyre átsorolásukat kérelmező hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján dönt. Az átsorolt hallgatóval állami ösztöndíjszerződést kell kötni. 
(6) Egy adott szakon a tanulmányok elvégzéséhez a hallgatónak – a képzés finanszírozási formájától függetlenül – legfeljebb az adott szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idő másfélszeresének megfelelő képzési idő áll rendelkezésére. A rendelkezésre álló képzési idő az adott tanulmányok képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott képzési idejét legalább két félévvel meghaladó időszaknál rövidebb nem lehet. Azt a hallgatót, aki ez idő alatt az adott képzésben nem tudja megszerezni a tanulmányok lezárását igazoló végbizonyítványt, a szakról el kell bocsátani.

XIII. Fejezet

A TANULMÁNYI KÖTELEZETTSÉGEK TELJESÍTÉSE

29. A tanulmányi követelmények és a hallgatók teljesítményének értékelése

49. § (1) A felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során a tanulmányi követelmények teljesítését – az egyes tantárgyakhoz, tantervi egységekhez rendelt – tanulmányi pontokban (a továbbiakban: kredit) kell kifejezni és érdemjeggyel minősíteni. A hallgatónak az adott képzésben történő előrehaladását a megszerzett kreditek összege, minőségét az érdemjegye fejezi ki.
(2) A hallgató részére biztosítani kell, hogy tanulmányai során az oklevél megszerzéséhez előírt összes kredit legalább öt százalékáig szabadon választható tárgyakat vehessen fel – vagy e tárgyak helyett teljesíthető önkéntes tevékenységben vehessen részt – továbbá az összes kreditet legalább húsz százalékkal meghaladó kreditértékű tantárgy közül választhasson. Államilag támogatott képzésben biztosítani kell, hogy a hallgató egyéni tanulmányi rendjében – önköltség fizetése nélkül – az összes előírt kreditet tíz százalékkal meghaladó kreditértékű tárgyat vehessen fel.
(3) A hallgató a tanulmányaihoz tartozó tantárgyakat annak a felsőoktatási intézménynek, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, másik képzésében, továbbá mint vendéghallgató is felveheti.
(4) A felsőoktatási intézmény ajánlott tantervet ad ki a hallgatói tanulmányi rend összeállításához. A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy minden hallgató számot adhasson tudásáról, és a sikeres, vagy sikertelen számonkérést megismételhesse, úgy, hogy a megismételt számonkérés elfogulatlan lebonyolítása és értékelése biztosított legyen.
(5) Egy adott ismeretanyag elsajátításáért egy alkalommal adható kredit. A kreditelismerés – tantárgyi program alapján – kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetésével történik. El kell ismerni a kreditet, ha az összevetett ismeretek legalább hetvenöt százalékban megegyeznek. Az ismeretanyag összevetését a felsőoktatási intézmény e célra létrehozott bizottsága (a továbbiakban: kreditátviteli bizottság) végzi.
(6) A kreditátviteli bizottság az előzetesen megszerzett tudást, munkatapasztalatot – e törvényben, valamint kormányrendeletben meghatározottak szerint – tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti (validáció).
(7) A 49. § (3)-(6) bekezdésben meghatározottak végrehajtásával kapcsolatos kérdéseket a tanulmányi és vizsgaszabályzatban kell szabályozni, azzal a megkötéssel, hogy a hallgató a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzéséhez – a felsőoktatási intézményben folytatott, illetve más korábbi tanulmányok, továbbá az előzetesen megszerzett tudás kreditértékként való elismerése esetén is – az adott intézményben legalább hatvan kreditet köteles teljesíteni.

50. § (1) A felsőoktatási intézmény annak a hallgatónak, aki a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelményeket és az előírt szakmai gyakorlatot – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat, diplomamunka elkészítése kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket – a szakdolgozathoz rendelt kreditek kivételével – megszerezte, végbizonyítványt állít ki (abszolutórium).
(2) A hallgató tanulmányait felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben, szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be.
(3) A hallgató a végbizonyítvány megszerzését követően bocsátható záróvizsgára. A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, két éven belül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető. A tanulmányi és vizsgaszabályzat a záróvizsga letételét a végbizonyítvány kiállításától számított második év eltelte után feltételhez kötheti. A hallgatói jogviszony megszűnését követő ötödik év eltelte után záróvizsga nem tehető.
(4) A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a tantervben meghatározottak szerint több részből – szakdolgozat vagy diplomamunka megvédéséből, további szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgarészekből – állhat.
(5) Nem bocsátható záróvizsgára az a hallgató, aki a felsőoktatási intézménnyel szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem tett eleget.

30. Az oklevél

51. § (1) A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá – ha e törvény másképp nem rendelkezik – az előírt nyelvvizsga letétele. Ha a képzési és kimeneti követelmény szigorúbb feltételt nem állapít meg, az oklevél kiadásához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy
a) alapképzésben egy középfokú, „C” típusú általános nyelvi, vagy középfokú (B2 szintű) általános nyelvi, komplex,
b) mesterképzésben a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott
államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgát tett (a továbbiakban: nyelvvizsga). A tantervben a felsőoktatási intézmény meghatározhatja, hogy milyen nyelvekből tett nyelvvizsgát fogad el, azzal a megkötéssel, hogy a középiskolai érettségi bizonyítvány által tanúsított, illetve az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi – komplex – nyelvvizsgaként köteles elfogadni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat – a záróvizsga kivételével – nem kell alkalmazni, ha a képzés nyelve nem a magyar nyelv.
(3) Az oklevelet az (1) bekezdés szerinti nyelvvizsgát igazoló okirat bemutatásától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni annak, aki sikeres záróvizsgát tett. Ha a hallgató a záróvizsga időpontjában már bemutatta azt az okiratot, amely az (1) bekezdésben meghatározott követelmények teljesítését igazolja, az oklevelet a sikeres záróvizsga napjától számított harminc napon belül kell kiállítani és kiadni számára.
(4) Oklevél kiállítására csak az e törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézmény jogosult. Az oklevél megnevezést csak a felsőoktatási intézmények által e törvény alapján kiállított végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló okiratra lehet használni.
(5) Az oklevél a Magyarország címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, NEFMI-azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születési nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját, az oklevél által tanúsított végzettségnek, szakképzettségnek az Országos Képesítési Keretrendszer szerinti besorolását. Tartalmaznia kell továbbá a felsőoktatási intézmény vezetőjének (illetőleg a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott vezetőnek) eredeti aláírását, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatát.
(6) A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.

52. § (1) Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni.
(2) Az alapképzésben és mesterképzésben, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európa Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetében – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.
(3) Az alapképzésben és mesterképzésben, illetve az osztatlan képzésben, szakirányú továbbképzésben, felsőoktatási szakképzésben kiállított oklevél – jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.
(4) A felsőoktatási szakképzésben az oklevél kiadásának előfeltételeként a képzési és kimeneti követelmény előírhatja a nyelvvizsga letételét.
(5) A Magyarországon kiadott oklevelek által tanúsított végzettségi szintek angol és latin nyelvű jelölése:
a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve:. BA, BSc),
b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve MA, MSc).
(6) A mesterfokozattal rendelkezők az oklevelük által tanúsított szakképzettség előtt az „okleveles” megjelölést használják (okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár stb.). A mesterfokozatot eredményező jogászképzésre épülő második jogi mesterszakon oklevelet szerzettek az „Legum Magister” vagy Master of Laws” (rövidítve: LL. M.) cím használatára jogosultak. A tanárképzésben oklevelet szerzettek a „Master of Education” (rövidítve: MEd) cím használatára jogosultak.
(7) Az orvos, a fogorvos, a gyógyszerész, az állatorvos, a jogász szakon oklevelet szerzett személyek a doktori cím használatára jogosultak. Ezek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. pharm., dr. vet., dr. jur.
(8) A felsőoktatási intézmény rektora – a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae kitüntetéssel avatja doktorrá azt, akinek a középiskolában és a felsőoktatási intézményben, valamint a doktori képzésben folytatott tanulmányai során a teljesítményét mindig a legmagasabbra értékelték, feltéve továbbá, hogy a doktori fokozatszerzési eljárás során is kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A kitüntetéses doktorrá avatás részletes feltételeit a Kormány állapítja meg.

XIV. Fejezet

A DOKTORI KÉPZÉSRE, TEHETSÉGGONDOZÁSRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

31. A doktori képzés és a doktori fokozatszerzési eljárás

53. § (1) A doktori képzés a tudományterület sajátosságaihoz és a doktorandusz igényeihez igazodó egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó képzési, kutatási és beszámolási tevékenység. Doktori képzésben az vehet részt, aki mesterfokozatot szerzett.
(2) A doktori képzést követően a doktori fokozatot külön fokozatszerzési eljárás keretében lehet megszerezni. A doktori fokozatszerzési eljárásban részt vevő a doktorjelölt. Doktorjelölt lehet az is, aki nem vett részt a doktori képzésben, a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy mesterfokozatot szerzett, és teljesítette a doktori képzés követelményeit. Ha a doktorandusz a képzési időn belül megkezdi a fokozatszerzési eljárást, akkor a hallgatói jogviszonya mellett egyidejűleg doktorjelölt is.
(3) A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárásra történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre. Nem utasíthatja el a jelentkezését a felsőoktatási intézmény annak, aki az adott felsőoktatási intézményben sikeresen befejezte a doktori képzést. A doktorjelölti jogviszony keretében kell teljesíteni az (5) bekezdésben meghatározott követelményeket.
(4) A doktorjelölti jogviszony megszűnik a fokozatszerzési eljárás lezárásával, illetve akkor is, ha a doktorjelölt a jogviszony létesítésének napjától számított két éven belül nem nyújtotta be a doktori értekezését. A doktorjelölt jogaira és kötelezettségeire – ha jogszabály másként nem rendelkezik – egyebekben a hallgatói jogokra és kötelezettségekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(5) A doktori fokozat megszerzésének feltételei:
a) a doktori szabályzat alapján előírt kötelezettségek teljesítése, továbbá a doktori szigorlat – legalább háromtagú – vizsgabizottság előtt történő eredményes letétele;
b) két idegen nyelv – a tudományterület műveléséhez szükséges – ismeretének a doktori szabályzatban meghatározottak szerinti igazolása;
c) az önálló tudományos munkásság bemutatása cikkekkel, tanulmányokkal vagy más módon; művészeti (DLA) fokozat megszerzésének feltételeként önálló művészeti alkotótevékenység eredményeinek bemutatása;
d) a fokozat követelményeihez mért tudományos, illetve művészeti feladat önálló megoldása; értekezés, alkotás bemutatása; az eredmények megvédése nyilvános vitában.
(6) Az odaítélt doktori fokozatokról központi nyilvántartást kell vezetni, amelybe bárki betekinthet. Biztosítani kell a nyilvántartás internetes hozzáférhetőségét. A doktori képzés és a fokozat odaítélésének részletes szabályait a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata állapítja meg.
(7) A PhD fokozattal rendelkező személyek nevük mellett feltüntethetik a „PhD” vagy a „Dr.” rövidítést, a DLA fokozattal rendelkezők pedig a „DLA” vagy a „Dr.” rövidítést.

32. Tudományos diákkörök, szakkollégiumok

54. § A felsőoktatási intézmény feladata a tantervi követelményeket meghaladó teljesítmény nyújtására képes, kiemelkedő képességű és hozzáállású hallgatók felkutatása, felismerése, és szakmai, tudományos, művészeti és sport tevékenységének elősegítése. Ennek érdekében a felsőoktatási intézmény önállóan vagy más felsőoktatási intézménnyel együttműködve tehetséggondozó rendszert, illetve programokat működtet.

XV. Fejezet

A HALLGATÓ FELELŐSSÉGE, A HALLGATÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE

33. A fegyelmi eljárás és a kárfelelősség

55. § (1) Ha a hallgató a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.
(2) A fegyelmi büntetés lehet
a) megrovás,
b) szigorú megrovás,
c) a térítési és juttatási szabályzatban meghatározott kedvezmények és juttatások - legfeljebb hat hónap időtartamra szóló - csökkentése, illetőleg megvonása,
d) határozott időre – legfeljebb két félévre – szóló eltiltás a tanulmányok folytatásától,
e) kizárás a felsőoktatási intézményből.
(3) A fegyelmi büntetés megállapításánál a cselekmény összes körülményeire – így különösen a sérelmet szenvedettek körére, a következményekre, a jogsértő magatartás ismétlésére, az elkövetett cselekmény súlyára kell figyelemmel lenni. A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésként szociális támogatást megvonni nem lehet. A (2) bekezdés d)-e) pontjaiban meghatározott büntetés kiszabása együtt jár a hallgatói jogviszonnyal összefüggő juttatások, kedvezmények végleges, illetve időszakos megvonásával. A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés ideje alatt a hallgatói jogviszony szünetel. A fegyelmi eljárás megindítását, illetve a fegyelmi büntetés kiszabását a hallgató tanulmányi teljesítménye nem befolyásolja.
(4) Nem lehet fegyelmi eljárást indítani, ha a fegyelmi vétségről való tudomásszerzés óta egy hónap, illetőleg a vétség elkövetése óta öt hónap már eltelt. E rendelkezések alkalmazásában tudomásszerzés az, amikor az eljárásra okot adó körülmény a fegyelmi eljárás megindítására jogosult tudomására jutott.
(5) A fegyelmi eljárás rendjét a Kormány szabályozza, azzal, hogy az eljárás során a hallgatót meg kell hallgatni, a fegyelmi tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a hallgató szabályszerű értesítés ellenére sem jelent meg.

56. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.
(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.
(4) A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

34. A jogorvoslat joga

57. § (1) Jogainak megsértése esetén a hallgató
a) a hallgatói önkormányzathoz fordulhat jogi segítségnyújtásért,
b) igénybe veheti az oktatásügyi közvetítői szolgálatot,
c) jogorvoslati kérelmet terjeszthet elő, melyet a felsőoktatási intézmény a jelen törvényben írtak szerint köteles elbírálni,
d) az oktatási jogok biztosának az eljárását kezdeményezheti, feltéve, hogy az e törvényben szabályozottak szerint jogorvoslati jogát – a bírósági eljárás kivételével – kimerítette.
(2) A felsőoktatási intézmény a hallgatóval kapcsolatos döntéseit – e törvényben, kormányrendeletben és a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott esetben, valamint ha a hallgató kéri – írásban közli a hallgatóval. A felsőoktatási intézmény hallgatóval kapcsolatos döntése jogerős, ha a hallgató a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem nyújt be jogorvoslati kérelmet, vagy a kérelem benyújtásáról lemondott.
(3) A hallgató a felsőoktatási intézmény döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen – a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül – jogorvoslattal élhet, kivéve a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntést. Eljárás indítható a tanulmányok értékelésével kapcsolatos döntés ellen is, ha a döntés nem a felsőoktatási intézmény által elfogadott követelményekre épült, illetve a döntés ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában foglaltakkal, vagy megszegték a vizsga megszervezésére vonatkozó rendelkezéseket.
(4) A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az,
a) aki a megtámadott döntést hozta, vagy a döntéshozatalt elmulasztotta,
b) aki az a) pontban megjelölt személy közeli hozzátartozója,
c) akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.
(5) A jogorvoslati kérelem tárgyában a felsőoktatási intézmény a következő határozatokat hozhatja:
a) a kérelmet elutasítja,
b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja,
c) a döntést megváltoztatja,
d) a döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.
(6) A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére, a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(7) A másodfokú döntés a közléssel jogerős és végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte.

58. § (1) A hallgató a jogorvoslati kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint az intézményi dokumentumokban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.
(2) A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.
(3) A 57. §-t, és az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell
a) a felsőoktatási intézménybe jelentkezőt,
b) a doktoranduszt és a doktorjelöltet, továbbá
c) az időközben megszűnt hallgatói jogviszonnyal rendelkezett hallgatót
érintő döntésekre, illetve mulasztásokra.
(4) A jogorvoslati eljárás rendjét a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában – a jelen törvényben és a Kormány rendeletében meghatározott keret között – szabályozza.

35. A hallgatói jogviszony megszűnése

59. § (1) Megszűnik a hallgatói jogviszony,
a) ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,
b) ha a hallgató bejelenti, hogy megszünteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján,
c) ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben, és önköltséges képzésben nem kívánja azt folytatni,
d) az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés, felsőoktatási szakképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga-időszak utolsó napján, illetve a doktori képzés képzési idejének utolsó napján,
e) felsőoktatási szakképzésben, ha a hallgató tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és a felsőoktatási intézményben nem folyik másik, megfelelő felsőoktatási szakképzés, vagy a hallgató nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
f) ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján,
g) a kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.
(2) A jelentkezési kérelem elutasításának jogerőre emelkedéséig az (1) bekezdés d) pontjában nem szűnik meg az alapképzésben részt vevő hallgató hallgatói jogviszonya, ha az alapfokozat megszerzését követően haladéktalanul mesterképzésre felvételi jelentkezési kérelmet nyújtott be.
(3) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal is megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, aki
a) a tanulmányi és vizsgaszabályzatban, illetve a tantervben rögzített, a tanulmányokban való előrehaladással kapcsolatos kötelezettségeit nem teljesíti,
b) egymást követően harmadik alkalommal nem jelentkezik be a következő tanulmányi félévre,
c) a hallgatói jogviszony szünetelését követően nem kezdi meg tanulmányait,
feltéve minden esetben, hogy a hallgatót előzetesen írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének a megadott határidőig tegyen eleget és tájékoztatták a mulasztás jogkövetkezményeiről. 
(4) A felsőoktatási intézmény egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a hallgatónak a hallgatói jogviszonyát, akinek az azonos tanegységből tett sikertelen javító, és ismétlő javító vizsgáinak összesített száma eléri az ötöt.

XVI. Fejezet

A HALLGATÓK KÖZÖSSÉGEI, A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATOK, A HALLGATÓK ORSZÁGOS KÉPVISELETE

36. A hallgatói önkormányzat

60. § (1) A felsőoktatási intézményekben a hallgatói érdekek képviseletére – a felsőoktatási intézmény részeként – hallgatói önkormányzat működik. A hallgatói önkormányzatnak minden hallgató tagja, választó és választható. A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogosítványait akkor gyakorolhatja, ha
a) megválasztotta tisztségviselőit, és jóváhagyták az alapszabályát és
b) a hallgatói önkormányzati választásokon a felsőoktatási intézmény teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.
(2) A hallgatói önkormányzat alapszabálya határozza meg a hallgatói önkormányzat működésének a rendjét. Az alapszabályt a hallgatói önkormányzat küldöttgyűlése fogadja el, és a szenátus jóváhagyásával válik érvényessé. Az alapszabály jóváhagyásáról a szenátusnak legkésőbb a beterjesztést követő harmincadik nap eltelte utáni első ülésen nyilatkoznia kell.
(3) Az alapszabály jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatával. Az alapszabályt, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a szenátus a meghatározott határidőn belül nem nyilatkozott.
(4) A hallgatói önkormányzat működéséhez és a feladatai elvégzéséhez a felsőoktatási intézmény biztosítja a feltételeket, amelynek jogszerű felhasználását jogosult ellenőrizni. A hallgatói önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja a felsőoktatási intézmény, helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza a felsőoktatási intézmény működését.
(5) A hallgatói önkormányzat az e törvényben meghatározott jogainak megsértése esetén – beleértve azt is, ha az alapszabályának jóváhagyását megtagadják – a közléstől számított harminc napon belül jogszabálysértésre vagy intézményi szabályzatban foglaltakba ütközésre hivatkozással bírósághoz fordulhat.
(6) A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a döntést megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság az illetékes. A kérelem benyújtásának a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.
 
61. § (1) A hallgatói önkormányzat előzetes véleményezési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor, az alábbi körben:
a) térítési és juttatási szabályzat,
b) az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendje,
c) tanulmányi és vizsgaszabályzat.
(2) A hallgatói önkormányzat közreműködik az oktatók oktatói tevékenységének hallgatói véleményezésében, továbbá egyetértési jogot gyakorol az ifjúságpolitikai és hallgatói célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor. 
(3) Ha a hallgatói önkormányzat választásában a hallgatók legfeljebb ötven százaléka vett részt, a hallgatói önkormányzat a szenátus létszáma legfeljebb tíz százalékának megfelelő számban delegál képviselőt a szenátusba. Amennyiben a hallgatói önkormányzat egynél több tag delegálására jogosult, egy tagot a doktoranduszhallgatók önkormányzata delegálhat.
(4) A hallgatói önkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a felsőoktatási intézmény működésével és a hallgatókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg azokat az ügyeket, amelyekben a hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni, illetve amely ügyekben dönt.
(5) A hallgatói önkormányzat a jogait az alapszabályában rögzített módon gyakorolja.
(6) Az intézkedésre jogosult személy vagy szervezet a hallgatói önkormányzat javaslatára harminc napon belül – a szenátus esetén a harmincadik napot követő első ülésen – érdemi választ köteles adni.

37. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája

62. § (1) A hallgatók országos képviseletét – a 63. §-ban meghatározott kivétellel – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája látja el.
(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája a hallgatói önkormányzatok képviselőiből álló testület által elfogadott alapszabállyal rendelkező jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája jogosult Magyarország címerének használatára.
(3) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

38. A Doktoranduszok Országos Szövetsége, az Országos Tudományos Diákköri Tanács

63. § (1) A felsőoktatási intézmények doktori képzésben részt vevő hallgatóinak képviseletét a Doktoranduszok Országos Szövetsége látja el.
(2) A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája és a Doktoranduszok Országos Szövetsége üléseire tanácskozási joggal meg kell hívnia Magyar Rektori Konferencia képviselőjét.
(3) A tudományos diákköri tevékenységet végző hallgatók és az őket támogató oktatók szakmai szervezete az Országos Tudományos Diákköri Tanács. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács feladata a felsőoktatási intézményekben folyó hallgatói tudományos és művészeti tevékenység, a diákköri mozgalom országos képviselete és összehangolása, valamint az országos jellegű tudományos és művészeti diákfórumok szervezése. Az Országos Tudományos Diákköri Tanács működését – az általa megalkotott – szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

ÖTÖDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA

XVII. Fejezet

A FELSŐOKTATÁSSAL KAPCSOLATOS EGYES ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK

39. Az ágazati irányítás

64. § (1) A miniszter az e törvényben meghatározottak szerint ellátja a felsőoktatás ágazati irányítását.
(2) A miniszter felsőoktatás-szervezési feladatai:
a) működteti
aa) a felsőoktatás információs rendszerét, a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet, az oktatási hivatalt, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséért felelős szervet,
ab) az oktatási jogok biztosának hivatalát,
b) meghatározza a pedagógusképzés tartalmi irányelveit,
c) megküldi a főiskolai rektor megbízására és felmentésére, a főiskolai tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a miniszterelnöknek, az egyetemi rektori megbízásra és felmentésre, az egyetemi tanár kinevezésére és felmentésére vonatkozó javaslatot a köztársasági elnöknek;
d) javaslatot tesz statisztikai adatszolgáltatásra;
(3) A miniszter felsőoktatás-fejlesztéssel kapcsolatos feladatai:
a) a felsőoktatás rendszere fejlesztési terveinek elkészíttetése, beleértve a középtávú fejlesztési tervet,
b) a felsőoktatásban jelentkező képzési, oktatási problémák vizsgálata, megoldások kidolgoztatása,
c) a felsőoktatásban folyó kutatásokhoz szükséges szervezeti és anyagi feltételek biztosítása,
d) új képzési, oktatási módszerek, megoldások, szervezeti formák elterjedésének, az intézményi hálózatfejlesztések támogatása,
e) a felsőoktatási szakképzésben, az alapképzésben és a mesterképzésben a képzési szakok szerkezetének felülvizsgálata,
f) a felsőoktatás és a gazdaság kapcsolatának legalább háromévenkénti értékelése.
(4) A miniszter a nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés tekintetében hozott döntéseihez beszerzi az Országos Kisebbségi Bizottság véleményét. Ha a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 18. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján az országos kisebbségi önkormányzat kezdeményezi az anyanyelvű vagy anyanyelvi felsőfokú oktatás feltételeinek a megteremtését, a miniszter – az igények mérlegelése után – nemzetközi megállapodás megkötésének kezdeményezésével, munkaterv létesítésével, illetve az anyaországban folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételre vagy hazai felsőoktatási intézményekben a szükséges feltételek biztosítására kiírt pályázattal biztosítja a feltételeket.
(5) A miniszter a szenátus kezdeményezésére köztársasági ösztöndíjat adományoz a kimagasló teljesítményt nyújtó hallgatók részére.
(6) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság indítványára a miniszter a bíróságnál – a 65. §-ban meghatározottak szerint – kezdeményezi a felsőoktatási intézmény által megszervezett vizsga eredményének, a kiállított bizonyítványnak, oklevélnek érvénytelenné nyilvánítását.

65. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a nem állami felsőoktatási intézmények fenntartói tevékenysége felett.
(2) A miniszter a törvényességi ellenőrzési jogkörében – megfelelő határidő biztosításával – felhívja a fenntartót, hogy fenntartási kötelezettségének tegyen eleget. Ha a fenntartó a megadott határidőn belül nem intézkedett, a miniszter kezdeményezheti annak bírósági megállapítását, hogy a fenntartó nem tett eleget kötelezettségének.
(3) A pert a megadott határidő lejártától számított harminc napon belül kell kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a bíróság – a miniszter kezdeményezésére – megállapítja, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei.
(4) A miniszter a törvényességi ellenőrzés eredményeképpen felfüggesztheti a felsőoktatási intézmény vizsgaszervezési jogát, ha az (2) bekezdésében szabályozott felhívása nem vezetett eredményre. A felfüggesztéssel egyidejűleg kezdeményeznie kell a bíróságnál a fenntartó mulasztásának megállapítását. A miniszter döntésének ki kell terjednie az érintett hallgatók tanulmányainak folytatásával, vizsgáival kapcsolatos kérdésekre.
(5) Az e §-ban meghatározott eljárásokra a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvényt kell megfelelően alkalmazni. Az eljárásban közreműködik az oktatási hivatal. A (3) bekezdésben és a (4) bekezdésében meghatározott bírósági ügyekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a soron kívül elbírált döntést megváltoztathatja.

66. § (1) A miniszter törvényességi ellenőrzést gyakorol a Magyarország területén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az e törvényben meghatározott (engedélyezési, működési) feltételek hiányában – folytatott felsőoktatási oktatási alaptevékenység körébe tartozó tevékenység felett. Az ellenőrzésben miniszteri döntés alapján az oktatási hivatal közreműködik.
(2) Az engedély nélküli felsőoktatási tevékenységet folytatókat a miniszter e tevékenységtől eltiltja és – az eltiltásról szóló döntés közzététele mellett – a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) ötszörösétől a minimálbér kétszázötvenszereséig terjedő mértékű bírsággal sújthatja.
(3) A miniszter döntésének meghozatala, a bírság mértékének megállapítása során különösen az (1) bekezdés szerinti
a) tevékenység
aa) folytatásának időtartamát,
ab) területi kiterjedtségét,
ac) ismételt – eltiltás ellenére történő – elkövetését,
b) tevékenységgel érintett személyek létszámát
köteles mérlegelni.

40. A felsőoktatási intézmények működéséhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok és eljárások

67. § (1) Az oktatási hivatal
a) közhiteles nyilvántartást vezet a felsőoktatási intézmények alapító okiratában, valamint a 3. számú melléklet II/A. részében megjelölt közérdekből nyilvános adatokról,
b) dönt a nem költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény közhasznúsági nyilvántartásba vételéről, továbbá
c) nyilvántartásba veszi a Felsőoktatási Tervezési Testületet, a Magyar Rektori Konferenciát, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot, és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciáját.
(2) Az oktatási hivatal látja el a felsőoktatási intézmények létesítésével, nyilvántartásba vételével, tevékenységének megkezdésével és módosításával, a nyilvántartásban bekövetkezett változások vezetésével, a nyilvántartásból való törlésével kapcsolatos hatósági feladatokat.
(3) Az oktatási hivatal jár el
a) a felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésével,
b) az alapító okiratban szereplő adatok változásaival,
c) a képzések indításával,
d) a felvehető maximális hallgatói létszám megállapításával és módosításával,
e) a doktori iskola létesítésével, átalakulásával, megszűnésével
kapcsolatos ügyekben.
(4) Az (3) bekezdés a)-c) és e) pontjaiban meghatározott eljárásokban az oktatási hivatal köteles beszerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakvéleményét. Az oktatási hivatal döntésével szemben előterjesztett fellebbezést a miniszter bírálja el. E bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha a magyar felsőoktatási intézmény Magyarország területén kívül kíván székhelyen kívüli képzést folytatni.
(5) Az (3) bekezdés c) pontjában meghatározott eljárásban – Magyarországon folytatott képzésként – csak a felsőoktatási intézmény székhelyén vagy telephelyén folytatott képzés indítása engedélyezhető.
(6) Az oktatási hivatal illetve a miniszter döntéseinek meghozatalához független szakértői véleményt is beszerezhet, illetve nemzetközi összehasonlító tanulmányokat készíttethet.
(7) Az e §-ban meghatározott eljárásokban a kérelem benyújtójának külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie.

68. § (1) Az oktatási hivatal
a) hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmények működésének jogszerűségét,
b) részt vesz a miniszter törvényességi ellenőrzési vizsgálatának lefolytatásában.
(2) Az oktatási hivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzése eredményeként
a) kezdeményezheti a fenntartó intézkedését,
b) javasolhatja, hogy a miniszter a 65. § alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást,
c) a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) száz százalékától a minimálbér ötvenszereséig terjedő mértékű felügyeleti bírságot szabhat ki,
d) külföldi felsőoktatási intézmények esetében ellenőrzésének eredményéről tájékoztatja az intézmény honos országának illetékes szerveit.
(3) A magyarországi felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok előállítását és forgalomba hozatalát az oktatási hivatal engedélyezi. Az engedély a jogszabályi előírásoknak történő megfelelés hiányában tagadható meg.
(4) A 67. §-ban és e § (1)-(3) bekezdésében szabályozott eljárásokra, hatósági ellenőrzésekre a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

69. § (1) A felsőoktatási intézmény rektora az egyetemi tanári kinevezéssel kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét.
(2) A felsőoktatási intézmény rektora a szakértői véleményben foglaltak mérlegelésével készíti el javaslatát az egyetemi tanári kinevezésre, melyet a szakértői véleménnyel együtt megküld a felsőoktatási intézmény fenntartójának. A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartója a rektor javaslatát a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményével és a saját álláspontjának ismertetésével együtt megküldi a miniszternek.
(3) A miniszter beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság újabb szakértői véleményét abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény rektorának javaslata nincs összhangban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményében foglaltakkal. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye összhangban áll, a miniszter kezdeményezi az egyetemi tanári kinevezést a köztársasági elnöknél. Ha a rektor javaslata és a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nincs összhangban, a miniszter mérlegelheti, hogy kezdeményezi-e az egyetemi tanári kinevezést.
(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a jogszabályban foglaltakon kívül értékeli a jelölt oktatói, tudományos, illetve művészeti eredményeit.

XVIII. Fejezet

AZ ÁLLAMI HATÁSKÖRÖK ELLÁTÁSÁBAN KÖZREMŰKÖDŐ TESTÜLETEK

41. A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság

70. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a felsőoktatásban folyó képzés, tudományos kutatás, művészeti alkotótevékenység tudományos minőségének értékelését végző országos szakértői testület.
(2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak tizenhét tagja van. Öt tagot delegál a Magyar Rektori Konferencia, öt tagot a Magyar Tudományos Akadémia, öt tagot a miniszter – közülük egyet a felsőoktatási intézményt fenntartó egyházi jogi személyek egyeztetett javaslata alapján, egyet a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára –, egy tagot a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, egy tagot a Doktoranduszok Országos Szövetsége. A Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia és a miniszter által delegált tagoknak – a Kereskedelmi és Iparkamara javaslata alapján delegált tag kivételével – tudományos fokozattal kell rendelkezniük. A Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia és a miniszter a delegálás során egyeztet a nagyobb tudományterületek arányos képviselete érdekében. Nem lehet a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagja, aki a Felsőoktatási Tervezési Testület tagja, rektor vagy kormánytisztviselő.

71. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság elnökének személyére a bizottság tagjai közül a miniszter és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke tesz egyeztetett javaslatot. Az elnököt a miniszterelnök nevezi ki.
(2) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjai közül tisztségviselőket választ, valamint meghatározza működésének rendjét.
(3) A delegált tagokat – a miniszter előterjesztésére – a miniszterelnök bízza meg három évre. A megbízás egy alkalommal meghosszabbítható.

42. A felsőoktatási intézmények szakmai testületei

72. § (1) A Magyar Rektori Konferencia a felsőoktatási intézmények képviseletére, érdekeinek védelmére jogosult konzultatív testület, amely jogi személy, székhelye Budapest, képviseletére az elnök jogosult. A Magyar Rektori Konferencia felett az ügyészség gyakorol törvényességi ellenőrzést. A Magyar Rektori Konferenciát az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A Magyar Rektori Konferencia beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére az egyéb szervezetekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Magyar Rektori Konferencia – közhasznúsági nyilvántartásba vétel nélkül –közhasznú szervezet.
(2) A Magyar Rektori Konferencia tagjai a felsőoktatási intézmények rektorai.
(3) A Magyar Rektori Konferencia – alapszabályában – meghatározza működésének rendjét, megválasztja tisztségviselőit és a képviseletére jogosultakat. A Magyar Rektori Konferencia jogosult Magyarország címerének használatára.
(4) A Magyar Rektori Konferencia az e törvény felhatalmazása alapján, az e törvényben megjelölt tárgykörben alkotott jogszabályhoz társuló egyetértési jogát a jogi szabályozással érintett tudományos és ehhez kapcsolódó oktatási, kutatási kérdések tekintetében gyakorolja. Ha a Magyar Rektori Konferencia a jogszabály tervezetével kapcsolatosan a beérkezéstől számított harminc napon belül nem nyilatkozik, egyetértését vélelmezni kell.
(5) A Magyar Rektori Konferencia működésének gazdasági, igazgatási feltételeit a felsőoktatási intézmények biztosítják.
(6) Az Országos Doktori Tanács a felsőoktatási intézmények doktori tanácsai elnökeiből álló testület, amely állást foglal a doktori képzéssel, fokozatadással kapcsolatos kérdésekben. Az Országos Doktori Tanács határozza meg a doktori képzésre biztosított államilag támogatott hallgatói létszámkeret felsőoktatási intézmények közötti minőség- és teljesítményalapú elosztásának elveit.

XIX. Fejezet

A FENNTARTÓI IRÁNYTÁS

43. A fenntartói jogok gyakorlása

73. § (1) A fenntartói irányítást az gyakorolja, aki az e törvényben meghatározottaknak megfelelően a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételekről gondoskodik. A fenntartói irányítás jogosítványai és kötelezettségei – ha e törvény másképp nem rendelkezik – azonosak, függetlenül attól, hogy ki gyakorolja azt.
(2) A nem állami felsőoktatási intézmény fenntartói joga – az oktatási hivatal bejegyző határozatának jogerőre emelkedése időpontjától kezdődően hatályos – megállapodással másik, a fenntartói jog gyakorlására jogosultnak átadható. A fenntartói jog változása nem érinti a felsőoktatási intézmény állami elismerését, a hallgatók jogait és kötelezettségeit.
(3) A fenntartó
a) saját hatáskörben kiadja, illetve módosítja a felsőoktatási intézmény alapító okiratát;
b) közli a felsőoktatási intézmény költségvetésének kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját;
c) megvizsgálja
ca) a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatát,
cb) a felsőoktatási intézmény intézményfejlesztési tervét,
cc) a felsőoktatási intézmény költségvetését;
d) ellenőrzi
da) a felsőoktatási intézmény gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát,
db) a szakmai munka eredményességét;
e) kezdeményezi a rektor megbízását és felmentését, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat;
f) megbízza a gazdasági vezetőt – költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetén a belső ellenőrzési egység vezetőjét –, illetve a rektor, vagy saját kezdeményezésére visszavonhatja a megbízását. Állami felsőoktatási intézmény esetében e pont vonatkozásában a fenntartói döntést – a miniszter előzetes véleményét megkérve – az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter hozza meg;
g) gondoskodik a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolójának ellenőrzéséről.
(4) A fenntartó a szervezeti és működési szabályzat egységességét, teljességét, törvényességét, hatékonyságnak való megfelelőségét vizsgálja.
(5) A törvényesség biztosítása keretében kell ellenőrizni az intézményi dokumentumokban foglaltak megtartását, jogszerűségét, a felsőoktatási intézmény működésének és a döntéshozatalnak a jogszerűségét.

74. § (1) Ellenőrzése eredményeképpen a fenntartó – megfelelő határidő tűzésével – felhívja a felsőoktatási intézmény vezetőjét a jogszabálysértő döntés orvoslására, a szükséges intézkedés meghozatalára.
(2) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és az intézmény működésének hatékonyságát a felsőoktatási intézmény által az éves gazdálkodásáról – a számviteli rendelkezések szerint – készített beszámoló alapján értékeli és indokolt esetben – megfelelő határidő tűzésével – intézkedést kezdeményez.
(3) A felsőoktatási intézmény a szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét, költségvetését, kötelezettségvállalási tervét, és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását a szenátus döntésétől számított tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak. Ha a felsőoktatási intézmény a költségvetésétől, a kötelezettségvállalási tervétől eltérő döntést kíván hozni, azt előzetesen meg kell küldenie a fenntartónak. A fenntartó a szenátus által hozott egyéb döntések megküldését is kérheti. Az állami felsőoktatási intézmény esetén az intézményfejlesztési tervet, költségvetést, kötelezettségvállalási tervet és végrehajtásának ütemtervét, valamint ezek módosítását tájékoztatás céljából az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint az államháztartásért felelős miniszternek is meg kell küldeni.
(4) A fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, kötelezettségvállalási tervével, a költségvetés végrehajtásának ütemtervével kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított harminc napon belül, a szervezeti és működési szabályzattal kapcsolatos észrevételeit a megküldéstől számított hatvan napon belül, az intézményfejlesztési tervvel kapcsolatos észrevételeit kilencven napon belül közölheti a felsőoktatási intézménnyel. Ez a határidő egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a felsőoktatási intézmény költségvetésével, kötelezettségvállalási tervével és végrehajtásának ütemtervével, vagy a szervezeti és működési szabályzatban, illetve az intézményfejlesztési tervben foglaltakkal nem ért egyet – megfelelő határidő tűzésével – visszaküldi azt a felsőoktatási intézménynek, kezdeményezve annak átdolgozását.
(5) A felsőoktatási intézmény a fenntartó felhívásának, kifogásának – a képzés és kutatás tudományos tárgyával és tartalmával kapcsolatos kérdések kivételével – köteles eleget tenni.

44. A fenntartói irányítás keretei

75. § (1) A fenntartói irányítás nem sértheti a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát, az intézmény döntési hatásköreit. A felsőoktatási intézmény szenátusának döntése alapján a rektor a fenntartói intézkedéssel szemben a közléstől számított harminc napon belül bírósági eljárást kezdeményezhet, kérve annak megállapítását, hogy a fenntartó döntése sérti a felsőoktatási intézmény e törvényben biztosított önállóságát. A bíróság nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A határidő jogvesztő. A bíróság a fenntartó döntését megváltoztathatja. Az eljárásra a Fővárosi Bíróság az illetékes.
(2) Állami felsőoktatási intézmény esetén a fenntartó
a) határozza meg a rektor juttatásait,
b) hagyja jóvá a rektor munkaköri leírásának az oktatói, kutatói feladatoktól elkülönülő részét;
c) részére a rektor tekintetében további munkáltatói jogköröket ruházhat át.
(3) Állami felsőoktatási intézmény esetén az oktatási hivatal határozata ellen a 67. § (3) bekezdés b) és d) pontjában felsorolt ügyekben fellebbezésnek nincs helye.
(4) Állami felsőoktatási intézmény esetén a 12. § (3) bekezdés g) pontjában foglalt fenntartói egyetértési jogot az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter jogosult gyakorolni.

HATODIK RÉSZ
NEMZETKÖZI VONATKOZÁSÚ RENDELKEZÉSEK

XX. Fejezet

KÜLFÖLDI FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MAGYARORSZÁGON, MAGYAR FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK KÜLFÖLDÖN

45. A külföldi felsőoktatási intézmények magyarországi működése

76. § (1) Magyarország területén külföldi felsőoktatási intézmény akkor folytathat oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi hatósági határozatot az oktatási hivatal egyenértékű határozatként elismerte és működését engedélyezte. Az oktatási hivatal a külföldi határozatot egyenértékűnek elismeri, ha az adott állam felsőoktatási rendszerének elvei összhangban vannak az Európai Felsőoktatási Térség felsőoktatási alapelveivel. Az oktatási hivatal az egyenértékűségre vonatkozó határozatát visszavonja, amennyiben a felsőoktatási intézmény működését engedélyező külföldi hatósági határozat ezt indokolja.
(2) A működési engedély megtagadható az oktatási hivatal által beszerzett szakvélemény alapján. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről, valamint a magyarországi működési és képzési feltételek és a székhely szerinti országban kiadott működési engedély közötti megfelelőségről.
(3) A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65-66. §-ban meghatározott jogkörét. A működési engedély öt évre szól.
(4) Az oktatási hivatal eljárásában kérheti, hogy a külföldi felsőoktatási intézmény a (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását igazoló okiratokat hiteles másolatban, illetve hiteles magyar fordításban nyújtsa be. Az oktatási hivatala honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amelyek vonatkozásában az okiratok nem hiteles magyar fordítását is elfogadja.
(5) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a külföldi felsőoktatási intézmény alapítására, az intézményben folyó oktató és kutató munkára, valamint annak ellenőrzésére, az intézmény működésére, a felvételi feltételek meghatározására az intézmény székhelye szerinti állam előírásait kell alkalmazni.
(6) Az (1) bekezdésben megjelölt, külföldi oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény Magyarországon nemzetközi szerződés alapján is létrejöhet és működhet. Ezen felsőoktatási intézményeket az oktatási hivatal hivatalból felveszi nyilvántartásba, és az intézmények törvényességi ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket a törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés eltérő rendelkezésének hiányában kell alkalmazni.
(7) A Magyarország területén működő külföldi felsőoktatási intézmény részére – ha törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés másképp nem rendelkezik – államilag támogatott hallgatói hely nem biztosítható.
(8) Az e §-ban szabályozott felsőoktatási intézmények kötelesek bejelentkezni és adatot szolgáltatni a felsőoktatás információs rendszerének.

77. § (1) Az EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmények működési engedélyezésére e § rendelkezései alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézmény székhelye szerinti országban szerzett működési és képzési engedélye alapján, a következő feltételekkel kap működési engedélyt.
(3) A működési engedély szakvélemény alapján megtagadható. A szakvélemény nyilatkozik a képzés személyi és tárgyi feltételeiről, a képzés minőségéről, valamint a magyarországi működési és képzési feltételek és a székhely szerinti országban kiadott működési engedély közötti megfelelőségről.
(4) A működési engedély megtagadható, ha a külföldi oklevél végzettségi szintjének a magyarországi elismerésére nincs lehetőség. A külföldi felsőoktatási intézményt az oktatási hivatal veszi nyilvántartásba. A külföldi felsőoktatási intézmények működése felett a miniszter gyakorolja a 65-66. §-ban meghatározott jogkörét.

46. Magyar felsőoktatási intézmények Magyarország területén kívül folytatott képzési tevékenysége, valamint a közös képzés szabályai

78. § (1) Magyar felsőoktatási intézmény – ha az adott ország jogrendje lehetővé teszi – Magyarország területén kívül székhelyen kívüli képzést szervezhet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felsőoktatási intézmény működéséhez a magyar állam – jogszabályban meghatározott normatív támogatással, nemzetközi szerződés, munkaterv szerint, illetve pályázati úton vagy megállapodás alapján – hozzájárulhat. A pályázatot a miniszter írhatja ki, megállapodást a miniszter köthet.
(3) Magyar felsőoktatási intézmény külföldi felsőoktatási intézménnyel a következő feltételek együttes fennállása esetén folytathat magyar és külföldi, vagy közös oklevél kiállításához vezető közös képzést:
a) az érintett felsőoktatási intézmények abban az államban, amelyben a székhelyük van, államilag elismert felsőoktatási intézménynek minősülnek,
b) a kiállított oklevél az érintett országok belső joga szerint felsőoktatásban kiállított oklevélnek minősül,
c) a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény rendelkezik jogosultsággal arra a képzésre, amelynek képzési és kimeneti követelményei megegyeznek a megállapodás tárgyát képező képzés képzési és kimeneti követelményeivel,
d) a magyar felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága nyilatkozik arról, hogy a szakindítási engedéllyel rendelkező képzés és a megállapodás tárgyát képező képzés közötti kredit-egyenértékűség eléri a hetvenöt százalékot,
e) a hallgató legalább harminc kreditet a szakindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézményben teljesít.
(4) A (3) bekezdésben foglalt képzés esetében nem szükséges a külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése.
(5) Az oktatási hivatal a megállapodást és a képzést nyilvántartásba vesz, amennyiben a magyar intézmény szenátusa határoz a (3) bekezdésben meghatározott feltételek fennállásáról. Ennek hiányában a szakindításra vonatkozó általános szabályokat kell szabályozni.

XXI. Fejezet

MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROK KÜLFÖLDI TANULMÁNYAI, A KÜLFÖLDI ÁLLAMPOLGÁROK MAGYARORSZÁGI TANULMÁNYAI

47. A külföldi tanulmányok támogatása

79. § (1) Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldi felsőoktatási intézményben.
(2) Magyar állampolgár államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézményben folytatott képzéséhez a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújthat segítséget.
(3) Ha a magyar állampolgár nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik, a miniszter által vezetett minisztérium – pályázati úton elnyerhető – ösztöndíjjal nyújt segítséget az anyanyelven folytatott felsőfokú tanulmányokban való részvételhez.
(4) A magyar állampolgár – ha valamely EGT-államban, államilag elismert felsőoktatási intézményben oklevél megszerzésére irányuló képzésben vesz részt – hallgatói hitelt vehet igénybe.
(5) Az e §-ban meghatározottak alapján folytatott külföldi tanulmányokban résztvevők jogosultak a diákigazolványra.
(6) A (2)-(3) bekezdés szerinti pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét, a hallgatói hitel igénylését, folyósítását és elszámolását, a diákigazolvány igénylését és kiadását a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a (3) bekezdésben meghatározott pályázatokat az országos kisebbségi önkormányzat egyetértésével kell kiírni és elbírálni.

48. A hallgatói jogviszony létesítésének, a tanulmányok folytatásának szabályai

80. § (1) A külföldön vagy Magyarországon működési engedéllyel rendelkező külföldi oktatási intézményben szerzett oklevelek és középiskolai tanulmányokat igazoló bizonyítványok elismerésére a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény (a továbbiakban: elismerési törvény) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Nem magyar állampolgárok magyarországi tanulmányaira e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, a következő eltérésekkel:
a) ha nem rendelkezik az ország területén lakóhellyel, a hallgatói jogviszony létesítése előtt be kell szereznie a külön jogszabályban meghatározott beutazásra és tartózkodásra jogosító engedélyt,
b) ha a 39. § (1) bekezdésében felsorolt hallgató – a 39. § (1) bekezdés b)-c) pontjában felsoroltak kivételével – államilag támogatott képzésben vesz részt, csak nemzetközi szerződés, jogszabály, munkaterv vagy viszonosság alapján jogosult szociális vagy más ösztöndíjra, szociális támogatásra, tankönyv-, jegyzettámogatásra, lakhatási támogatásra,
c) a költségvetés pályázati úton elnyerhető ösztöndíj folyósításával nyújthat segítséget a tanulmányok folytatásához,
d) a felsőfokú tanulmányok megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – előkészítő tanulmányokat folytathatnak.
(3) A 39. § (1) bekezdés f) pontja szerinti – a miniszter által kiírt pályázatot elnyert – személyek a miniszter által meghatározott keretszám terhére jogosultak államilag támogatott képzésben részt venni.
(4) A kedvezménytörvény hatálya alatt álló – külföldi felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban álló – személy magyar felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzés keretében alkalmanként legfeljebb fél évig tartó részképzésben vehet részt.
(5) A külföldi állampolgárságú – magát magyar nemzetiségűnek valló, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező – személy – magyar állampolgárságára tekintet nélkül – felsőfokú tanulmányainak megkezdése előtt legfeljebb két féléven keresztül – hallgatói jogviszony keretében – magyar nyelvű előkészítő tanulmányokat folytathat.
(6) A külföldi állampolgárok magyarországi, a magyar állampolgárok külföldi tanulmányai támogatásának rendjét a Kormány határozza meg, ennek során az előkészítő tanulmányokat folytató személyek tekintetében az e törvényben meghatározott támogatási időt – legfeljebb két félévvel – meghosszabbíthatja.

HETEDIK RÉSZ

A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSA

XXII. Fejezet

A DÍJMENTESEN ÉS A TÉRÍTÉSI DÍJÉRT IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK

49. Az államilag támogatott képzés díjmentes szolgáltatásai

81. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által igénybe vehető szolgáltatások a következők:
a) a képzési programban meghatározott oktatási és tanulmányi követelmények teljesítéséhez, az oklevél, illetve doktori abszolutórium megszerzéséhez szükséges előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok első alkalommal történő felvétele, a beszámolók, vizsgák és a sikertelen beszámolók, illetve vizsgák egy alkalommal történő megismétlése, a záróvizsga letétele, továbbá a fokozatszerzési eljárás a hallgatói jogviszony fennállása alatt, a 53. § (2) bekezdésben foglaltak szerint,
b) szakkollégiumi foglalkozások,
c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek – könyvtár és a könyvtári alapszolgáltatások, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények –, eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokhoz kapcsolódóan,
d) a felsőoktatási szakképzésben a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz, más képzésben az egyéni védőfelszerelés (védőruha) és tisztálkodási eszköz,
e) a tanulmányi és az életpálya-tanácsadás,
f) a képzéssel, illetve doktori fokozatszerzéssel kapcsolatos valamennyi okirat első alkalommal történő kiadása,
g) a felsőoktatási intézmény által szervezett kötelező ünnepségen való részvétel.
(2) Az államilag támogatott képzés keretében – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a felsőoktatási intézmény nem kérhet igazgatási szolgáltatási díjat (pl. beiratkozási díj).
(3) Ha az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgató valamely EGT-államban olyan részképzésben vesz részt, amelyben folytatott tanulmányai a hazai felsőoktatási intézmény képzésébe beszámíthatók, a hallgató a külföldi tanulmányok idejére – a (4) bekezdésben meghatározottak szerint – attól a felsőoktatási intézménytől, amellyel hallgatói jogviszonyban áll, ösztöndíjat kaphat.
(4) A hallgató akkor jogosult az (3) bekezdésben meghatározott ösztöndíjra, ha külföldi tanulmányait a felsőoktatási intézmény hozzájárulásával kezdte meg.

50. Az államilag támogatott képzés térítési díj fizetése mellett igénybe vehető szolgáltatásai

82. § (1) Az államilag támogatott képzés keretében a hallgató által térítési díj fizetése mellett igénybe vehető:
a) az alap- és mesterképzés tantervében magyar nyelven meghatározott, magyar nyelven oktatott ismereteknek – a hallgató választása alapján – nem magyar nyelven történő oktatása,
b) a felsőoktatási intézmény eszközeivel előállított, a felsőoktatási intézmény által a hallgató részére biztosított, a hallgató tulajdonába kerülő dolog (pl. sokszorosított segédletek),
c) a felsőoktatási intézmény létesítményeinek (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai, sport- és szabadidős létesítmények), eszközeinek használata az ingyenes szolgáltatásokon kívüli körben,
d) a kötelező, illetve e törvény alapján a felsőoktatási intézmény által kötelezően biztosítandó mértéken felül felvehető kreditértéket eredményező képzés.
(2) A felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzata az ugyanabból a tantárgyból tett harmadik és további vizsgát, előadások, szemináriumok, konzultációk, gyakorlati foglalkozások, terepgyakorlatok ismételt felvételét, a térítési és juttatási szabályzata a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott kötelezettség elmulasztását vagy késedelmes teljesítését fizetési kötelezettséghez kötheti. A fizetési kötelezettség mértéke esetenként nem haladhatja meg teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) öt százalékát.
(3) Az (1)-(2) bekezdés alapján kérhető térítési díj megállapításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, azzal a megkötéssel, hogy annak kumulált összege nem lehet magasabb, mint az önköltség fele.
(4) Az államilag támogatott hallgató a vendéghallgatói jogviszonyának keretében is a 81. §-ban és az (1)-(3) bekezdésben meghatározottak szerint vehet részt az oktatásban.

XXIII. Fejezet

A ÖNKÖLTSÉG-FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

51. A önköltséges képzés önköltség-fizetés, illetve térítési díjfizetés ellenében igénybe vehető szolgáltatásai

83. § (1) Ha a hallgató önköltséges képzésben vesz részt, a 81. § (1)-(2) bekezdésében meghatározottakért önköltséget, a 82. § (1)-(2) bekezdésben felsoroltakért térítési díjat kell fizetnie.
(2) A térítési díj megállapításának és módosításának rendjét a térítési és juttatási szabályzatban kell meghatározni, amely alapján a hallgató és a felsőoktatási intézmény megállapodásban rögzíti a térítési díj összegét. Az állami felsőoktatási intézményben az önköltség összege nem lehet kevesebb, mint az adott szakon képzést folytató államilag támogatott hallgatóra jutó – a képzési tevékenység biztosítását szolgáló – állami támogatás összege.
(3) Vissza kell fizetni a befizetett önköltség szervezeti és működési szabályzatban meghatározott arányos részét, ha a hallgató a képzési időszak megkezdése előtt bejelenti, hogy megszünteti hallgatói jogviszonyát.
(4) A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni azokat a szabályokat, amelyek alapján a rektor dönt az önköltséges képzésben részt vevő hallgató esetén a tanulmányi eredmények alapján járó és a szociális helyzet alapján adható kedvezményekről, a részletfizetés engedélyezéséről.
(5) A felsőoktatási intézmény megállapodást köthet, hogy a szerződő fél által megjelölt személyekkel hallgatói jogviszonyt létesít. Ilyen megállapodás alapján hallgatói jogviszony azzal létesíthető, aki egyébként az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel. A megállapodásban ki kell kötni, hogy a hallgatók képzésével kapcsolatos valamennyi költséget a szerződő fél fizeti ki.

XXIV. Fejezet

A FELSŐOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI

52. A felsőoktatás támogatásának célja

84. § (1) A felsőoktatási intézmény működéséhez a fenntartó biztosít támogatást. Az éves költségvetésről szóló törvény állapítja meg a felsőoktatás állami támogatását. A felsőoktatási intézmények működéséhez biztosított állami támogatás rendszerét Kormány határozza meg. A felsőoktatási intézmény részére pályázati úton, valamint megállapodás alapján is adható támogatás.
(2) A költségvetési támogatás célja
a) a hallgatói juttatások,
b) a képzési tevékenység,
c) tudományos fejlődés,
d) fenntartási feladatok,
e) egyes speciális felsőoktatási feladatok ellátásának
biztosítása.
(3) A központi költségvetésből biztosított költségvetési támogatásra – a (2) bekezdés d) pontjában meghatározott költségvetési támogatás kivételével – az állami, felsőoktatási intézmények azonos feltételek, az egyházi és magán felsőoktatási intézmények a Kormánnyal kötött megállapodás alapján válnak jogosulttá.
(4) A pályázati úton adható támogatás lehet különösen:
a) a határon túli kihelyezett magyar nyelvű képzéshez,
b) a kis létszámú szak indításához, fenntartásához,
c) a felsőoktatási intézmények könyvtári feladatainak ellátásához,
d) a szakkollégiumi feladatok ellátásához, Szakkollégiumi Kiválósági Központok tevékenységének előmozdítására,
e) a hallgatók elhelyezését szolgáló kollégiumok működéséhez
nyújtott támogatás.
(5) A miniszter megállapodás alapján támogatást adhat különösen
a) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság,
b) a Felsőoktatási Tervezési Testület,
c) a Doktoranduszok Országos Szövetsége,
d) az Országos Tudományos Diákköri Tanács,
e) a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája
működéséhez, tevékenységéhez.
(6) A magyar felsőoktatási intézmények részére kiírt pályázatokon részt vehetnek a határon túli magyar nyelvű képzést folytató nem magyar felsőoktatási intézmények is.
(7) A (4) bekezdésben szabályozott pályázatok benyújtásának feltételeit és rendjét a Kormány határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy a kis létszámú szakokra járó hallgatók együttes létszáma nem haladhatja meg a felsőoktatási intézmények hallgatói létszámának öt százalékát. A kis létszámú szakokra a hozzájárulásra való jogosultságot adott felsőoktatási intézmény tekintetében öt-nyolc évre kell biztosítani.
(8) A (4)-(5) bekezdésben meghatározott hozzájárulások, támogatások fedezetét a miniszter által vezetett minisztérium fejezetében kell megtervezni.

53. A felsőoktatás működésének támogatását szolgáló külön rendelkezések

85. § (1) A Kormány a képzés és kutatás minőségének emelése céljából a hallgatók, az oktatók és a kutatók támogatására ösztöndíjat alapíthat. A Kormány által alapított ösztöndíj – külön törvény szerint – mentes a közterhektől.
(2) Az ösztöndíj odaítélésének, feltételeinek rendjét a Kormány határozza meg.
(3) Gyakorlatigényes szaknak minősül a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt – képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó – szak.

NYOLCADIK RÉSZ

SAJÁTOS MŰKÖDÉSI RENDELKEZÉSEK

XXV. Fejezet

A NEM ÁLLAMI FENNTARTÁSÚ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

54. Az egyházi felsőoktatási intézmények

86. § (1) Hitélettel és a hitélettel együtt oktatott hittudománnyal összefüggő képzést (a továbbiakban együtt: hitéleti képzés) az egyházi jogi személy által fenntartott felsőoktatási intézmények (a továbbiakban: egyházi felsőoktatási intézmény) folytathatnak.
(2) Az egyházi felsőoktatási intézmények e törvény általános rendelkezései szerint nem hitéleti képzést is folytathatnak.
(3) Az egyházi jogi személyek által fenntartott felsőoktatási intézmények tekintetében a felsőoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályokat a 87. § (6) bekezdésben, a 88-89. §-ban, a 90. § (1)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4) Az egyházi felsőoktatási intézményben
a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésénél az egyenlő bánásmódról szóló törvény 22. §-ában foglalt keretek között foglalkoztatási feltételek határozhatók meg,
b) a jelentkezők között különbséget lehet tenni vallási, világnézeti meggyőződés alapján, amennyiben az a felsőoktatási intézmény szervezeti jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, az adott oktatási tevékenység tartalma vagy természete miatt indokolt, arányos és valós követelményen alapul,
c) a fenntartó a munkáltatói jogok gyakorlásában, a vagyoni, gazdálkodási feladatokban a 13. § (2)-(3) bekezdésében foglaltaktól eltérően rendelkezhet,
d) nem kell alkalmazni a 38. § (2) bekezdésének rendelkezéseit.
(5) Hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény – a 6. § (2) bekezdésben, a 9. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzés folytatására, valamint legalább egy tudományterületen vagy művészeti területen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére.
(6) A hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény – a 6. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően – állami elismerést kaphat és a főiskola elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen egy szakon jogosult alapképzés folytatására.
(7) A hitéleti képzés tartalmának meghatározása, a képzésben részt vevő oktatókkal, tanárokkal kapcsolatos követelmények meghatározása az egyházi felsőoktatási intézmény joga.
(8) A hitéleti képzés tekintetében a 6. § (5) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárásban csak azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a képzés tárgyi feltételei. A felsőoktatási intézmény határozza meg továbbá a felvételi eljárás rendjét és – az érettségi vizsga meglétét kivéve – a felvétel követelményeit.

87. § (1) A Magyarország és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyház, továbbá a Kormánnyal a felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást kötő egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény az államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatói arányában jogosult támogatásra is, továbbá eseti és egyedi támogatásokra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosulttá válhat az az egyház által fenntartott felsőoktatási intézmény is, amelynek fenntartójával a miniszter felsőoktatási feladatok ellátására megállapodást köt.
(3) Az (1) bekezdésben felsorolt egyházak által fenntartott felsőoktatási intézményekben nem hitéleti képzésre felvehető hallgatói létszámot a miniszter az érintett egyházi jogi személyekkel kötött megállapodás alapján határozza meg, azzal a megkötéssel, hogy az évente államilag támogatható hallgatói létszámhelynek az összes államilag támogatott hallgatói létszámhelyre felvehetőkhöz viszonyított aránya nem lehet kevesebb, mint az 1997/1998-as tanévben az adott egyház valamennyi felsőoktatási intézményébe államilag finanszírozott hallgatóként felvett hallgatóknak az összes államilag finanszírozott hallgatóhoz viszonyított aránya.
(4) A hitéleti képzésben államilag támogatott képzésre felvehető hallgatói létszámot az (1) bekezdésben felsorolt megállapodásban foglaltak szerint kell meghatározni, oly módon, hogy a mesterképzésre az alapképzéssel megegyező számú hallgató vehető fel.
(5) A hitéleti képzéshez biztosított államilag támogatott hallgatói létszámhelyre, hitéleti képzésre felvehető a határon túl élő magyar nemzetiségű jelentkező is, akkor is, ha nem tartozik a 39. § (1) bekezdésének hatálya alá.
(6) A hitéleti képzéssel összefüggésben
a) a jelentkezés elfogadása előfeltételeként kiköthető valamely vallás, világnézet elfogadása és annak igazolása,
b) az egyházi felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata
ba) a 11. § (1) a) pontjában hivatkozott foglalkoztatási követelményrendszer tartalmához képest,
bb) – a politikai meggyőződésre vonatkozó kivétellel – a 11. § (1) f) pontjában szabályozottakhoz képest,
bc) a 12. §-ban, a 13. § (2)-(6) bekezdésében foglaltaktól
eltérő rendelkezéseket állapíthat meg,
c) a munkakörök létesítését, a munkáltatói jogok gyakorlását, a főiskolai és az egyetemi tanár kivételével a munkaköri és egyéb cím adományozását a fenntartó magához vonhatja,
d) a 26. § (3) bekezdést, 65. § (4) bekezdést, továbbá az intézményfejlesztési tervre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni, az állami elismerésről szóló szabályokat azonban meg kell tartani,
e) egyetemi tanári munkaköri cím megszerzéséhez nem szükséges a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság előzetes szakértői véleménye.

88. § (1) A kizárólag hitéleti képzést folytató felsőoktatási intézmény jogosult működésének szüneteltetésére. A szüneteltetésre csak akkor kerülhet sor, ha az intézménynek nincsen hallgatója. A szüneteltetésre és annak megszüntetésére a fenntartó bejelentése alapján az oktatási hivatal által történő nyilvántartásba vétel időpontjától kerül sor. Az öt évet meghaladó időtartamú szünetelés esetén, a tevékenység újraindítását megelőzően, az oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a működési engedélyben foglalt feltételek teljesülését.
(2) Az egyházi felsőoktatási intézmény hitéleti képzésére biztosított támogatás megegyezik a bölcsész, bölcsész-tanár képzéshez nyújtott támogatással. Az egyházi felsőoktatási intézmények hitéleti képzésben részesülő hallgatóinak képzésére fordított előirányzatot külön költségvetési előirányzatként kell megtervezni.
(3) Ahol e törvény munkaviszonyt említ, azon egyházi felsőoktatási intézmények esetén az egyházi személy jogviszonyt is érteni kell.
(4) A miniszter az alap- és mesterképzés képzési és kimeneti követelményeinek szabályozásánál a hitéleti képzés tekintetében az egyházi jogi személy kezdeményezésére szabályoz.
(5) A felsőoktatási intézményeket fenntartó egyházi jogi személyek kezdeményezésére a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságon belül hittudományi kérdésekkel foglalkozó bizottságot kell működtetni.
(6) Az egyházi felsőoktatási intézmények működésére
a) a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi C. törvény és az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény vonatkozó rendelkezéseit,
b) a 89. § (2)-(3) bekezdésben és a 90. § (2) és (6) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni,
c) ahol e törvény a fenntartói támogatás számítási alapjaként kiadást említ, azon a felsőoktatási intézménynél felmerülő – az értékcsökkenés, értékvesztés nélküli – költséget, ráfordítást kell érteni.

55. A magán felsőoktatási intézmények

89. § (1) A 4. § (1) bekezdés c)-d) pontjában meghatározott személy, szervezet által fenntartott felsőoktatási intézmény (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény) vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és a képzési programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket.
(2) A magán felsőoktatási intézmények a 12. § (7) bekezdésben, a 12. § (8) bekezdésben, a 29. § (1) bekezdésben, a 37. § (3) bekezdésben, a 83. § (1) és (5) bekezdésben foglalt rendelkezésektől a szervezeti és működési szabályzatukban eltérhetnek.
(3) A magán felsőoktatási intézmények – feltéve, hogy a Kormány a támogatásra megállapodásban vállalt kötelezettséget – a megállapodásban foglalt feltételek mellett jogosultak a 84. § (2) bekezdésének a)-c) pontjában, valamint e) pontjában meghatározott támogatásokra. Az e bekezdésben foglaltakat az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott felsőoktatási intézmény tekintetében is alkalmazni kell.
(4) A magán felsőoktatási intézmény a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatok szerinti tevékenységet folytathat, ennek megvalósítása érdekében – e törvényben és a Kormány által meghatározottak szerint – gazdálkodik (a továbbiakban: magán felsőoktatási intézmény gazdálkodási rendje).
(5) A magán felsőoktatási intézmény alapító okiratában fel kell tüntetni, hogy tevékenységét közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményként vagy vállalkozásként végzi.
(6) Ha a magán felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben részt vevő hallgatók létszáma – öt év átlagában – nem éri el a felsőoktatási intézménybe felvett összes hallgatói létszám ötven százalékát a 73. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fenntartó hagyja jóvá a felsőoktatási intézmény költségvetését, a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját, szervezeti és működési szabályzatát, intézményfejlesztési tervét.
(7) A felsőoktatási intézmény pedig a 75. § (1) bekezdés szerint jogosult bírósági eljárást kezdeményezni.

90. § (1) Ha a magán felsőoktatási intézmény nem közhasznú szervezetként működik, akkor a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatait vállalkozási tevékenységként látja el.
(2) Az alapító okiratban a fenntartó meghatározhatja, hogy a felsőoktatási intézmény által elért eredmény milyen módon kerül felosztásra, továbbá a fenntartó milyen módon részesedik abból.
(3) A magán felsőoktatási intézmény a rendelkezésére bocsátott vagyonnal – az alapító okiratában meghatározottak szerint, illetve ha állami vagyonnal rendelkezik, az államháztartásra vonatkozó előírások megtartásával – költségvetésének keretei között önállóan gazdálkodik.
(4) A magán felsőoktatási intézmény bevétele lehet:
a) a fenntartó által biztosított pénzeszköz,
b) állami támogatás,
c) egyéb bevétel.
(5) A magán felsőoktatási intézmény költségei, kiadásai lehetnek:
a) a 2. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott feladatokhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett költség,
b) a vállalkozási tevékenység közvetlen és közvetett költsége,
c) egyéb kiadás.
(6) A magán felsőoktatási intézmény bevételeit és kiadásait a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A magán felsőoktatási intézmény olyan kötelezettségeiért, amelyek teljesítéséhez vagyona nem elégséges, a fenntartó kezesként felel. Ha a magán felsőoktatási intézmény jogutód nélkül szűnik meg, jogai és kötelezettségei a fenntartóra szállnak.
(7) A magán felsőoktatási intézmény évente köteles nyilvánosságra hozni a gazdálkodási tevékenységéről szóló mérleget, beszámolót.

XXVI. Fejezet

A KÖZHASZNÚ SZERVEZETKÉNT MŰKÖDŐ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

56. A közhasznú szervezetként történő működtetés rendje

91. § (1) A nem állami felsőoktatási intézmény, ha alapító okirata, belső szabályzata lehetővé teszi és az oktatási hivatal jogerős határozatával közhasznú nyilvántartásba veszi, közhasznú szervezetként is működhet. A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősítése, illetve a közhasznú nyilvántartásból való törlés iránti kérelmet az intézmény fenntartója az oktatási hivatalnál jogosult benyújtani. A felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetté minősíthető abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti létesítési eljárásban kérik.
(2) A felsőoktatási intézmény – ha közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét kéri – alapító okiratában közhasznú (cél szerinti) tevékenységként a 2. § (1) és (3) bekezdés szerinti tevékenységet, illetve tevékenységeket jelölheti meg.
(3) A felsőoktatási intézmény alapító okiratában kötelezően feltüntetendő alaptevékenysége a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény esetében megegyezik közhasznú (cél szerinti) tevékenységével. A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény vállalkozási tevékenységet is folytathat. A cél szerinti tevékenység és a vállalkozási tevékenység tekintetében a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményt megilletik mindazok a kedvezmények, amelyet a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: a közhasznú szervezetekről szóló törvény) 6. §-a meghatároz.
(4) Közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmények esetében e törvény 37. § (2) bekezdés f)-g) és i)-j) pontját nem kell alkalmazni.
(5) A közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézmény működése nyilvános, a szenátus ülései – ha törvény eltérően nem rendelkezik – nyilvánosak. A nyilvánosság az intézmény szabályzatában foglaltak szerint korlátozható, ha az a személyiségi jogokat, az intézmény vállalkozási (nem közhasznú) tevékenységével kapcsolatos üzleti titkokat, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő jogos érdekeket veszélyezteti vagy sérti.
(6) A közhasznú szervezetekről szóló törvény rendelkezéseit a közhasznú szervezetként működő felsőoktatási intézményekre a következő eltérésekkel kell alkalmazni,
a) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 7. § (2) bekezdésének a)-b) és d) pontjában, valamint 7. § (3) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglalt rendelkezéseket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell rögzíteni, azzal, hogy a szenátus legalább évi két alkalommal tart ülést,
b) a közhasznú szervezetekről szóló törvény 7. § (2) bekezdésének c) pontja esetében a felügyelő szerv működésére, hatáskörére vonatkozó szabályokat a fenntartó határozza meg az intézmény alapító okiratában, ahol kötelező gondoskodnia a felügyelő szerv létrehozásáról is.
(7) A közhasznú jogállás megszerzését követően a szervezeti és működési szabályzat valamennyi módosítását a rektor küldi meg az oktatási hivatalnak. Az alapító okirat módosításai akkor lépnek hatályba, ha az abban foglaltakat az oktatási hivatal jogerős határozatával nyilvántartásba vette.

XXVII. Fejezet

AZ ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI, ILLETVE AGRÁRTUDOMÁNYI KÉPZÉST FOLYTATÓ FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

57. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény működése

92. § (1) Az orvos- és egészségtudományi képzést folytató tudományegyetemek, egyetemek (a továbbiakban: egészségügyi felsőoktatási intézmény) részt vesznek az egészségügyi ellátásban, e célból egészségügyi szolgáltatót létesítenek és tartanak fenn, vagy egészségügyi szolgáltatóval társulnak. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény gyakorlati képzés céljából az egészségügyi szolgáltatóval megállapodhat oktató kórházi, szakrendelési, gyógyszerészeti feladatok ellátására. (2) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – külön törvényben meghatározottak szerint – ellátja az igazságügyi szakértői tevékenységet. Ha a felsőoktatási intézmény nem egészségügyi felsőoktatási intézmény, azonban részt vesz az egészségtudományi képzésben, az e bekezdésben foglaltakat a gyakorlati képzés megszervezése tekintetében alkalmazni kell.
(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény – a felsőoktatási intézmény részeként képzési és kutatási feladatainak ellátása érdekében – egészségügyi szolgáltató működtetésére jogosult. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi felsőoktatási intézmény részeként (a továbbiakban: klinikai központ) működhet. A klinikai központ kincstári számlával rendelkezik.
(4) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatója – megállapodás alapján – részt vesz a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban, amely ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az egészségbiztosítási szerv által az egészségügyi szolgáltatás ellenértékeként biztosított összeg csak a szerződésben meghatározott feladatokra használható fel.
(5) Az egészségügyi felsőoktatási intézmény közreműködhet a regionális egészségfejlesztési tevékenységben, és megállapodás alapján részt vehet a szervezet-átalakítási és finanszírozási modellkísérletekben.

93. § (1) Amennyiben az egészségügyi szolgáltató központi költségvetési szerv részeként működik, az egészségügyi felsőoktatási intézmény egészségügyi szolgáltatásának központi beruházási és felújítási, valamint fejlesztési forrásait az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium fejezeti költségvetésében kell megtervezni. Az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium jogosult az általa biztosított költségvetési előirányzatokkal kapcsolatos gazdálkodás ellenőrzésére. Előzetes tájékoztatást, beszámolót kérhet, illetve kezdeményezheti az egészségügyi szolgáltatással összefüggő kérdések egyetemi fórumokon történő megvitatását.
(2) Az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányításával és koordinálásával az egészségügyi felsőoktatási intézmény szervezi a szakorvos-, a szakfogorvos-, a szakgyógyszerész-, klinikai szakpszichológus, népegészségügyi szakemberképzést, a más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szak- és továbbképzését, továbbá közreműködik e feladatok ellátásában. Az egészségügyért felelős miniszter irányítja és koordinálja az egészségügyi felsőoktatási intézményekben folytatott tancélú gyógyító-megelőző tevékenységet, ágazati kutató-fejlesztő tevékenységet.
(3) Mindezen feladatok ellátásához az egészségügyért felelős miniszter költségvetési támogatást nyújt. Az egészségügyi felsőoktatási intézmény által végzett egészségügyi tevékenységre, továbbá az egészségügyi kutatásra, egészségügyi szak- és továbbképzésre is alkalmazni kell az egészségügy szakmai irányítására és szervezésére, az egészségügyért felelős miniszter szakmai irányítási jogkörére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá mindazokat a jogszabályokat, amelyek meghatározzák az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, a feladatellátásban közreműködők szakképzettségét, az egészségügyi szolgáltatás finanszírozását.
(4) Annál, aki az egészségügyi felsőoktatási intézmény képzési feladataiban és egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladataiban is – munkaköri feladataként – részt vesz, meg kell határozni, hogy a teljes munkaidő mekkora részét kell az oktatói, illetőleg az egészségügyi szolgáltatással összefüggő feladatokra fordítani. Ilyen foglalkoztatás esetén az egyes tevékenységekre vonatkozó foglalkoztatási és munkaidő-megosztáshoz igazodó díjazási szabályokat alkalmazni kell.

94. § (1) A betegellátási feladatok koordinálására az egészségügyi felsőoktatási intézmény az orvos- és egészségtudományi képzést kari formában folytató szervezeti egységei kezdeményezésére orvos- és egészségtudományi centrumot (a továbbiakban: centrum) hozhat létre. A centrum a felsőoktatási intézmény klinikáit és az egészségügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó kutatóintézeteit, egyéb szervezeti egységeit foglalja magába. A centrum elnöke gyakorolja a vagyonkezelői jogokat azoknak a vagyontárgyaknak a tekintetében, amelyek az egészségügyi, gyógyító-megelőző feladatainak ellátásához rendelkezésére állnak.
(2) Az egészségtudományi centrum élén elnök áll, aki magasabb vezetői megbízás keretében végzi munkáját. Az elnök megválasztásának rendjét a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. A centrum vezetője ellátja a (3) bekezdésében meghatározott vezetői feladatait is. Az egészségügyi centrumot illetően az egyetemet a centrum vezetője képviseli. A centrum vezetője gyakorolja a 92. § (3) bekezdésében és 93. § (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását szolgáló előirányzatok felett a rendelkezési jogot.
(3) Az egészségügyi felsőoktatási intézményben – ha centrum nem jön létre – az egészségügyi szolgáltatás irányításáért felelős magasabb vezetői megbízással rendelkező vezetőt a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni (a továbbiakban: egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető). Az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető önállóan irányítja az egészségügyi szolgáltatás megszervezését, e feladatok tekintetében gyakorolja a munkáltatói jogokat. Ha az egészségügyi szolgáltatásért felelős vezető nem a rektor, feladatait, kötelezettségeit és kötelezettségvállalási jogosultságát a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni.

58. Az agrártudományi centrum

95. § (1) Az agrártudományi képzést folytató tudományegyetemen, egyetemen a karok, valamint az elkülönült gyakorlóhely, tangazdaság, kutatóintézet, múzeum, arborétum agrártudományi centrum keretében is működtethetők. A szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni az agrártudományi centrum részére biztosított költségvetési keretet és az ahhoz kapcsolódó gazdálkodási jogosultságokat.
(2) Az agrártudományi centrum ellátja az agrártudományi feladatok koordinálását, közreműködik az ágazati kutató-fejlesztő, innovációs tevékenység, a területi szaktanácsadás, az agrártovábbképzés, a gyakorlati képzés feladatainak ellátásában, amelyhez a feladatarányos költségvetési támogatást az agrárpolitikáért felelős miniszter biztosíthat.
(3) Az agrártudományi centrum tekintetében a 94. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

XXVIII. Fejezet

A MŰVÉSZETI FELSŐOKTATÁSRA, PEDAGÓGUSKÉPZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

59. A művészeti felsőoktatási intézmény

96. § (1) Ha a felsőoktatási intézmény kizárólag a művészeti képzési ág valamelyikében folytat képzést (a továbbiakban: művészeti felsőoktatási intézmény), az e törvényben foglaltakat a következő eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A művészeti felsőoktatási intézmény művészeti gyakorlóhelyet létesíthet és tarthat fenn.
(3) A táncművészeti képzési ágban a felsőfokú tanulmányok a középiskolában folytatott tanulmányok alatt, az érettségi vizsgát megelőzően is megkezdhetők oly módon, hogy a tanulói jogviszony mellett a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszony jön létre. A hallgató egyidejűleg sajátítja el az érettségi vizsga letételéhez szükséges követelményeket és a művészeti képzés követelményeit. Az e bekezdésben szabályozott hallgatók tekintetében alkalmazni kell a Munka Törvénykönyvének a fiatal munkavállalók munkaközi szünetére, pihenőidejére vonatkozó külön rendelkezéseit.
(4) A művészeti felsőoktatási intézmény az egyetem elnevezést akkor is használhatja, ha egy képzési területen jogosult mesterképzésre, valamint egy tudományterületen doktori képzésre és doktori fokozat odaítélésére. Az intézmény – alapító okirata szerint – eltérhet a karok számára és típusára vonatkozó általános feltételtől.
(5) Ha a képzési területen nem folyik legalább tíz éve mesterfokozatot nyújtó képzés, oktatói munkakört, valamint tanári munkakört tölthet be az is, akinek alapképzésben szerzett oklevele és szakképzettsége van, feltéve, hogy az oktatói munkakör betöltésének a tudományos fokozat megléte nem előfeltétele.
(6) Művészeti alap- és mesterképzésben a 50. § (4) bekezdésében foglaltak mellett a záróvizsgának része művészeti alkotás elkészítése, előadás létrehozása, bemutatása és megvédése.
(7) A művészeti felsőoktatási intézmény alapfokú művészeti nevelés és oktatás, valamint művészeti szakképzés feladatait közoktatási intézmény létrehozásával láthatja el. A művészeti felsőoktatási intézmény a középiskolába járó tanulót előkészítheti a művészeti felsőoktatási intézménybe való belépésre. A tanulót a felsőoktatási intézmény - hallgatói jogviszony létesítése nélkül - nyilvántartásba veszi (a továbbiakban: előkészítő jogviszony). Az előkészítői jogviszonyban lévő tanuló után az alapfokú művészetoktatásban részt vevő tanulóra számított hozzájárulás illeti meg a felsőoktatási intézményt. Az előkészítő jogviszony alapján a tanuló részére legalább heti négy tanórát kell biztosítani, amely teljesíthető az oktató, illetve a tanár munkaköri kötelezettségeként. A képzésben résztvevőt megillető jogokat és kötelezettségeket a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata határozza meg.
(8) Ha a felsőoktatási intézmény – anélkül, hogy művészeti felsőoktatási intézménynek minősülne – művészeti képzést folytat, működésére a 96. § (2)-(3), (5)-(6) és (7) bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell.

60. A pedagógusképzés szervezése

97. § A pedagógusképzés típusai:
a) a csecsemő- és kisgyermek-nevelő képzés,
b) az óvó- és tanítóképzés, valamint a konduktor és gyógypedagógus-képzés,
c) az általános iskolai tanárképzés,
d) a középiskolai tanárképzés.
(2) A képzések időtartama és szintje:
a) a csecsemő- és kisgyermek-nevelő, óvodapedagógus képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama hat félév,
b) a tanítóképzés, a konduktor és gyógypedagógus-képzés alapképzésben szervezhető, az alapfokozatot eredményező képzés időtartama nyolc félév,
c) az általános iskolai tanárképzés osztatlan képzésben szervezhető, a képzés időtartama nyolc félév, amelyet követően – hallgatói jogviszony keretében – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni; az általános iskolai tanárképzés során mesterfokozat szerezhető;
d) a középiskolai tanárképzés osztatlan képzésben – a Kormány által meghatározott esetben osztott képzésként – szervezhető, a képzés időtartama tíz félév, amelyet követően – hallgatói jogviszonyban – két félév iskolai gyakorlatot kell teljesíteni.
(3) A képzésben részt vevőket a Kormány – az állami ösztöndíj mellett – pályázati eljárásban odaítélt pedagógus ösztöndíjjal támogatja. Az ösztöndíj igénybevételének rendjét, feltételeit a Kormány rendeletben állapítja meg.
(4) A pedagóguspályára jelentkezőknek a felvételi eljárás keretében meghallgatáson kell részt venniük.
(5) A Kormány határozza meg a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait, választható egyenrangú szakpárjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait. A miniszter rendeletben határozza meg az egyes tanári szakok képzési és kimeneti követelményeit.

98. § (1) Azokban a felsőoktatási intézményekben, ahol általános iskolai vagy középiskolai tanárképzés legalább kettő szakon folyik, a tanárképzés szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatainak összehangolását, valamint az elméleti és gyakorlati képzés szervezését a tanárképző központ biztosítja, amelynek vezetője főigazgató. Intézményenként egy tanárképző központ létesíthető.
(2) A tanárképző központ koordinálja különösen a hallgatói meghallgatást, kiválasztást, felvételt, átvételt, a kreditelismerés, a pedagógiai szakképzés, a záróvizsga letételének folyamatát, és szervezi, ellenőrzi, valamint értékeli az iskolai gyakorlatot. Nyomon követi a hallgatói előremenetelt, pályakövetést végez.
(3) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények – a tanárképző központon keresztül – részt vesznek a pedagógus továbbképzésben, a pedagógiai kutatásokban, a pedagógusok minősítési eljárásában.
(4) A pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény köznevelési intézményt (gyakorló intézmény) tarthat fenn, amely részt vesz a hallgatók gyakorlati képzésében.
(5) Ha a felsőoktatási intézményben – alapító okirata szerint – nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés folyhat, a felvételi követelményeknek megfelelő jelentkező esetén a képzést meg kell szervezni.
(6) A kisebbséghez tartozást a kisebbségi nyelvből tett érettségi vizsga igazolja.
(7) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzésben a kisebbség nyelvét a képzés teljes időtartama alatt oktatni kell.
(8) A nemzeti vagy etnikai kisebbségi pedagógusképzés a finanszírozás szempontjából kis létszámú szaknak minősül.

XXIX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

61. Az igazgatási, rendvédelmi, katonai felsőoktatás, illetve egyes intézmények sajátos szabályozása

99. § (1) E törvény rendelkezéseit az igazgatási, rendvédelmi, katonai felsőoktatásra, valamint az ilyen képzést folytató felsőoktatási intézményre, az intézményben foglalkoztatottakra, hallgatókra vonatkozóan a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről szóló törvényben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.
(2) Azokat a kérdéseket, amelyeket e törvény alapján a foglalkoztatási követelményrendszerben kell szabályozni, a felsőoktatási intézmény kollektív szerződése is szabályozhatja.
(3) A Magyarország címere elhelyezhető a felsőoktatási intézmény alapfeladatának ellátását szolgáló helyiségekben, címtábláján, épületeinek homlokzatán, továbbá feltüntethető a körbélyegzőjén és a felsőoktatási intézmény által kiadott okleveleken, oklevélmellékleteken.
(4) A Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete főiskolaként működő felsőoktatási intézmény.
(5) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja és (3) bekezdése nem alkalmazható a Budapesti Német Nyelvű Egyetemért Közalapítvány esetében.

62. Rendelkezés korábban szerzett és egyéb külföldi címekről

100. § (1) Az 1984. szeptember 1-je előtt doktori cselekmények alapján szerzett, illetőleg e nap előtt engedélyezett doktori cselekmények alapján később megszerzett egyetemi doktori cím továbbra is viselhető.
(2) Az a személy, aki 1984. szeptember 1-je után egyetemi tudományos fokozatot (doctor universitatis) szerzett, továbbra is használhatja a „dr. univ.” megjelölést.
(3) Hittudományi egyetemeken 1993. szeptember 1-je előtt szerzett hittudományi doktori cím továbbra is viselhető.
(4) Az 1997. december 31-ig az egyetem által odaítélt doktori fokozat, illetőleg megállapított doktori fokozattal való egyenértékűség továbbra is érvényes.
(5) Amennyiben jogszabály alkalmazási, foglalkoztatási, képesítési előírásként tudományos fokozatot említ, azon doktori fokozatot, a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozatot kell érteni.
(6) A tudomány(ok) kandidátusa fokozattal rendelkező személy a „doktori fokozat” megjelölést használhatja.

101. § (1) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény alapján szerzett mester (DLA) fokozat megfelel az e törvény szerint művészeti területen adományozható DLA fokozatnak.
(2) Azok, akik
a) e törvény hatálybalépése előtt szereztek magyar egyetemen vagy főiskolán oklevelet, jogosultak a következő címek használatára:
aa) az egyetemi végzettséget igazoló doktori címek az orvosok, fogorvosok, állatorvosok, jogászok esetében (ezeknek rövidített jelölése: dr. med., dr. med. dent., dr. vet., dr. jur.),
ab) az a) pontban nem említett egyetemi végzettséggel rendelkezők az okleveles mérnök, okleveles közgazdász, okleveles tanár, illetőleg – a szaktól függően – a képesítési követelményekben meghatározott más cím,
ac) a főiskolai végzettséggel rendelkezők – a tanulmányi iránytól függően – a mérnök, közgazdász, tanár, tanító, óvodapedagógus, gyógypedagógus, szakoktató, illetőleg a képesítési követelményekben meghatározott más cím,
b) az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2008. évi CVI. törvény hatálybalépése előtt magyar felsőoktatási intézményben gyógyszerészi oklevelet szereztek, jogosultak az egyetemi végzettséget igazoló doktori cím (amelynek rövidített jelölése: dr. pharm.) használatára.
(3) Az oklevelet kibocsátó felsőoktatási intézmény (vagy annak jogutódja) az (2) bekezdésben említett jogosultságról igazolást állít ki.
(4) A honosított (elismert) oklevelekre az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy amennyiben az elismerést vagy honosítást valamely korábbi, irányító minisztérium végezte, az igazolást a miniszter adja ki.
(5) Az e törvény hatálybalépése előtt szerzett következő címek és ahhoz kapcsolódó rövidítések tovább használhatók:
a) címek:
aa) Promotio sub auspiciis praesidentis Rei Publicae,
ab) doctor honoris causa,
ac) habilitált doktor;
b) rövidítések:
ba) a PhD fokozattal rendelkező személyek esetén a „PhD” vagy „Dr.” rövidítés, DLA fokozattal rendelkezők esetén „DLA” vagy a „Dr.” rövidítés,
bb) az ab) pont esetén a „Dr. h. c.” rövidítés,
bc) az ac) pont esetén „dr. habil.” rövidítés.
(6) Az 1996. szeptember 1-je előtt a felsőoktatási intézményekben létesített szakosító továbbképzési szakokon szerzett szakosító továbbképzési oklevél által tanúsított szakképzettség a munkakör betöltése és a foglalkozás (tevékenység) gyakorlása szempontjából egyenértékű az e törvényben meghatározott szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettséggel.
(7) Azok a főiskolai tanárok, akik e törvény hatálybalépésekor jogosultak a professzori cím használatára, e törvény hatálybalépése után is használhatják ezt a címet.
(8) A felsőoktatási intézmény a szenátus döntése alapján az oklevél kiadását követően e törvénytől eltérő külföldi címet is adományozhat, feltéve, hogy az adományozást az adott ország jogrendje lehetővé teszi, valamint az intézmény a cím adományozására – a képzés helyszíne szerinti országban folytatott képzésére, vagy az azt követő további feltételek teljesítésére tekintettel – megfelelő egyedi jogosultsággal rendelkezik. Az adományozás feltételeit, eljárásrendjét, a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.

63. Nyelvvizsgák, ösztöndíjak

102. § (1) Ha az oklevél illetve bizonyítvány megszerzésének az előfeltétele az általános nyelvvizsga megléte, a követelmény teljesítése alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a negyvenedik életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.
(2) Az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-, közép-, illetve felsőfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét a Kormány határozza meg.
(3) A Kormány és a helyi önkormányzatok együttműködésében működtetett Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj keretében kezelt személyes és különleges adatok felsorolását, az adatkezelés rendjét az 4. számú melléklet tartalmazza.
(4) A felsőoktatási ösztöndíjak odaítélésének rendjét, mértékét, az ösztöndíjra jogosultak körét, valamint e törvény bevezetésével összefüggésben további átmeneti szabályokat a Kormány határozza meg.

64. Értelmező rendelkezések

103. § E törvény alkalmazásában:
1. államilag támogatott képzés: az a képzés, amelynek költségeit az állam ösztöndíjjal biztosítja, és feltételeit a jelentkezővel a beiratkozását megelőzően, vagy az ilyen képzésbe történő átsorolásakor kötött szerződésben rögzíti,
2. doktori értekezés: a doktorjelölt által készített írásmű, alkotás vagy munka, amellyel a doktorjelölt – a doktori fokozatszerzési eljárás során – bizonyítja, hogy a fokozat követelményeihez mért tudományos feladat önálló megoldására képes,
3. egészségügyi alkalmassági vizsgálat: orvosi vizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy az egyén testi adottságai és egészségi állapota alapján képes-e felkészülni a választott tevékenység ellátására, ennek során nem kerül-e veszélybe egészsége,
4. esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor,
5. felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azokra a hallgatókra lehet érvényesíteni, akik a bevezetését követően kezdték meg tanulmányaikat, illetve azokra, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel,
6. félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak,
7. fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező): aki testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista, megismerés és viselkedés fejlődési rendellenességű,
8. habilitáció: a habilitáció az oktatói és az előadói képesség, valamint a tudományos teljesítmény intézményi megítélése
9. hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az, aki a beiratkozás időpontjában huszonötödik életévét nem töltötte be, és aki középfokú tanulmányai során a közoktatásról, vagy a köznevelésről szóló törvény szerint hátrányos helyzetű, vagy halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak minősült,
10. intézet: több tanszék tevékenységét összefogó vagy több tanszék feladatait ellátó szervezeti egység,
11. intézményi dokumentum: az alapító okirat, továbbá az e törvényben előírt szabályzatok, programok, tervek, így a szervezeti és működési szabályzat, képzési program, intézményfejlesztési terv, hallgatói önkormányzat alapszabálya, a számviteli törvény és végrehajtási rendelete szerinti belső szabályzat,
12. kar: egy vagy több képzési területen, tudományterületen több, a képzési programban rögzített szakmailag összetartozó képzés oktatási és tudományos kutatási, illetve alkotó művészeti tevékenység feladatait ellátó szervezeti egység,
a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen
aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt
ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak
ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt
ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja.
b) főiskolai kar az a szervezeti egység, amelyen
ba) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 35 főt
bb) a teljes munkaidőben foglalkoztatott, oktatók legalább harmada rendelkezik tudományos fokozattal.
13. képesítési keret: a többciklusú képzés egyes végzettségi szintjeinek minden képzési területre vonatkozó általános jellemzői,
14. képzési ág: a képzési terület azon szakjainak összessége, amelyeknek a képzési tartalma a képzés kezdeti szakaszában azonos,
15. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megléte esetén az adott szakon oklevél kiadható,
16. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő,
17. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra,
18. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely
a) az alap-, mester- és osztatlan szak, valamint felsőoktatási szakképzési szak, a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,
b) a doktori képzés tervét
tartalmazza, a képzés részletes szabályaival, különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt,
19. képzési terület: azoknak a szakoknak és képzési ágaknak kormányrendeletben meghatározott összessége, amelyek hasonló vagy részben megegyező képzési tartalommal rendelkeznek,
20. kis létszámú szak: nemzetközi kötelezettségvállalás, kultúr- és oktatáspolitikai érdekek alapján indított képzés, amelynek éves, államilag támogatott felvehető létszáma országosan nem haladja meg a húsz főt, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbségi képzés,
21. klinika: az az egészségügyi szolgáltató, amely a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként közreműködik az orvosképzéssel összefüggő képzési és kutatási feladatok ellátásában,
22. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított személyes megbeszélés lehetősége,
23. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit átlagosan harminc – ötven százalékában tanóra keretében teljesített – tanulmányi munkaórát jelent, a kredit értéke – feltéve, hogy a hallgató teljesítményét elfogadták – nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott;
24. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb két hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon az intézményben, valamint távoktatás formájában kerül sor,
25. mentorprogram: a képzésnek az a sajátos formája, amelyben a hátrányos helyzetű hallgató felkészítéséhez, felkészüléséhez a felsőoktatási intézmény hallgatója, oktatója segítséget nyújt,
26. pályaalkalmassági vizsgálat: olyan képességvizsgálat, amelynek keretei között megállapítják, hogy a jelentkező rendelkezik-e azokkal az egyéni képességekkel, tulajdonságokkal, amelyek alkalmassá teszik a képzésben való részvételre, a megszerzett szakképzettségnek, szakképesítésnek megfelelő tevékenység ellátására,
27. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet,
28. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés,
29. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés,
30. szakképzettség: alapfokozattal vagy mesterfokozattal egyidejűleg, valamint a felsőoktatási szakképzésben megszerezhető, a szak és a szakirány tartalmával meghatározott, a szakma gyakorlására felkészítő szaktudás oklevélben, felsőfokú szakmai oklevélben történő elismerése,
31. szakmai alkalmassági vizsga: a felsőoktatási intézmény által meghatározott ellenőrzési forma, amely a választott szakképzettség, szakképesítés ellátásához szükséges képességeket vizsgálja, azt hogy rendelkezik-e az egyén a felkészülési (képzési) szakasz eredményes elvégzéséhez optimálisan kifejleszthető képességekkel,
32. szakmai gyakorlat: alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen, vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység,
33. székhelyen kívüli képzés: a felsőoktatási intézmény működési helyén (székhely, telephely) kívül részben vagy egészben folyó felsőoktatási képzés,
34. székhelyen kívüli képzési hely: a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település,
35. tanegység: egy félév alatt teljesíthető, kredittel elismert tantervi egység vagy tantárgy,
36. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak,
37. tanóra: a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez az oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), amelynek időtartama legalább negyvenöt, legfeljebb hatvan perc,
38. tanterv: egy szak vagy szakirány képzési és kimeneti követelményeknek megfelelően összeállított és jóváhagyott teljes képzési és tanulási terve, amelynek elemei: tartalom, követelmények, szakirodalom, módszertan, ellenőrzés, időtartam, kreditértékek,
39. tanszék: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás, az oktatásszervezés feladatait,
40. távoktatás: sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatával az oktató és hallgató interaktív kapcsolatára és az önálló hallgatói munkára épülő képzés, amelyben a tanórák száma nem éri el a teljes idejű képzés tanóráinak harminc százalékát,
41. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település,
42. tudományterületek: a bölcsészettudományok, a hittudomány, az agrártudományok, a műszaki tudományok, az orvos- és egészségtudományok, a társadalomtudományok, a természettudományok és a művészetek, amelyek tudományágakra tagozódnak,
43. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett,
44. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája.

KILENCEDIK RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

XXX. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ, FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

65. A törvény hatályba lépése 

104. § (1) Ez a törvény – a (2)-(3) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) E törvény 83-84. §-a, 114. § (3) bekezdése 2013. január 1-jén lép hatályba.
(3) E törvény 1-69., 72-83., 85-103., 105-109., 111-113. §-a, 114. § (1) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

66. Felhatalmazó rendelkezések 

105. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
1. a kutatóegyetem, kutató kar, az alkalmazott kutatások főiskolája minősítés feltételeit, a minősítésre tekintettel megállapított támogatás felhasználási feltételeit,
2. a ciklusokra bontott, osztott és az osztatlan képzések szerkezetét,
3. a felsőoktatási intézmény minimális, létesítési és működési feltételeit, az alapítással kapcsolatos eljárás rendjét és díját, a gyakorló közoktatási intézmény létesítésének feltételeit
4. a képesítési keretet, a doktori képzés szabályait,
a)az alap- és mesterképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá azokat a szakokat, amelyekben külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzést kell szervezni,
b) a doktori iskola létesítésének eljárási rendjét és feltételeit, a doktori iskola tagságára és szervezetére, a doktori tanács számára biztosított hatáskörre, a doktori tézisek, a doktori értekezés nyilvánosságára, a doktori fokozatszerzési eljárásra vonatkozó általános szabályokat, a doktori fokozat megszerzésének feltételeit,
5. az államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendszerét, ezen belül az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretében ajánlott hatfokozatú nyelvvizsgarendszer és az alap-, közép-, illetve felsőfokú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgák megfeleltetését, továbbá az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjét,
6. a felsőoktatási információs rendszer működtetésével, az adattovábbítással, továbbá a diákigazolvánnyal, az oktatói igazolvánnyal, az oktatói azonosító számmal és a hallgatói azonosító számmal kapcsolatos eljárási kérdéseket, a felsőoktatási intézmények által kötelezően használt nyomtatványok – az oklevél megszerzését megelőzően kiállítható, a tanulmányok sikeres befejezését és a záróvizsga megszerzését tanúsító igazolás kiadásának feltételei – tartalmi és formai követelményeit, a támogatási idő nyilvántartásának, az államilag támogatott és az önköltséges képzés közötti átsorolásnak a rendjét,
7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói szerződésre vonatkozó szabályokat,
8. a felvételhez szükséges érettségi vizsga teljesítésével kapcsolatos követelményeket, az érettségi vizsgatárgyakat, a jelentkezők eredményeinek megfeleltetését, , a jelentkezések elbírálási rendjét, a többletteljesítmények, beszámítása, a jelentkezők rangsorolásának elveit és módját a felsőoktatási felvételi tájékoztatás módját, ezen belül a felvételi feltételek, illetve az alkalmassági követelmények a felvételt legalább két évvel megelőzően történő közzétételének rendjét, a felvételi eljárások igazgatási szolgáltatási díjainak mértékét, befizetésének módját és visszatérítésének feltételeit, azon alapszakokat, amelyek esetében a felvétel gyakorlati vizsga, egészségügyi alkalmassági vizsgálat alkalmazásával történik, továbbá azt, hogy a felsőoktatási intézmények az adott szakra jelentkezők mely része számára, milyen feltételekkel szervezhetnek szóbeli felvételi vizsgát,
9. a felvételi eljárás azon feltételeit, amelyek
a) hátrányos helyzetű hallgatói (jelentkezői) csoport,
b) gyermekük gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévők, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban vagy gyermekgondozási díjban részesülők,
c) fogyatékossággal élő jelentkezők csoportjához tartozók,
d) nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezők csoportjához tartozók
esélyegyenlőségét biztosítja.
10. a hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása érdekében az előnyben részesítés követelményeit; a mentorprogram megszervezésének szabályait,
11. a fogyatékosság megállapításának és igazolásának rendjét, a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányaival kapcsolatos elveket, az előnyben részesítési szempontokat és eljárási szabályokat,
12. a tehetséggondozás rendjét, így különösen
a) a tudományos diákköri tevékenység országos szintű rendszerét,
b) a szakkollégiumok szervezésének elveit,
c) a tehetséggondozási tevékenység előmozdítását ösztönző támogatási rendszert,
d) a felsőoktatási intézmény tehetséggondozó rendszere elveit,
13. a hallgatói juttatások, támogatások és egyéb kedvezmények igénybevételi rendjét,
14. a hallgatói lakhatási feltételek, jóléti szolgáltatások biztosításával kapcsolatos szabályokat, intézményi feltételeket,
15. a kreditrendszerű képzés általános szabályait,ezen belül különösen
a) a tanulmányi tájékoztatás módját,
b) a tanulmányi előrehaladás kereteit, a kötelezően megszerzendő kreditek minimumát,
c) a kreditek és a tanulmányi eredmények dokumentálásának és nyilvántartásának rendjét,
d) a tanulmányi időszakokat és ezek beosztását,
e) a hallgatók teljesítményének értékelése elveit és módját,
f) a fogyatékos hallgatók számára biztosítandó támogatás elveit és módját, az esélyegyenlőség biztosításának eszközeit,
g) a záróvizsgák szervezésének rendjét és értékelésének elveit,
16. a kitüntetéses doktorrá avatás szabályait,
17. a foglalkoztatással, kedvezményekkel, a foglalkoztatással összefüggő pályázati rendszerrel, vezetői megbízással, összeférhetetlenséggel kapcsolatos szabályokat, a kutatói munkakörök létesítésének, betöltésének feltételeit, a tanári munkakörben történő foglalkoztatás besorolási, fizetési szabályait,
18. a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv vagy szervek eljárását, működési, felügyeleti rendjét,
19. a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, működésével kapcsolatos kérdéseket,
20. a felsőoktatási intézmény finanszírozásával, gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket, a magán intézmények gazdálkodásával kapcsolatos kérdéseket,
21. felsőoktatási ösztöndíj alapítását, odaítélésének feltételeit, rendjét, a köztársasági ösztöndíj adományozásának rendjét és feltételeit a Kormány határozza meg,
22. a pedagógus ösztöndíj igénybevételének feltételeit, a pedagógusképzésben az alap- és mesterképzés, valamint az osztatlan képzés szakjait, választható egyenrangú szakpárjait, továbbá a mesterképzés szakosodási rendszerének általános szabályait,
23. az állami ösztöndíjszerződés kötelező tartalmi elemeit, a szerződés nem teljesülése esetén követendő eljárást, a hallgató által igénybe vett szakos képzés éves költségét,
24. az oklevéllel tanúsított végzettség, szakképzettség Országos Képesítési Keretrendszer szerinti besorolási rendjét,
25. a habilitációs eljárás rendjét,
26. felsőoktatási intézmény volt oktatójának, óraadó oktatójának adományozható címeket, az adományozás feltételeit.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a) a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervet vagy szerveket,
b) a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervet.
rendeletben jelölje ki.
(3) A Kormány
a) az (1) bekezdés 15-16., 25. valamint az 4. és 7. pont szerinti – a többciklusú képzés rendjének, a képesítési keretnek meghatározására vonatkozó – szabályozási jogköreit a Magyar Rektori Konferencia,
b) az (1) bekezdés 1., valamint 4. pont szerinti a doktori képzés szabályainak meghatározására vonatkozó jogkörét a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság
egyetértésével gyakorolja.
(4) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza
a) az oktatási jogok biztosa hivatalának feladatait és működésének szabályait,
b) a felsőoktatási szakképzés, az alapképzés és a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit,
c) a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeit,
d) az államilag elismert nyelvvizsgáztatáshoz, a diákigazolvány kibocsátásához, a felsőoktatási információs rendszer működtetéséhez kapcsolódó igazgatási szolgáltatási díjakat és azok mértékét, valamint a felsőoktatási hatósági eljárási díjakat és azok mértékét.
(5) A miniszter az (4) bekezdés b)-c) pontjában kapott szabályozási jogkörét a Magyar Rektori Konferencia, az (4) bekezdés d) pontjában kapott szabályozási jogkörét az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével gyakorolja.

XXXI. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

67. A képzési tevékenység feltételeire vonatkozó átmeneti rendelkezések

106. § (1) Az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: 1993. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni.
(2) A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi felsőoktatási törvény) alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni.
(3) E törvény 67. § (5) bekezdésében foglaltakat a 2010. január 1-jén már folyamatban lévő székhelyen kívüli alap- és mesterképzések tekintetében olyan módon kell alkalmazni, hogy a képzésre felvett hallgatók a felsőoktatási intézményben tanulmányaikat változatlan feltételek mellett fejezhetik be, a székhelyen kívüli képzésre új hallgató azonban már nem vehető fel.
(4) Azok a hallgatók, akik a felsőoktatásban a tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, azt a felsőoktatási intézmények által elfogadott tantervi követelmények alapján a korábbi képesítési követelmények szerint fejezhetik be, és az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján főiskolai szintű végzettséget tanúsító, illetve egyetemi szintű végzettséget tanúsító oklevelet szereznek. A hallgatók részére biztosított tanulmányi időt, a tanulmányok megszakítását és szüneteltetését a hallgatói jogviszonyuk létesítésekor érvényes rendelkezéseknek megfelelően kell meghatározni. E rendelkezésektől a felsőoktatási intézmény 2015. szeptember 1-jétől eltérhet.
(5) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat 2006. szeptember 1-je előtt kezdték meg, de tanulmányaikat – a tanulmányi és vizsgarendben meghatározott átmeneti rendelkezések figyelembevételével – az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései szerint nem fejezik be, a tanulmányok és vizsgák beszámítási rendje szerint e törvény rendelkezései alapján folytathatják tanulmányaikat.
(6) Ahol jogszabály főiskolai szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon alapfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály alapfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon főiskolai szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
(7) Ahol jogszabály egyetemi szintű végzettségről és szakképzettségről rendelkezik, azon mesterfokozatot és szakképzettséget is érteni kell. Ahol jogszabály mesterfokozatról és szakképzettségről rendelkezik, azon egyetemi szintű végzettséget és szakképzettséget is érteni kell.
(8) Az e törvény alapján indított mesterképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők. Az e törvény alapján indított szakirányú továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a főiskolai vagy egyetemi szintű végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezők.

107. § (1) A nyelvvizsga-bizonyítványt az 1993. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján az oklevél kiadásának előfeltételeként akkor kell megkövetelni, ha a képzés indításakor annak meglétét előírták.
(2) E törvény 40. § (2) bekezdésével meghatározott, a felvételi vizsga feltételeként meghatározott nyelvi követelményt a 2016. szeptemberében első évfolyamon induló alap-, osztatlan képzésre jelentkezők tekintetében illetve azt követően kell alkalmazni.
(3) E törvény hatálybalépése után az, aki igazolja, hogy a felsőoktatási intézményben önköltséges képzésben szerzett oklevelet, az jogosult igénybe venni az államilag támogatott hallgatói képzést. Azoknál, akik 2006. január 1-je után felsőoktatásban szerzett oklevéllel vagy bizonyítvánnyal kezdenek újabb felsőfokú tanulmányokat és nem tudják igazolni, hogy tanulmányaikat önköltség fizetése mellett folytatták, – bármely képzési ciklus esetén – azt kell vélelmezni, hogy hét félévet vettek igénybe államilag támogatott képzésként. E vélelemmel szemben a hallgató a beiratkozáskor igazolással élhet.
(4)A felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a felsőoktatásról szóló 1993. évi törvény rendelkezései alapján kiadott bizonyítványokat, illetve okleveleket az e törvény alapján induló képzésekben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be. Az ismeretek összevetését el kell végezni, függetlenül attól, hogy a hallgató a korábbi oklevél megszerzéséért folytatott tanulmányai során kreditrendszerű képzésben vagy nem kreditrendszerű képzésben vett részt.
(5) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint felsőfokú szakképzésben szerzett bizonyítvány alapján legalább harminc, legfeljebb hatvan kredit számítható be az azonos képzési területhez tartozó alapképzésbe. E keretek között a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága határozza meg a 49. § (5)-(6) bekezdése alapján, hogy a kiadott bizonyítványokat, az e törvény alapján induló képzésben milyen feltételek mellett, hány kredittel számítja be.
(6) Az e törvény hatályba lépésének időpontjában öt éve vagy hosszabb ideje nem módosított, felülvizsgált tantervek vonatkozásában a 15. §-ban előírt időtartam e törvény hatályba lépésének napján jár le. Az e törvény hatályba lépését megelőző ötéves időszakon belül módosított, vagy felülvizsgált tantervek vonatkozásában a 15. §-ban előírt időtartam számítása e törvény hatályba lépésének napján kezdődik.
(7) Ha a ciklusokra bontott, osztott képzés az adott szakon a továbbiakban osztatlan formában szervezhető meg, az adott alapképzési szakon és a teljes alapképzési szak beszámításával indított mesterszakon szakindítási engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény külön szakindítási engedély nélkül felmenő rendszerben indíthatja az osztatlan képzést. 
(8) A hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell azok tekintetében is, akik a hallgatói jogviszonyukat e törvény hatálybalépése előtt létesítették.

108. § (1) Ha a doktorandusz a doktori képzést az 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény rendelkezései alapján kezdte meg, azt az előírt követelmények szerint fejezheti be. A doktori képzés és fokozatszerzés eljárási kérdéseire e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A doktori képzésben résztvevőknek az e törvényben meghatározott fokozatokat kell odaítélni. Az 1993. és a 2005. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján odaítélt doktori fokozatok egyenértékűek az e törvény alapján kiadott doktori fokozatokkal.
(2) E törvény 50. § (2) bekezdés harmadik mondatának a doktori képzés követelményeinek teljesítésére vonatkozó fordulatát a doktori fokozatszerzési eljárásra benyújtott jelentkezések elfogadására 2013. szeptember 1-jét követően kell alkalmazni azon felsőoktatási intézmények jelentkezői tekintetében, amely intézményeknek a 2010. január 1-jét megelőzően elfogadott doktori eljárásról alkotott szabályzata az abban meghatározott körülmények fennállása esetén a doktori képzés követelményeinek teljesítését nem írja elő.

68. Szervezeti rendelkezések

109. § E törvénynek a felsőoktatási intézmény létesítésére vonatkozó szabályait az e törvény hatályba lépésének időpontját követően benyújtott intézménylétesítési ügyekben és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
(2) Az oktatási hivatal a 2015. szeptember 1-jét követően folytatott működési engedélyezési eljárásában vizsgálni köteles, hogy a felsőoktatási intézmény hallgatói milyen arányban vettek részt külföldi részképzésben, vagy idegen nyelven folytatott képzésben. Ha a külföldi részképzésben, idegen nyelven folytatott képzésben részt vett hallgatók aránya nem éri el a tíz százalékot a működési engedélyt meg kell tagadni.
(3) Az oktatási hivatal
a) a 2010. január 1-jén már nyilvántartásba vett felsőoktatási intézményt – ha az nem kapott működési engedélyt – 2015. január 1-jén törli a nyilvántartásából,
b) a 2010. január 2-án kezdődő és e törvény hatálybalépésének időpontjával záródó időszakban nyilvántartásba vett felsőoktatási intézményt – ha az nem kapott működési engedélyt – a nyilvántartásba vétel időpontjától számított öt év elteltét követően – de legkésőbb 2017. szeptember 1-jén – törli a nyilvántartásából.
(4) Ha az e törvény hatálybalépésekor működő felsőoktatási intézmény szenátusának összetétele nem felel meg e törvény előírásainak, összetételét 2013. december 31-ig kell e törvénynek megfelelően átalakítani.
(5) Az e törvénynek megfelelő intézményi, szervezeti felépítést, személyi feltételeket a felsőoktatási intézményeknél 2015. szeptember 1-jéig kell kialakítani.
(6) A (5) bekezdésben foglaltak teljesítése céljából a felsőoktatási intézmény önállóan, vagy más felsőoktatási intézménnyel, illetve felsőoktatási intézmény alapítására jogosulttal együttműködve új négyéves intézményfejlesztési tervet fogad el Az intézmény a tervben javaslatot tehet a fenntartónak a felsőoktatási tevékenység más intézményi keretek között történő folytatására is. Az előkészítésbe a fenntartó képviselőjét be kell vonni. Az intézményfejlesztési tervet legkésőbb 2012. június 30-ig meg kell küldeni a fenntartó részére.
(7) E törvény 9. § (7) bekezdésében foglaltakat 2013. szeptember 1-jétől kezdődően kell alkalmazni. A főiskolák a 2013. szeptemberében induló mester-, valamint doktori képzésük első évfolyamára hallgatót nem vehetnek fel, a képzést már megkezdett hallgatók (doktoranduszok) tanulmányaikat változatlan feltételek mellett – a képzési és kimeneti követelményben meghatározott képzési idő, illetve a 16. § (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt – fejezhetik be.

110. § (1) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság tagjainak megbízása 2012. január 31-én megszűnik. Az e törvény szerinti jogosultak 2012. január 15-ig delegálják a Bizottság új tagjait. A Bizottság 2012. február 1-jén tartja meg alakuló ülését.
(2) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács és tagjainak megbízása e törvény hatályba lépésének napján megszűnik.
(3) A Felsőoktatási és Tudományos Tanács általános jogutódja a Felsőoktatási Tervezési Testület.
(4) A Felsőoktatási Tervezési Testületet 2012. február 1-jéig meg kell alakítani.

111. § (1) 2013. szeptember 1-jén megszűnik a 2005. évi felsőoktatási törvény 96. § (5) és (10) bekezdése alapján második alkalommal hosszabbított vagy a hatvanötödik évet meghaladóan adott magasabb vezetői megbízás.
(2) A 2005. évi felsőoktatási törvény rendelkezései szerint nyilvántartásba vett diákotthonokat, valamint az azokra vonatkozó az információs rendszer által kezelt adatokat az oktatási hivatal 2013. szeptember 1-jén törli a felsőoktatási információs rendszerből.

XXXII. Fejezet

MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

112. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, és e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki]

„i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó – magyar állampolgársággal nem rendelkező – személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,”

113. § (1) A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXIII. törvény
a) preambulumában,
b) 1. §-ában,
c) 14. § (3) bekezdésében
a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe "Magyarország" szöveg lép.
(2) A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény
a) 28. § (20) bekezdésében,
b) 38. § (1) és (4) bekezdésében,
c) 39. § (1) bekezdésében,
d) 40. § (1) bekezdésében,
e) 41. § (1) bekezdésében,
f) 64. § (5) bekezdésében,
g) 67. § (1) bekezdésében
a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe "Magyarország" szöveg lép.
(3) Az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramokról szóló 1997. évi CXXXVI. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjában a "Magyar Köztársaság" szövegrész helyébe "Magyarország" szöveg lép

114.. § (1) Hatályát veszti
1. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 9. §-a.
2. a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény,
3. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
a) 2006. évi LXXIII. törvény,
b) 2007. évi CIV. törvény,
c) 2008. évi XCVII. törvény,
d) 2009. évi CXXXVIII. törvény,
4. az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás érdekében szükséges törvények módosításáról, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2010. évi LII. törvény 33. §-a,
5. a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 72. § f) pontja,
6. az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény,
7. az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról és módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 64. §-a, 66. § (1) bekezdés f) pontja, (2) bekezdésének „„az Ftv. 16. § (1) bekezdésében az „- és kiegészítő” szövegrész, 23. § (2) bekezdésének utolsó mondata, 30. § (1) bekezdésének utolsó mondata, 115. § (2) bekezdés b) pontjában az”- állami hozzájáruláshoz nem kötött intézkedéséve l-„ szövegrész, 135. § (2) bekezdésének utolsó mondata és 136. § (6) bekezdésében a „ valamint 100. §-ának (1) bekezdésében” szövegrész”” szövegrésze.
(2) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 109-113. §-a.
(3) Hatályát veszti a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 120-123. és 127-136. §-a

1. számú melléklet a 2011. évi törvényhez
Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményei

I. Egyetemek

I/A. Állami egyetemek

Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Budapest
Debreceni Egyetem, Debrecen
Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest
Kaposvári Egyetem, Kaposvár
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Budapest
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Budapest
Miskolci Egyetem, Miskolc
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, Budapest
Nyugat-magyarországi Egyetem, Sopron
Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest
Óbudai Egyetem, Budapest
Pannon Egyetem, Veszprém
Pécsi Tudományegyetem, Pécs
Semmelweis Egyetem, Budapest
Szegedi Tudományegyetem, Szeged
Szent István Egyetem, Gödöllő
Széchenyi István Egyetem, Győr
Színház- és Filmművészeti Egyetem, Budapest
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest

I/B. Egyházi egyetemek

Debreceni Református Hittudományi Egyetem, Debrecen
Evangélikus Hittudományi Egyetem, Budapest
Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest
Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem, Budapest
Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Budapest

I/C. Magán egyetemek

Andrássy Gyula Budapesti Német Nyelvű Egyetem, Budapest
Közép-európai Egyetem, Budapest

II. Főiskolák

II/A. Állami főiskolák

Budapesti Gazdasági Főiskola, Budapest
Dunaújvárosi Főiskola, Dunaújváros
Eötvös József Főiskola, Baja
Eszterházy Károly Főiskola, Eger
Károly Róbert Főiskola, Gyöngyös
Kecskeméti Főiskola, Kecskemét
Magyar Táncművészeti Főiskola, Budapest
Nyíregyházi Főiskola, Nyíregyháza
Rendőrtiszti Főiskola, Budapest
Szolnoki Főiskola, Szolnok
II/B. Egyházi főiskolák

A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Budapest
Adventista Teológiai Főiskola, Pécel
Apor Vilmos Katolikus Főiskola, Vác
Baptista Teológiai Akadémia, Budapest
Bhaktivedanta Hittudományi Főiskola, Budapest
Egri Hittudományi Főiskola, Eger
Esztergomi Hittudományi Főiskola, Esztergom
Gál Ferenc Hittudományi Főiskola, Szeged
Golgota Teológiai Főiskola, Vajta
Győri Hittudományi Főiskola, Győr
Pápai Református Teológiai Akadémia, Pápa
Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola, Pécs
Pünkösdi Teológiai Főiskola, Budapest
Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest
Sárospataki Református Teológiai Akadémia, Sárospatak
Sola Scriptura Teológiai Főiskola, Budapest
Szent Atanáz Görög Katolikus Hittudományi Főiskola, Nyíregyháza
Szent Bernát Hittudományi Főiskola, Zirc
Szent Pál Akadémia, Budapest
Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, Veszprém
Wesley János Lelkészképző Főiskola, Budapest

II/C. Magán főiskolák

Általános Vállalkozási Főiskola, Budapest
Budapest Kortárstánc Főiskola, Budapest
Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola, Budapest
Edutus Főiskola, Budapest
Gábor Dénes Főiskola, Budapest
IBS Nemzetközi Üzleti Főiskola, Budapest
Kodolányi János Főiskola, Székesfehérvár
Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete, Budapest
Tomori Pál Főiskola, Kalocsa
Wekerle Sándor Üzleti Főiskola, Budapest
Zsigmond Király Főiskola, Budapest

2. számú melléklet

A működési engedély, egyes intézményi dokumentumok kötelező tartalmi elemei

I. A felsőoktatási intézmény létesítése

1. Az alapító okirat kötelezően tartalmazza,

1.1. a felsőoktatási intézmény
a) hivatalos nevét,
b) fenntartójának nevét és címét,
c) székhelyének és valamennyi telephelyének címét,
d) székhelyen kívüli képzés címét,
e) kari szervezeti tagolását, fenntartott intézményeit,
f) alaptevékenységét és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat
g) a vállalkozási tevékenység megjelölését, költségvetési szerv esetén annak felső határát,
h) közművelődési, közgyűjteményi, egészségügyi, agrár- és vidékfejlesztési, egyéb feladatait,
i) maximális hallgatói létszámát,
j) rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát,
1.2. azokat a képzési területeket, tudományterületeket, képzési szinteket, amelyeken a felsőoktatási intézmény képzést folytat, illetve folytathat.

2. Működési engedély az 1. pontban foglalt keretek között tartalmazza a felsőoktatási intézmény
a) által folytatható képzések képzési területét, illetve tudományterületét, képzési szintjét,
b) – figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételekre, helyiségekre és eszközökre – valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal működve, a képzés munkarendjére, szakra meghatározva mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat,
c) milyen képzéseket indíthat,
d) mely tudományterületen folytathat doktori képzést.

II. A szervezeti és működési szabályzat

1. Szervezeti és működési rend
A szervezeti és működési rend keretében kell meghatározni különösen: a felsőoktatási intézmény szervezeti felépítését, tagolását, vezetési szerkezetét, az egyes szervezeti egységek feladatait, működését, az intézményen belüli kapcsolattartás rendjét.

2. A foglalkoztatási követelményrendszer
A foglalkoztatási követelményrendszerben kell meghatározni különösen:
a) az egyes munkakörök betöltésével kapcsolatos követelményeket, a nyilvános pályázatok elbírálásának rendjét, az intézményi oktatói, kutatói ösztöndíjak és más juttatások feltételeit, az ezzel összefüggő pályázatok rendjét – kormányrendeletben meghatározott keretek között – a habilitációs eljárás követelményeit, rendjét,
b) a felsőoktatási intézmény által adományozható munkaköri és egyéb címek feltételeit,
c) az oktatók, tudományos kutatók és más alkalmazottak foglalkoztatására és teljesítményére vonatkozó követelményrendszert, a minőség és teljesítmény alapján differenciáló jövedelemelosztás elveit, a követelmények teljesítésének értékelését és annak nyilvánosságát, a követelményrendszerben foglaltak nem teljesítésének következményeit,
d) az oktatók és kutatók részére kiírt kutatási pályázatok elbírálásának rendjét,
e) az oktatók részvételét a felsőoktatási intézmény döntéshozatali eljárásában, az oktatók, kutatók és más alkalmazottak intézményi döntések ellen benyújtható jogorvoslati kérelmek elbírálásának rendjét.

3. A hallgatói követelményrendszer
A hallgatói követelményrendszerben kell meghatározni különösen:
a) e törvény keretei között a felvételi eljárás rendjét,
b) a hallgatói jogok gyakorlásának és kötelességek teljesítésének rendjét, a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatosan benyújtott kérelmek elbírálásának és a jogorvoslatnak a rendjét,
c) a hallgatói tanulmányi rendet és az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének, ellenőrzésének rendjét (tanulmányi és vizsgaszabályzat),
d) a hallgatót terhelő fizetési kötelezettség megállapításának és teljesítésének rendjét, a hallgatói juttatások elosztásának rendjét (térítési és juttatási szabályzat),
e) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyek elbírálásának rendjét,
f) a hallgatói balesetek megelőzésével kapcsolatos és a bekövetkezett balesetek esetén követendő előírásokat.

3. számú melléklet a …. évi …. törvényhez

I. A felsőoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

I/A. Az alkalmazottak adatai

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, nem, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;
b) állandó lakcím és tartózkodási hely;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:
ca) a munkáltató – több esetén valamennyi munkáltató – megnevezése, megjelölve, hogy mely munkáltatóval létesített foglalkoztatásra irányuló további jogviszonyt,
cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelvtudás, tudományos fokozat,
cc) munkában töltött idő, közalkalmazotti jogviszonyba beszámítható idő, besorolással kapcsolatos adatok,
cd) kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
ce) munkakör, vezetői megbízás, munkakörbe nem tartozó feladatra történő megbízás, munkavégzésre irányuló további jogviszony, fegyelmi büntetés, kártérítésre kötelezés,
cf) munkavégzés ideje, túlmunka ideje, munkabér, illetmény, továbbá az azokat terhelő tartozás és annak jogosultja,
cg) szabadság, kiadott szabadság,
ch) az alkalmazott részére történő kifizetések és azok jogcímei,
ci) az alkalmazott részére adott juttatások és azok jogcímei,
cj) az alkalmazott munkáltatóval szemben fennálló tartozásai és azok jogcímei,
ck) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, a doktori képzésben és doktori fokozatszerzési eljárásban oktatói, kutatói minőségben történő részvételre vonatkozó adatok,
cl) a 26. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozat,
cm) a felsőoktatási intézmény mint megbízó által megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatás esetén a 25. § (4) bekezdésében előírt feltétel igazolására vonatkozó adatok;
d) az oktatói munka hallgatói véleményezésének eredményei;
e) habilitációs eljárás eredménye;
f) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2. Az adatkezelés célja: az 18. § (1) bekezdés szerint. A felsőoktatási intézmény a személyes és különleges adatokat csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.
3. Az adatkezelés időtartama: a foglalkoztatás megszűnésétől számított öt év
4. Az adattovábbítás feltételei
Az 1. pontban felsorolt adatok – az 1. cm) pont szerinti adatok kivételével – továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói jogok gyakorlásához szükséges mértékben; a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szervnek minden olyan adat, amelyet e törvény szerint a felsőoktatási információs rendszer kezelhet; a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságnak minden olyan adat, amely ahhoz szükséges, hogy megállapíthassa a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges feltételek meglétét; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak a foglalkoztatással összefüggő adatok, a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat; az oktatói munka hallgatói véleményezése eredményeit a felsőoktatási intézménnyel hallgatói, foglalkoztatási jogviszonyban állók számára az intézményi szabályzatban meghatározott módon; valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Avtv2.) 28.§ alapján a felsőoktatási intézményhez intézett adat-megismerési kérelem teljesítése céljából a kérelmezőnek az Avtv2. 26.§ (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatnak minősülő adatok.

I/B. A hallgatók adatai

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) felvétellel összefüggő adatok:
aa) a jelentkező neve, neme, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, állandó lakásának és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
ab) az érettségi vizsga adatai,
ac) a középiskola adatai,
ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,
ae) a felvételi eljárás adatai;
b) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölt) jogviszonnyal összefüggő adatok:
ba) a hallgató neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
bb) a hallgatói (kollégiumi tagsági, doktorjelölti, vendéghallgatói) jogviszonya keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja, a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, a hallgató tanulmányainak értékelése, vizsgaadatok, megkezdett félévek, igénybe vett támogatási idő, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,
bc) a külföldi tanulmányok helye, ideje,
bd) az elért és beszámított kreditek, beszámított tanulmányok,
be) a hallgatói juttatások, kollégiumi elhelyezés adatai, a juttatásokra való jogosultság elbírálásához szükséges adatok (szociális helyzet, szülők adatai, tartásra vonatkozó adatok),
bf) a hallgatói munkavégzés adatai,
bg) a hallgatói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,
bh) a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,
bi) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,
bj) a hallgató diákigazolványának sorszáma, a törzslap azonosító száma,
bk) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele,
bl) a záróvizsgára (doktori védésre) vonatkozó adatok,
bm) a hallgatói jogviszonyból adódó jogok és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatok;
c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok;
d) a hallgató adóazonosító jele;
e) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2. Az adatkezelés célja: az 18. § (1) bekezdés szerint. A felsőoktatási intézmény a személyes és különleges adatokat csak a jogviszonnyal, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti.
3. Az adatkezelés időtartama: a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított nyolcvan évig.
4. Az adattovábbítás feltételei: Az adatok továbbíthatók: a fenntartónak valamennyi adat, a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok.

II. A felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

II/A. Felsőoktatási intézménytörzs

E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) a felsőoktatási intézmény
aa) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),
ab) tisztségviselőinek (rektor, gazdasági főigazgató vagy igazgató, belső ellenőrzés vezetője, a vezető testület elnöke és tagjai, az előkészítő testület elnöke - ideiglenes intézményvezető - és tagjai, a karok vezetői, az igazgatási feladatot ellátó hivatal vezetője) neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),
ac) a felsőoktatási intézmény által – az alaptevékenysége körében – kötött együttműködési megállapodás, és az abban szereplő adatok,
ad) a felsőfokú képzések szakfelelősének neve, oktatói azonosítója,
ae) közhasznú szervezetként való működés esetén a felügyelő bizottság tagjainak neve és értesítési címe;
b) a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény
ba) fenntartójának neve, székhelye címe, képviselője és magyarországi képviselője neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),
bb) tisztségviselői neve, értesítési címe, elérhetősége (telefon, telefax, e-mail),
bc) a felsőfokú képzések szakfelelősének neve, oktatói azonosítója;
c) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája esetében
ca) szervezet neve, székhelye,
cb) vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága tagjainak neve és értesítési címe.

II/B. Alkalmazotti személyi törzs

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) név, nem, születési név, születési hely és idő, anyja neve, állampolgárság, azonosító szám;
b) lakóhely, értesítési cím;
c) munkaviszonyra, közalkalmazotti jogviszonyra, megbízási jogviszonyra vonatkozó adatok:
ca) a munkáltató - több esetén valamennyi munkáltató - megnevezése (NEFMI-azonosítója),
cb) végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés, idegennyelv-tudás, tudományos fokozat,
cc) munkakör, vezetői megbízás,
cd) munkavégzés ideje,
ce) kutatói tevékenység, tudományos munka, művészeti alkotói tevékenység, azok eredményei, kitüntetések, díjak és más elismerések, címek,
cf) a 26. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat;
d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2. Az 1. pontban fel nem sorolt személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az 1. pontban felsorolt adatok továbbíthatók: a társadalombiztosítási, illetmény és munkabér vagy más juttatás kifizetőhelyének minden olyan adat, amely az illetmény, munkabér vagy más juttatás, jogosultság megállapításához, igénybevételéhez szükséges; a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adatok; a nemzetbiztonsági szolgálatnak valamennyi adat, a felsőoktatási intézménynek az alkalmazottjával kapcsolatos minden adat.

II/C. A hallgatói, doktorjelölti személy törzs

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) a hallgatói (doktorjelölti) jogviszonnyal összefüggő adatok:
aa) a hallgató (doktorjelölt) neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, állampolgársága, neme, lakóhelye, tartózkodási helye, értesítési címe,
ab) nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma,
ac) a jogviszony keletkezésének és megszűnésének időpontja és módja,
ad) a hallgató által folytatott képzés megnevezése, állami támogatottsága és munkarendje, megkezdett félévek, a hallgatói jogviszony szünetelésének ideje,
ae) a képzés során, illetve azt megelőzően igénybe vett támogatási idő,
af) a külföldi felsőoktatási résztanulmányok helye, ideje,
ag) az előnyben részesítési követelmények teljesülésére vonatkozó adatok,
ah) a fogyatékossággal élőket megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatok,
ai) a hallgatói balesetre vonatkozó adatok,
aj) a hallgató diákigazolványának sorszáma,
ak) a törzslap azonosító száma,
al) a hallgató azonosító száma, társadalombiztosítási azonosító jele,
am) a záróvizsga (doktori védés) szakja, időpontja és eredménye,
an) a kiadott okiratok tartalmára és azonosítására vonatkozó adatok,
ao) a külföldi állampolgárságú hallgató miniszteri ösztöndíjára vonatkozó adatok,
ap) a képzés során megszerzett, illetve a más tanulmányokból elismert kreditek száma;
b) a kiadott oklevél, bizonyítvány adatai,
ba) az igazolt szakképzettség, szakképesítés megnevezése,
bb) az oklevél, bizonyítvány kelte, aláíróinak neve,
bc) az oklevél, bizonyítvány kiállítására szolgáló nyomtatvány sorszáma,
bd) a hallgató törzskönyvi száma,
be) az oklevél, bizonyítvány egyéb adatai,
bf) oklevélmelléklet adatai;
c) a hallgatói pályakövetéssel kapcsolatos adatok;
d) az adatokat igazoló okiratok azonosítására szolgáló adatok.
2. Az 1. pontban fel nem sorolt személyes és különleges adat az érintett írásbeli hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a Diákhitel Központnak a tanulmányok folytatásával összefüggő adatok; a társadalombiztosítási hatóságnak a társadalombiztosítási ellátásra való jogosultságot meghatározó adatok; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező és vele hallgatói (doktorjelölti) jogviszonyban álló személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat, a közoktatási információs rendszer felé a tanulói jogviszonnyal rendelkező személyekre vonatkozó valamennyi adat.

II/D. Felvételi személyi törzs

1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:
a) felvétellel összefüggő adatok:
aa) a jelentkező neve, születési neve, anyja neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelye és tartózkodási helye, értesítési címe; nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat – külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány – megnevezése, száma,
ab) az érettségi vizsga adatai,
ac) a középiskola adatai,
ad) a felvételi kérelem elbírálásához szükséges adatok,
ae) a felvételi eljárás adatai.
2. A vallási, világnézeti elkötelezettségre, annak igazolására mint jelentkezési feltételre vonatkozó személyes adatot nem lehet nyilvántartani. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az adatok továbbíthatók: a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a bírósági végrehajtónak, államigazgatási szervnek a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges adat; a nemzetbiztonsági szolgálat részére valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá jelentkező személyre vonatkozó valamennyi adat; a felsőoktatási intézménynek a hozzá felvételre került személyekre vonatkozó valamennyi adat.

III. Az adatkezelésnek és az adattovábbításnak a felsőoktatási információs rendszer működéséhez kapcsolódó egyes kérdései

1. A felsőoktatás információs rendszeréből – törvény eltérő rendelkezésének hiányában – személyes adat csak az érintett kérése, illetve írásbeli hozzájárulása esetén, az érintett egyidejű értesítése mellett adható ki. A felsőoktatási információs rendszer keretében folyó adatkezelés jogszerűségéért a miniszter felelős. A felsőoktatási információs rendszerbe az érintett – saját adatai tekintetében – jogosult betekinteni és kérni adatainak helyesbítését – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – törlését. Az információs rendszerbe történő betekintés, az adatok helyesbítése, törlése minden esetben ingyenes.

2. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv annak, akit oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatnak, oktatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a tanári, az oktatói, illetve a kutatói munkakörben történő foglalkoztatás figyelemmel kísérésére szolgál. A felsőoktatási információs rendszer tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek, továbbá azokét, akik a 25. § (3) bekezdése szerint megbízási jogviszonyban oktatói feladatot látnak el. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

3. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv a hallgatóknak hallgatói azonosító számot ad ki. Az azonosító szám a hallgatói jogviszonnyal összefüggő jogok és kötelezettségek érvényesülésének figyelemmel kísérésére szolgál. Nem kell új azonosító számot adni annak, aki a közoktatásban kapott tanulói azonosító számot. A felsőoktatás információs rendszere tartalmazza a hallgatói nyilvántartást. A hallgatói nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás, illetőleg a hallgatói hitel jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. A hallgatói nyilvántartásban adatot a hallgatói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított nyolcvan évig lehet kezelni.

4. A munkáltató a munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott tanárnak, oktatónak, kutatónak – kérelemre – oktatói, kutatói, tanári igazolványt (a továbbiakban: oktatói igazolvány) ad ki. Az oktatói igazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv készítteti el, és küldi meg a munkáltatón keresztül a jogosult részére. Az oktatói igazolvány tartalmazza az igazolvány számát, a jogosult nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, a felsőoktatási intézmény nevét, címét és NEFMI-azonosítóját, a jogosult fényképét és aláírását. Az oktatói igazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok továbbíthatók. Az oktatói igazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

5. A felsőoktatási intézmény a hallgató kérelmére diákigazolványt ad ki. A diákigazolványt a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv készítteti el, és küldi meg a felsőoktatási intézményen keresztül a jogosult részére. A diákigazolvány tartalmazza a diákigazolvány magyar és angol nyelvű megnevezését, a hallgató nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, lakcímét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, a hallgató aláírását. A diákigazolvány tartalmazza továbbá a hallgató fényképét, azonosító számát, a felsőoktatási intézmény nevét, címét és NEFMI-azonosítóját. A diákigazolványon a kedvezmények igénybevételéhez szükséges további – nem személyes adatok – is feltüntethetők. A diákigazolványt a jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az elkészítéshez szükséges adatok a diákigazolvány elkészítőjéhez továbbíthatók. A diákigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti.

6. A felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv kezelheti a felsőoktatási intézmények felvételi eljárásával összefüggő adatokat. A közoktatás információs rendszere szolgáltathatja a felsőoktatási információs rendszer működéséért felelős szerv részére a felvételi kérelmek elbírálásához szükséges érettségi adatokat. Ehhez kapcsolódóan megküldi a tanulói azonosító számot is. A felvételi eljárással kapcsolatos személyes és különleges adatot – ha az eljárás eredményeként hallgatói jogviszony létesítésére nem kerül sor – a felvételi jelentkezési lap benyújtásától számított egy évig lehet kezelni.

4. számú melléklet
A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj pályázati eljárása keretében nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

1. E törvény által nyilvántartott adatok, az ösztöndíjra pályázó személy
a) természetes személyazonosító adatai
b) adóazonosító jele
c) állandó lakóhelye
d) elérhetősége
e) a felsőfokú képzésére vonatkozó adatok
f) érettségi éve
g) a pályázó szociális rászorultságát igazoló – a pályázóra, a pályázó közeli hozzátartozóira, illetve a pályázóval egy háztartásban élőkre vonatkozó – személyes és különleges adatok
h) a pályázó felsőoktatási intézménybe történő felvétel eredménye
i) a pályázó hallgatói jogviszonyának állapotára vonatkozó adatok

2. Az 1. pontban megjelölt adatok kezelésére jogosult
a) a miniszter vagy a miniszter által a pályázat lebonyolítására kijelölt szervezet (továbbiakban: pályázatkezelő szervezet),
b) az ösztöndíjrendszerhez csatlakozott helyi önkormányzat,
c) az ösztöndíjat folyósító felsőoktatási intézmény.

3. Az adatkezelés célja:
az ösztöndíjpályázat lebonyolítása, és az ösztöndíjra való jogosultság ellenőrzése.

4. Az adatkezelés időtartama:
az ösztöndíj időtartamának lejártától számított 5 év.

5. Az ösztöndíjrendszerrel összefüggésben kezelt személyes és különleges adatok továbbítására jogosultak köre és feltételei:
a) a 2. pontban meghatározott adatkezelők kölcsönösen továbbíthatják egymás felé a pályázó 1. pontban meghatározott valamennyi adatát,
b) a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a pályázatkezelő szervezetnek valamint a támogatást nyújtó helyi önkormányzatnak a pályázó felsőoktatási intézménybe történő felvételének eredményét,
c) a felsőoktatási intézmény a pályázatkezelő szervezetnek valamint a támogatást nyújtó helyi önkormányzatnak a hallgatói jogviszony állapotára vonatkozó adatot.

Oldalak

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.