A lenti szöveg pontos mása letölthető pdf-ben:
http://ttkhok.elte.hu/system/files/hkrkivonat_vizsgak.pdf

67. §
(1) Kollokvium lehet
a) szóbeli vizsga;
b) írásbeli vizsga;
c) „A” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és a kollokvium eredményét a tantervben rögzített módon, a két rész eredménye alapján állapítják meg, azonban a sikeres teljesítés feltétele mindkét rész sikeres teljesítése;
d) „B” típusú kombinált vizsga, amikor a vizsga írásbeli és szóbeli részből áll és az írásbeli rész sikeres teljesítése előfeltétele a szóbeli részen való részvételnek, a vizsga eredménye a szóbeli rész eredménye, azonban az írásbeli rész eredménytelensége esetén elégtelen;
e) folyamatos számonkérés („C” típusú vizsga), amelynek keretében a hallgató a félév folyamán 3–4 zárthelyi vagy házidolgozat megírásával ad számot tudásáról, és az oktató ennek alapján állapítja meg az érdemjegyet;
f) „D” típusú kombinált vizsga, amelynek keretében a szorgalmi időszak végén írt írásbeli zárthelyi dolgozat alapján az oktató az elért eredménytől függően érdemjegyet ajánlhat meg, a megajánlott jegyeket legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének utolsó napjáig közzéteszi. Ha a hallgató a megajánlott jegyet nem fogadja el (vagy az oktató nem ajánlott meg jegyet az írásbeli alapján), akkor a hallgató a vizsgaidőszakban szóbeli vizsgát tesz.
(2) A kollokvium fajtáját a képzési tervben és a kurzuskínálatban föl kell tüntetni, és az oktatónak ezt az első órán (a vizsgakövetelményekkel együtt) közölnie kell a hallgatókkal. Az utóvizsga és a javítóvizsga típusa – az alapvizsgát és a szigorlati vizsgát kivéve – eltérhet a vizsga típusától, ennek tényét, az utó- és/vagy javítóvizsga típusának megjelölésével a vizsga meghirdetésekor közzé kell tenni. A kollokvium fajtájától eltérni csak a speciális szükségletű hallgatók esetében lehet..
(3) Az „A” típusú kombinált vizsga esetén a kurzus vezetője az írásbeli rész alapján eltekinthet a szóbeli vizsgától és az írásbeli rész értékelését vizsgajegynek tekintheti, ha ezzel a hallgató egyetért.
(4) A „B” típusú vizsga esetében az írásbeli rész megelőzi a szóbeli részt. Az írásbeli rész sikertelensége esetében a szóbeli vizsgán nem lehet részt venni; a sikertelen írásbeli rész egyszer javítható. Sikertelen szóbeli rész esetén a szóbeli részt kell javítani.
(5) A kombinált vizsgák írásbeli része az oktató döntése alapján a szorgalmi időszakban írt zárthelyi dolgozattal, illetve házi feladatokkal is teljesíthető. Ha a kombinált vizsga írásbeli részét kötelezően a szorgalmi időszakban írt zárthelyi dolgozatok alkotják, akkor ezek száma legfeljebb 4 lehet, és időpontjukat a szorgalmi időszak első óráján meg kell hirdetni.
(6) A zárthelyi dolgozatok megírására tanítási szüneten kívüli időszakban, a gyakorlat vagy az előadás ideje alatt van lehetőség. Ettől eltérni a hallgatók kérésére vagy egyetértésével lehet.
(7) A kombinált vizsgák mindkét részét ugyanabban a félévben kell teljesíteni.
(8) Az „A”, „B” és „D” típusú kombinált vizsga szorgalmi időszakban teljesített írásbeli részének (részeinek) eredményét a megírástól számított két héten belül, a vizsgaidőszakban teljesített írásbeli vizsga eredményét legkésőbb a szóbeli vizsgát megelőző munkanapon déli tizenkét óráig ki kell hirdetni, és az ETR-ben közzé kell tenni.
(9) A vizsgaidőszakban teljesített írásbeli részből (is) álló kollokvium eredményét 8 munkanapon belül kell kihirdetni.

543. §
[TTK-s kiegészítő szabályok a 67. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.]
(1) A szorgalmi időszakban az ismeretek folyamatos ellenőrzése zárthelyi, illetve házi dolgozatokkal is történhet. A dolgozatok eredményei a félév végi értékelést pozitívan befolyásolhatják (vizsgakönnyítés), ennek feltételeit az előadást tartó tanár határozza meg, és ezekről a szorgalmi időszak második hetének végéig a hallgatókat tájékoztatni kell.
(2) Csoport-, illetve évfolyamzárthelyit elsősorban csak a gyakorlat vagy az előadás ideje alatt lehet íratni. Ha mégis attól különböző időpontban kerül sor a zárthelyi megírására, akkor a zárthelyi időtartamának megfelelő számú gyakorlati foglalkozást, illetve előadást el kell hagyni. Ez utóbbi esetben az időpontot a hallgatókkal történő egyeztetés után kell kijelölni. Ez az időpont nem eshet munkaszüneti napra vagy oktatási szünetre, illetve csoportzárthelyi esetén szombatra. Amennyiben ez az időpont az érintett hallgatók legalább egynegyedének nem megfelelő, akkor a velük történő egyeztetés után számukra új időpontot kell megjelölni.
(3) A zárthelyi dolgozatok írásának megkezdése előtt a hallgatóval ismertetni kell az egyes feladatokra adható pontokat.
(4) A kijavított, leosztályozott zárthelyi dolgozatokba a hallgatónak betekintési lehetőséget kell biztosítani, valamint a dolgozatokat az adott vizsgaidőszak végéig meg kell őrizni, vagy a hallgatónak visszaadni.

68. §
(1) A szigorlat (és a jogászképzésben az alapvizsga) az adott szakmai területeken az átfogó ismeretek megszerzését igazoló, egyetlen jeggyel osztályozott, egy vizsgakurzusként meghirdetett vizsga. Értékelése ötfokozatú.
(2) Szigorlati vizsga kizárólag szóbeli, illetve „A” vagy „B” típusú kombinált vizsga lehet. A szóbeli szigorlatot – az Állam- és Jogtudományi Kar kivételével – egyetlen napon kell megtartani. Kombinált vizsga esetén az írásbeli és szóbeli részvizsga csak ugyanarra a vizsgaidőszakra tűzhető ki.
(3) A szigorlati követelményeket a kurzusfelvételi időszak végéig közzé kell tenni, és az adott képzési időszakban nem lehet megváltoztatni.
(4) A szigorlat szóbeli részét legalább kéttagú bizottság előtt kell letenni. A dékán/főigazgató eltérő rendelkezése hiányában a bizottság legalább egy tagja egyetemi/főiskolai tanár vagy docens.
(5) Ha a bizottság kéttagú, akkor a bizottság valamely tagjának ideiglenes távolléte esetén a vizsgát fel kell függeszteni. A szigorlati bizottság valamely tagjának távolléte esetén a szigorlatot megtartani nem lehet.
(6) A kombinált vizsgák esetében az utóvizsga típusát a képzési terv határozza meg.

69. §
(1) Az írásbeli vizsgák és a szigorlat írásbeli része eredményének nyilvánosságra hozatalakor szigorúan ügyelni kell a személyes adatok védelméről szóló jogszabályok betartására. A hallgatók előzetes írásos beleegyezése nélkül vizsgaeredmények név vagy EHA kód szerint meghatározva nyilvános helyen nem jelenhetnek meg.
(2) A kijavított írásbeli vizsgadolgozatba és a szigorlati vizsga írásbeli részébe való betekintést a hallgatóknak a vizsgaeredmény közlését követő egy héten belül biztosítani kell.
(3) A betekintés után a hallgató a megadott javítókulcs, illetve a kötelező szakirodalom alapján a javítás felülvizsgálatát kérheti a dolgozat javítójától.

Ftv. 160. § (1) A felsőoktatási intézmények 2006. szeptember 1-jétől kezdődően az új tanulmányi és vizsgaszabályzat alapján kötelesek megszervezni a vizsgaidőszakot az 59. §-ban meghatározottak szerint.
Ftv. 59. § (1) A vizsgát oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson.
Ftv. 59. § (3) A felsőoktatási intézmény - a helyben szokásos módon - köteles nyilvánosságra hozni a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel az egyes vizsgák napjait, a vizsgáztatásban közreműködők nevét, a jelentkezés idejét és módját, a vizsgaeredmények közzétételének napját, a vizsgaismétlés lehetőségét.

A VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK SZABÁLYAI

70. §
(1) A vizsgaalkalmakra maximált hallgatói létszámot lehet megállapítani, melyet a vizsgaalkalmak közzétételével együtt a kurzus vezetője az ETR-ben is jelez. Ezzel egyidőben közzé kell tenni a vizsgák tematikáját/tételsorát. A vizsga követelményei közé tartozó kötelező irodalomként csak olyan mű határozható meg, amely legkésőbb a vizsgaidőpontok közzétételének idejében nyomtatott formában már megjelent, vagy a hallgatók számára elektronikus formában elérhető.
(2) Az írásbeli vizsgák időpontját a kurzus vezetője, a szigorlati írásbeli vizsga időpontját a szakfelelős állapítja meg, az illetékes kari hallgatói önkormányzat véleményének figyelembevételével. A vizsgaidőszakban történő írásbeli vizsgára legalább három alkalmat kell biztosítani úgy, hogy két vizsga között legalább két hét teljen el. Az írásbeli vizsgák időpontját a vizsgaidőszak előtti ötödik hét végéig közzé kell tenni.
(3) Szóbeli vizsgák időpontját kizárólag a vizsgaidőszakra lehet kijelölni.
(4) A szóbeli vizsgák időpontját a kurzus vezetője állapítja meg, és a vizsgaidőszak előtti ötödik hét végéig közzéteszi. A vizsgaalkalmak számát (utóvizsgák nélkül) úgy kell megállapítani, hogy az összesített, maximált létszám elérje a kurzust fölvett hallgatók létszámának 120%-át. A vizsgaidőszak 1–3. és 4–6. hetében azonos számú vizsgaidőpontot kell biztosítani. Ettől a hallgatói önkormányzat hozzájárulásával el lehet térni. Ha összesen két vizsgaidőpontot jelöl meg a kurzus vezetője, akkor a két vizsga között legalább két hétnek el kell telnie. Ettől az érintett hallgatók hozzájárulásával sem lehet eltérni.
(5) A vizsgaidőpontokkal kapcsolatos, a hallgatók és a kurzus vezetője közti vita esetén a hallgatók közvetlenül a szakért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjéhez fordulhatnak, aki a hallgatókra és a kurzus vezetőjére egyaránt kötelező érvényű döntést hoz.
(6) A vizsga napján belül a vizsga időpontját az oktatási szervezeti egység vagy a vizsgáztató csoportosan vagy személyre szólóan kijelölheti. Pontos időpont kijelölésének hiányában a vizsga időpontja valamennyi aznapra feliratkozott vizsgázónak reggel 9 óra. Az oktató távolléte esetében az oktatási szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a vizsga pótlásáról, mely a hallgatók számára hátrányos következményekkel nem járhat.
(7) A kiírt vizsgák megtartásáért, illetve az oktató távolléte miatt elmaradt vizsgaidőpontok pótlásáért az illetékes tanszékvezető, bizottsági vizsga esetén a kurzus tartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetője a felelős. A vizsgaidőpontok elmaradása miatti panasszal a hallgatók közvetlenül a kurzus tartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjéhez fordulhatnak.
(8) Ha az írásbeli (nem utó-, vagy javító-) vizsga, illetve szigorlat vagy alapvizsga során egy adott vizsganapon a vizsgázók legalább 67 %-ának tudását elégtelenre értékelték, és a Hallgatói Önkormányzat ezt kéri, a szakért felelős oktatási szervezeti egységnek az ügyet ki kell vizsgálnia.
(9) Az utólag érvénytelennek nyilvánított vizsga nem számít bele a vizsgák 52. § (1) bekezdésben meghatározott számába.

544. §
[TTK-s kiegészítő szabályok a 70. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.]
Az írásbeli vizsgák időpontjának összehangolása során a szakot felügyelő oktatási szervezeti egységnek előnyben kell részesítenie a mintatanterv szerint meghirdetett kötelező tanegységekhez tartozó vizsgákat.

71. §
(1) A vizsgázás előfeltétele a vizsgára való jelentkezés. Vizsgára az a hallgató jelentkezhet, aki a kurzust felvette.
(2) A hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – legfeljebb három alkalommal jelentkezhet vizsgázni.
(3) A kurzus vezetője előzetesen egyes vizsgaidőpontokat javítóvizsga-időpontként, illetve utóvizsga-időpontként jelölhet meg.
(4) Előzetesen utóvizsga-, illetve javítóvizsga-időpontként meghirdetetett vizsgára csak az utóvizsgára utasított, illetve a sikeres vizsgájukat javítani szándékozó hallgatók jelentkezhetnek.
(5) A hallgató legkésőbb a vizsga megkezdése előtt 36 órával jogosult a vizsgára való jelentkezését visszavonni, illetve új vizsgaidőpontra jelentkezni (vizsgahalasztás), ha másik vizsgaalkalmon van szabad hely.
(6) A vizsgahalasztás miatt újabb vizsgaidőpontot biztosítani nem kötelező, igazolt vizsgahalasztás esetén azonban vizsgalehetőséget kell biztosítani a hallgatónak.
(7) Ha a hallgató a vizsgán igazolatlanul nem jelenik meg, és nem élt a vizsgahalasztás lehetőségével, akkor a vizsgája érvénytelen vizsga. Igazoltnak kizárólag az a távollét tekinthető, amely a hallgató önhibáján kívül, igazolható külső körülmények miatt következett be. Az igazolt távolmaradás vizsgahalasztásnak minősül.

545. §
[TTK-s kiegészítő szabályok a 71. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.]
(1) A HKR 71. § (2) bekezdésével ellentétben a hallgató ugyanabban a vizsgaidőszakban egy kurzusból – a vizsgahalasztás kivételével – általában legfeljebb két alkalommal jelentkezhet vizsgázni. Adott szakján végzett tanulmányai során legfeljebb három esetben a vizsgajelentkezések száma elérheti a hármat.
(2) A hallgató egy tárgyból az adott vizsgaidőszakban legfeljebb kétszer halaszthatja el vizsgáját.
(3) Ha az oktató távolléte miatt elmarad egy előre meghirdetett vizsgaidőpont, akkor ezt a tanszékvezetőhöz, bizottsági vizsga esetén a szakért felelős szervezeti egység vezetőjéhez be kell jelenteni, és a hallgatókkal történő egyeztetés után új vizsgaidőpontot kell kitűzni. Azon hallgatóknak, akiknek az új időpont nem felel meg, engedélyezni kell bármely más, előre meghirdetett időpontra való – esetlegesen az előírt maximált létszámon felüli – jelentkezést.
(4) A kiírt vizsgák megtartásáért, illetve az oktató távolléte miatt elmaradt vizsgaidőpontok pótlásáért az illetékes tanszékvezető, bizottsági vizsga esetén a szakért felelős szervezeti egység vezetője a felelős. A vizsgaidőpontok elmaradása miatti panasszal a tanszékvezetőhöz, illetve az illetékes intézet vezetőjéhez, bizottsági vizsga esetén a szakért felelős szervezeti egység vezetőjéhez lehet/kell fordulni.

72. §
(1) A vizsgán az oktató köteles ellenőrizni a résztvevők személyazonosságát. Szóbeli vizsgán leckekönyv, vagy hivatalos leckekönyvpótló nélkül vizsgázni nem lehet. Írásbeli vizsgán a részvétel feltétele a személyazonosság igazolása (leckekönyvvel vagy erre alkalmas okirattal).
(2) A vizsga a vizsgakérdés föltételével (a tétel átadásával) tekintendő megkezdettnek, ezután a hallgató teljesítményét érdemjeggyel minősíteni kell.
(3) Az oktató jogosult a hallgató vizsgáját megszakítani és vizsgáját elégtelen érdemjeggyel minősíteni, ha nem megengedett segédeszköz(ök) használatát vagy más személy együttműködését észleli.
(4) Szóbeli vizsgán a vizsgázónak a felelet előtt lehetővé kell tenni a megfelelő felkészülést a felelete előtt. Ettől kizárólag a vizsgázó kérésére lehet eltekinteni.
(5) Vizsgát tartani elsősorban az Egyetem épületeiben, dékáni engedéllyel azon kívül is lehet.
(6) A szóbeli vizsgák az Egyetem oktatói és hallgatói számára – a vizsgáztatás helyszíne megszabta keretek között – nyilvánosak. Szóbeli vizsga nyilvánossága a vizsgázó kérésére korlátozható.
(7) Ha a hallgató bizottság előtt vizsgázik, a hallgató teljesítményét a bizottság elnöke értékeli a bizottság tagjainak véleménye alapján.

546. §
[TTK-s kiegészítő szabályok a 72. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.]
(1) A hallgató csak a szorgalmi időszak utolsó két hetében vagy a vizsgaidőszak első hetében veheti fel leckekönyvét a TO-ról. A leckekönyv felvételének pontos időszakáról a TO előzetesen tájékoztatást ad. Ezen időszakon kívül csak díj befizetése ellenében lehetséges a leckekönyv felvétele, kivéve, ha a leckekönyvről hitelesített másolatra vagy fordításra van szüksége a hallgatónak. A kivételes tanulmányi rend szerint haladó hallgatók korábban is díjmentesen vehetik fel leckekönyvüket, ha egyéni tanrendjük szerint lehetőséget kaptak a vizsgaidőszakot megelőző időszakban vizsga letételére.
(2) A vizsgáztatásra csak az Egyetemmel munkaviszonyban álló oktató, oktatómunkát végző kutató vagy a megbízott előadó jogosult. Az intézetvezető kivételes esetben engedélyt adhat más személynek is a vizsgáztatásra.
(3) A szigorlatot legalább kéttagú bizottság [lásd HKR 68. § (4) bekezdés] előtt kell letenni, melynek legalább egy tagja egyetemi/főiskolai tanár vagy docens.
(4) A vizsgázó számára a felelet előtt legalább 20 perces felkészülési időt kell biztosítani. Ettől eltérni csak a vizsgázó és vizsgáztató megegyezése alapján lehet.
(5) A vizsgák zavartalanságáért a vizsgáztató, illetve a vizsgabizottság elnöke a felelős. A vizsganapot lehetőleg úgy kell megszervezni, hogy a vizsgázók túlzottan hosszú várakozásra ne kényszerüljenek.
(6) A vizsgán kapott érdemjegyet a vizsgáztató oktató, illetve a vizsgabizottság elnöke a leckekönyvbe és a számítógépes nyilvántartó rendszerbe bejegyzi. A számítógépes nyilvántartásba való bejegyzést a vizsgáztató oktató, illetve a vizsgabizottság elnökének felhatalmazása alapján az intézet, illetve tanszék ezen feladattal megbízott munkatársa is megteheti.

Ftv. 59. § (1) (…) A felsőoktatási intézménynek biztosítania kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse. (…) A tanulmányi és vizsgaszabályzat megengedheti, hogy a sikertelen javítóvizsgát megismételjék.

UTÓVIZSGA ÉS JAVÍTÓVIZSGA

73. §
(1) A kurzus vezetője – a jelen szakasz (5) bekezdésére tekintettel – köteles a vizsgaidőszak utolsó előtti hetének végéig sikertelen vizsgát tett hallgatók számára, a sikertelenül vizsgázók létszámára figyelemmel utóvizsga-időponto(ka)t biztosítani a Különös részben meghatározott módon.
(2) Az elégtelen osztályzat azonos vizsgaidőszakban történő javítása esetén az új jegyet a tanár a vizsgalapra bejegyzi, és a leckekönyvben az elégtelen érdemjegy alá írja.
(3) Azonos tárgyból tett két sikertelen vizsga után, legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) a vizsgázó írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy vizsgáját bizottság előtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetője ezt a lehetőséget köteles biztosítani.
(4) A (3) bekezdésben megjelölt bizottság előtti vizsga időpontját a bizottság határozza meg, erről a hallgatót három munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgát megelőző negyedik munkanapon) hirdetmény útján értesíti a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője.
(5) Utóvizsgára vagy javítóvizsgára (beleértve a kombinált vizsga külön-külön megismételt részeit) kollokvium esetén a vizsga napját követő harmadik, szigorlat esetén ötödik napon kerülhet sor. A hallgató indokolt írásbeli kérésére a kurzusért felelős oktatási szervezeti egység vezetője ettől eltérhet.
(6) Utóvizsgára és javítóvizsgára kizárólag az adott képzési időszakban kerülhet sor.
(7) Sikertelen nyelvi alapvizsga kijavítását ugyanabban a vizsgaidőszakban a tanterv kizárhatja. Ezt a képzési tervben jelölni kell az „azonos vizsgaidőszakban nem ismételhető” szöveggel.
(8) A hallgató számára lehetővé kell tenni, hogy félévente szakonként egy sikeres vizsgaeredményét javítsa az adott vizsgaidőszakban. Ebben az esetben a vizsgaeredmény az előző teljesítést semmissé teszi.
(9) A vizsgák megismétlésére, valamint az eredménytelen vizsga költségtérítésére vonatkozó térítési díjakat és az ezzel összefüggő eljárási kérdéseket a jelen Szabályzat VI–VII. fejezete rendezi.

547. §
[TTK-s kiegészítő szabályok a 73. paragrafushoz. Ezek a részek kiegészítik, ill. felülírják az általános rész rendelkezéseit.]
(1) Ha a vizsgaidőszak utolsó hetében kiírt vizsgára a megadott maximált létszámnál többen jelentkeznek, akkor az utóvizsgára kötelezett, az utolsó héten az adott tárgyból utóvizsgázó – maximált létszámon felüli – hallgatók számára újabb vizsgaalkalmat kell biztosítani. Erre az új időpontra csak azok az utóvizsgára kötelezett hallgatók jelentkezhetnek, akik jelentkezését a korábbi vizsgaidőpontra a megállapított maximált létszám miatt nem lehetett elfogadni.
(2) Sikertelen vizsga esetén, a hallgató legkésőbb a vizsgát, illetve a vizsga eredményének kihirdetését követő hét munkanapon belül (de legkésőbb a vizsgaidőszak hatodik hetének harmadik munkanapjáig) írásban kérheti a kurzus megtartásáért felelős oktatási szervezeti egység vezetőjétől, hogy vizsgáját bizottság előtt tegye le. Az oktatási szervezeti egység vezetője ezt a lehetőséget köteles biztosítani. A második ismétlő vizsga csak bizottság előtt történhet.