RE: kérdőív - part II.

RE: kérdőív - part II
A HÖK tisztségviselői válaszolnak

Két héttel ezelőtt már megjelent ennek a projektnek az első része. A kérdőívben nagyon sok észrevétel érkezett, mindegyikben van igazság, viszont tájékozatlanságból adódó félreértés is. A terjedelemre való tekintettel a Nyúzban egy válogatás olvasható a válaszokból, a teljes anyag eredetileg legkésőbb az előző Nyúz megjelenés napján történt volna, de sajnos idő hiányában nem értünk a végére. Itt most az olvasható, ami a Nyúzban is, a maradék coming soon.

Mindenekelőtt le kell szögezni: a Hallgatói Önkormányzat a hallgatókért van. Hallgatóként képviseljük karunk valamennyi hallgatóját. Természetesen a HÖK-nek is – mint ahogy a társadalom bármely más szegmensének – folyamatos öntisztuláson kell keresztül mennie; hiúság lenne azt gondolni, hogy nincsenek hibáink. Vannak, de törekszünk ezen hibák kijavítására.

Sokszor megesik még így is, hogy mi, akik önkéntes alapon ezt a tevékenységet ellátjuk, nem veszünk észre esetenként súlyos hiányosságokat. Éppen ezért hálásak vagyunk, ha felhívják a mi figyelmünket is ezekre. A konstruktív, javító szándékú kritika a fejlődés leghatékonyabb eszköze, amelyekre mindig is igyekeztünk odafigyelni és amelyeket mindig is nyitottsággal fogadtunk. Ennek megfelelően szeretnénk most reagálni néhány általatok megfogalmazott véleményre.

A kérdés: Van valami más észrevételed a TTK HÖK munkájával kapcsolatban?

“A HÖK-nek szorgalmaznia kellene, hogy az oktatók TDK-kat hozzanak létre (és itt nem a TDK konferenciákra gondolok, hanem az igazi, heti/kétheti rendszerességgel összeülő TDK-kra, melyek keretében valós, rendszeres tudományos tevékenység zajlik... és a keretében megszületett műhelymunkákat lehetne előadni a konferencián... SOTÉ-s, ELTE ÁJK-s ismerőseim elmesélése szerint ez náluk működik, nem értem, nálunk miért nem). Ez azért az oktatók feladata lenne (véleményem szerint), mert Nekik van elég szakmai tapasztalatuk és rálátásuk a tudományos munka vezetéséhez.”

RE: A felvetés jó. Viszont ez teljesen oktatófüggő, van olyan, aki valóban heti rendszerességgel számon kéri a hallgatóját és van, aki megelégszik a félévente kettő konzultációval. Ezért az adott hallgatónak kell tepernie a témavezetőjénél.  A HÖK itt abban tud segíteni, hogy azt kommunikálja az intézetek vezetése felé, hogy legyenek például TDK kurzusok, mert ez a hallgatói igény. De hogy ez működjön, már tényleg olyan oktató kell, aki ezt tudja és szeretné vállalni. Ha félreértettünk vagy vannak ötleteid, keress minket!

"A képviselők nem a hallgatók, hanem a saját véleményüket képviselik. Azért nem szavaznak meg valakit tisztségviselőnek, mert ŐK nem tartják szimpatikusnak. Egyszer nem láttam még olyat, hogy egy képviselő odament volna a szaktársaihoz, hogy ""Figyu, ő pályázott rendezvényszervezőnek. Mit gondolsz erről?""
És a másik: tök felkészületlenül ülnek be a küldöttgyűlésre...
Szégyen, ami itt zajlik.
És akkor ezek mellett legyek boldog, ha azt látom, hogy ""Tudtad, hogy Te is a HÖK tagja vagy?"""

RE: Ebben van ráció. Ugyanakkor nem feledhetjük el azt sem, hogy azok a hallgatók, akik megválasztották a képviselőket, egyúttal bizalmat is szavaztak, hogy olyan véleményt nyilvánítsanak ki a küldöttgyűlésen (kgy-n), ami a hallgatók érdekeit képviseli. Egy hallgató vagy nem rendelkezik elég rálátással, vagy nincs is ideje, affinitása ilyenekkel foglalkozni, az ő érdeke, hogy minden zavartalanul az ő (hallgató) beavatkozása nélkül is megfelelően folyjon a saját medrében. Természetesen ezzel nem arra célzunk, hogy ne is kérdezze meg a képviselő hallgatótársai véleményét egy-egy kérdésben. Sőt igazából szerintünk is ez lenne az ideális eset, illetve ha egy-egy nem képviselő hallgató is szót emelne küldöttgyűlésen az őt érintő kérdésekben. Csak így tudna ez a jelenleg túlzottan is bürokratikus rendszer mozgalomként működni. Köszönjük az észrevételt.

"Alapvetően a HÖK munkája jó, viszont a tanárok felé nyújtott munkájuk nem megfelelő. Sok tanár nem érzi, hogy rájuk is érvényes lenne a HK. Ebben az esetben jó lenne, ha a HÖK felé lehetne fordulni. De ha a HÖK felé fordul az ember, akkor nem mint HÖK lép fel a tanárral szemben, hanem a tanár szemében nyilvánosság válik a hallgató neve... és utána hátrányos megkülönböztetésben lesz része a diáknak.
A tanárokkal szemben keményebben is felléphetne a HÖK."

RE: Alapvetően nem a HÖK feladata a tanárokkal szembehelyezkedni, hiszen minden oktató adott tanszék, illetve intézet munkatársa. Így elsősorban nem személyesen, hanem a tanszék, intézet, kar vezetésével vesszük fel a kapcsolatot. Ha a Hallgatói Követelményrendszerben (HKR) leírtakhoz nem tartja magát az oktató, természetesen jelezd a HÖK felé, méghozzá a tanulmányi elnökhelyettesnél. Garantáltan név nélkül kerül a probléma megvitatásra, illetve jut el az illetékes vezetők felé, akik orvosolni tudják a felvetéseket.

“Az a meglátásom, hogy a megváltozott oktatási törvények, mint például a tanulói szerződés miatt a teljes egymásra épülős-előfeltételes rendszert át kellene gondolni és a HÖKnek kellene ezt kezdeményeznie, mivel az előző évek diákjai még akárhány évet járhattak egyetemre és így nem volt ennyire égető a végzés. De most már 4.5 év után az addigi tandíj felét vissza kell fizetni. Ezzel kellene kezdeni valamit.”

RE: Folyamatban van az egyeztetés ebben a témában, viszont ez egy olyan átfogó változtatást igényel, ami nem fog egyik napról a másikra megtörténni.

"Az az észrevételem, hogy a lelkes HÖK képviselők tanulmányi ügyekben sajnos legtöbbször tehetetlenek, és erről nem ők tehetnek. A szabályzat (HKR) hibáiból adódó problémák sajnos komolyabb falatnak bizonyulnak, mintsem azt a képviselők meg tudnák oldani. Ilyenek pl: Tanulmányi osztály működése, Tanulmányi osztály - Tanszékek kommunikációs problémái, folyamatosan változó tantervek (pl. tanár szakok változása stb), előfeltételi rendszerből adódó problémák és értelmetlen csúszások, neptun miatti késedelmes kérvényleadásokból eredő problémák, vendéghallgatói státusszal kapcsolatosan felmerülő problémák.
Én személy szerint köszönöm a HÖK munkáját, és hogy vagytok, reméljük még hatékonyabbak lesztek. Köszönet ezért a kérdőívért is."

RE: Köszönjük a biztató szavakat. Igyekszünk, még ha csak kis lépésekben is, de haladni egy átláthatóbb és élhetőbb, a hallgatókat maximálisan előtérbe helyező tanulmányi rendszer irányába. Szeretnénk, ha a Neptunnal nem lennének mindennapos problémák, ezért felvettük a kapcsolatot az Oktatási Igazgatósággal és az üzemeltetőkkel. A tantervből adódó gondokkal pedig, amennyiben azt jelzitek, azonnal megkeressük a Tanulmányi Osztály vezetőjét vagy oktatási dékánhelyettes asszonyt.

“Az egyik legjobban átlátható és működő HÖK, de mindig van hova fejlődni.”

RE: Köszönjük szépen. Ez a kérdőív is azt a célt szolgálta, hogy egy képet kapjunk tőletek hogyan látjátok a munkánkat és mi az, amire nagyobb hangsúlyt kellene helyeznünk. A továbbiakban is igyekszünk több ilyen kérdőívet létrehozni.

“Az órarendet csináljátok értelmesen”

RE: Az órarend elkészítése nem a HÖK, hanem a Tanulmányi Osztály hatáskörébe tartozik. Oktatókkal folyamatosan egyeztetve, illetve a megfelelő üres termek függvényében alakul. Ez jelenleg, a félévente meghirdetett kurzusszámokat figyelembe véve, a TO egy alkalmazottjának egy teljes havi munkája. Az összeállításnál ütközések szempontjából az a mérvadó, hogy a szakos tanterv szerint haladóknak ne lehessenek ütközéseik.

“Az utánpótlásügyi szakreferens titulust meg kéne szüntetni!”

RE: Jelenleg nincs ilyen tisztség a TTK HÖK-ben, viszont az új ELTE HÖK Alapszabály előírja a létrehozását. Egy olyan terhet vesz le a tisztségviselők válláról, ami a HÖK folytonosságát és előrehaladását biztosítja. A pontos megnevezés pedig az utánpótlásért és önképzésért felelős referens. Tehát igyekszik képben tartani a HÖK-öt az aktuális változásokról és ennek megfelelően továbbképzi a tisztségviselőket, és több szemléletmódot mutat a képviselőknek.

“Belterjes, feleslegesen terhelt bürokratikusan, réges-régen elszakadt a hallgatóktól és nem őket képviseli. Mindenki a saját céljait igyekszik megvalósítani, úgy ahogyan azt jónak látja. A képviselők és tisztségviselők önnön fontosságuktól eltelve azt hiszik, hogy komolyan "munka" az amit végeznek. Máshol ezt ingyen csinálják, mert ez közszolgálati tevékenység kéne legyen. Legfeljebb jutalmazási rendszer lehetne.  És a belviszályokat is rendezni kéne.”

RE: A belterjesség egy nagyon általános fogalom. Az üres és hamarosan megüresedő tisztségekre pályázatot hirdetünk, és nyitottan állunk azokhoz, akik szeretnének aktívan tevékenykedni, akkor is, ha ezek az ambíciók nem egy tisztség betöltésére irányulnak, hanem egy-egy rendezvény, vagy ötlet megvalósítására. Azért ‘osztogatják egymást közt a hökösök a tisztségeket és pozíciókat’, mert hiába állunk nyitottan mindenki felé, ha visszafelé ez nincs meg, akkor is keresnünk kell valakit, aki elbírálja az ösztöndíjakat, aki foglalkozik az Erasmusokkal, aki felveszi a kesztyűt olykor-olykor a kari vezetéssel, különben elég sok minden szétcsúszna hallgatói szinten. Nem küldünk el senkit, aki segíteni akar.
A bürokratikus rendszert jórészt az Egyetem szabályozza, mivel hozzá tartozunk, be kell ezeket tartanunk, hivatalos szervezetként ez elvárás. Valóban egyszerűbb lenne a dolgunk folyamatos papírozás nélkül, viszont ez például a költések ellenőrizhetetlenségéhez vezetne, az átláthatóság rovására menne, nemcsak a külső, de nagy valószínűséggel még a belső szemlélők számára is. A saját bürokráciánk: ’kérlek írj előbb a szacskónak’, illetve legyen kész a jegyzőkönyv három napon belül. Ez egyrészt a saját dolgunk egyszerűsítése miatt van (itt sem ért mindenki mindenhez, senki ne lepődjön meg, ha külüggyel és Erasmussal foglalkozó tisztségviselő nem tud válaszolni kollégiumi elhelyezéssel kapcsolatban feltett kérdésre, vagy a a kollégiumi ügyekkel foglalkozó tisztségviselő a tudományos ösztöndíj pontrendszerét feszegető kérdésre), másrészt a saját szabályok minket is kötnek, hogy minél hatékonyabban csináljuk, amit elvállaltunk.
A közvetlen kapcsolatot valóban elvesztettük a hallgatókkal, de ezen igyekszünk javítani. Nem szabad elfelednünk, hogy mi is ugyanolyan hallgatók vagyunk, nekünk is vannak tanulmányaink során problémáink a TO-val, oktatókkal, vizsgákkal, és ezekre a tapasztalatokra is alapozva próbálunk változtatni a szabályzatokon.
A tisztségviselők nélkülözhetetlenek operatív szempontból. Hogy el lennénk telve magunktól… megeshet. De ez főleg személy- és személyiségfüggő. Köszönjük a kritikát, igyekszünk tenni ellene.
Nem közszolgálati, inkább közérdekű a tevékenység, amit végzünk. Lehetne ingyen csinálni, elég közel állunk hozzá: nincsenek egekbe szökő “munkabéreink”, tekintve, hogy ez nem is munka. Ezt is nevezhetjük jutalmazási rendszernek. Nem munkabér, hanem közéleti ösztöndíj. Benne van, hogy az elvégzett közéleti tevékenység elismerésért kapja és az ösztöndíjak szigorúan szabályozva vannak.

"Egy egyetemen feltétlenül szükség van a HÖK-re, mint hallgatói érdekképviselet, de addig, amíg nem a megfelelő emberek képviselik a diákokat, sosem fog megfelelően működni a rendszer. A HÖK tagságot (mármint az, hogy valaki képviselő legyen) mindenképpen átlaghoz ködném, méghozzá kreditindexhez, mert egy olyan ember aki a saját tárgyait sem tudja rendesen elvégezni az honnan tudja, hogy mi a jó a többi diáknak?
A mentorok nem feltétlen HÖK-ös képviselők, de aktív tagjai a közéletnek... nem sok értelmét látom egy olyan mentornak aki a tárgyait a gólyáival együtt csinálja meg. Egy mentornak nem csak a közösségépítés a feladata, úgy gondolom neki a tanulmányokban is kéne tudnia segítséget nyújtania valamilyen szinten. Nem azt mondom, hogy tudjon korrepetálni matekból, hanem hogy legalább valami ötlete, tippe legyen arról a tapasztalatlan gólyák számára, hogy hogyan érdemes készülni erre a tárgyra azon kívül, hogy azt mondja, hogy puskázik.  A másik dolog.. élő példából merítek, de neveket nem mondok.: egy-két éve tantervmódosítás volt a szakunkon és nyilván erről ülésezett a Szakterületi képviselő és az érintett tanárok. Bőven lett volna mit módosítani a tanterven (jónéhány ebbernek lett is volna ötlete, hogy miben kellett volna, de erről mi nem lettünk megkérdezve, pedig nem ártana néhány évente felmérni), de mivel nem a megfelelő ember volt a Szacskó (hanem egy olyan, aki jócskán elvan maradva a tárgyaival), így nem feltétlen látta át a rossz tantervből adódó nehézségeket és így nem tudott építő jellegű tanácsot, ötletet felterjeszteni a tanári karnak. Tudom, ez most nagyon kacifántosan lett megfogalmazva. A lényeg annyi, hogy amíg olyan emberek vannak a HÖK-ben akik nem tudnak érdemi dolgokat felmutatni tanulmányaik során, és az a buli, hogy hetente berúgnak (tisztelet a kivételnek, mert olyan is van), addig ez sok más hallgatót nem fog érdekelni, meg az sem, hogy mivel foglalkoznak... sok ismerősömet a fenti dolgok, amik a kérdőívekben vannak felsorolva (hogy mivel foglalkozik a HÖK) teljesen hidegen hagyja.. pont ezért."

RE: A felsőoktatási törvény szerint minden hallgató választó és választható; törvényellenes lenne bárkit kizárni ebből a rendszerből. Másfelől, ugye a hallgatók joga megválasztaniuk, hogy kit szeretnének, aki az érdekeiket képviselje. Amennyiben megkötések lennének arra, hogy ki lehet képviselő az mindenféleképpen szűkítené a hallgatók választási szabadságát. Ha a hallgatók nagy részét nem zavarja, hogy az illetőnek éppen 3.5 az átlaga akkor miért ne lehetne ő a képviselőjük? Egészen egyszerűen, ha úgy látják, hogy aki a saját tárgyait sem tudja elvégezni, az nem tudhatja, hogy mi a jó a többi hallgatónak, akkor nem választják meg az illetőt. Ezen döntés joga a demokráciában a választó kezében van. Az más kérdés persze, hogy a szavazásra jogosultak nincsenek ezen információk birtokában. Erre megoldás lehet az, hogy a képviselőjelölteknek a bemutatkozó, program szövegében kötelező legyen leírni az átlagukat, de ezzel körültekintően kellene eljárni, hiszen elképzelhető, hogy ez sértene valamilyen jogszabályt.
A mentorkoncepcióban tavaly és tavalyelőtt kritérium volt a mentorokkal szemben, hogy nem lehet első féléves tárgyuk, pontosan azért, amit te is írsz. Az idei koncepcióból ez pont kikerült, mert a jelentkezők háromnegyede gólya, és megfelelő számú jelölt sem érkezik. Ugyanakkor a szóbeli elbeszélgetésen abszolút előnyt élvez az, aki a megfelelő ütemben halad a tanulmányaival. Ettől függetlenül vitás kérdés maradt ez a Küldöttgyűlés számára.
Amennyiben a tantervmódosítás esete így történt, úgy ez hiba. Egy ilyen horderejű kérdéshez mindenképpen szerencsés felmérni a hallgatók igényeit, hogy nekik milyen meglátásaik vannak. Persze könnyen lehet, hogy csak a rossz kommunikáció volt a hibás itt is. Emberi hibák minden rendszerben vannak.
Nyitva áll a lehetőség mindenkinek, hogy képviselő legyen. Ha nem jelentkeznek, nem sok mindent lehet tenni, ha nem választja meg őket a többi hallgató, nem sok mindent lehet tenni.
Nagy kihívás elérni, hogy a hallgatókat jobban érdekeljék a HÖK dolgai, ezért küzdeni kell, de igenis meg lehet mutatni, hogy vannak olyan emberek, akik megfelelnek a fenti követelményeknek. Az általánosítás gyakran nem vezet előre.

“Ideje lenne elérni, hogy az ELTE ne szeghesse meg a saját szabályait. Vonatkozik ez elsősorban az oktatókra. Kész vicc pl. hogy bemagyarázhatta egy oktató annak idején, hogy nem köteles javító időpontot kiírni, és mindezt büntetlenül, mert a kutatói munkában viszonylag szép eredményeket ért el. Tessék eldönteni, hogy kutatók vagy tanárok tanítanak. Utóbbiba az emberségnek is bele kellene tartoznia.”

RE: Ha bármely oktató megszegi az ELTE szabályzatait vagy bármilyen hasonló mulasztás történik, akkor – mi is úgy gondoljuk – fel kell lépni ez ellen. Ez a Hallgatói Önkormányzat egy nagyon alapvető feladata. Ehhez azonban szükség van arra, hogy tudomást szerezzünk az ilyen esetekről, ezért hasonló helyzetben bátran keressetek minket.
Tudományegyetem révén elengedhetetlennek tartjuk, hogy sikeres kutatási munka folyjon a TTK-n, azonban mint oktatóknak, valóban vannak olyan kvalitások, melyekkel rendelkeznie kell egy jó kutatónak is. Minden félév végén az Oktatói Munka Hallgatói Véleményezése (OMHV) ad lehetőséget számotokra arra, hogy értékeljétek ezen képességeket.

“Jelölt csak az lehessen akinek tanulmányi kompetenciái megfelelőek (átlag, csúszás), máskülönben nem képes átlátni hallgatótársai tanulmányi ügyeit, nézőpontját. Jelölt csak bizonyos időtartamig tölthesse be pozícióját (ne a pozíciót szolgálja önérdekből évekig, hanem a közösséget).”

RE: Az előző válaszban részletes kifejtés van a az átlagokról, csúszásokról. A hosszasan betöltött pozíció betöltéséről röviden: ha a közösség úgy látja, hogy egy illető önérdekből tölt be bizonyos pozíciót, akkor a hallgatóknak joga eltávolítani az illetőt a pozíciójából. Ehhez önmagában nincs szükség arra, hogy megkössük, hogy ki nem lehet tisztségviselő. Ezzel megint csak csorbítjuk a hallgatók választási szabadságát.

"Pocsék, értékelhetetlen, egy korrupt mocskos banda az egész.
A HÖK-öt ellenőrizze az egyetem vezetése, mert egy teljes, korrupt pénzügyi machináció az egész. Az összes HÖK-ös tisztviselőnek le kéne mondania azonnal hatállyal, és nem lehetne olyan választani helyettük, aki az elmúlt 5 évben egyetem közelében volt.
A HÖK szüntesse be a saját magának való pénzosztást, haveroknak, barátoknak, rokonoknak való pénzügyi ""ajándékokat"".
A kollégiumi felvételiket sem a HÖK-nek kellene lebonyolítania, hanem egy vezetőségből álló pártatlan bizottságnak.
A HÖK-ből legyenek kitiltva a politikai bábok, politikai száműzöttek.
Nincs szükség költséges bulikra, fesztiválokra, azt a pénzt költsék ösztöndíjakra.
Felfoghatatlan, hogy bizonyos emberek személyi kapcsolataikkal milyen szintű pénzeket húztak le legfőképpen az ELTE TTK HÖK-ből.
A Dékán ellenőrizze a HÖK pénzügyi működését.
Saját maguk jutalmazásáról nem dönthetnek a HÖK tisztviselői, és hovatovább pénzt sem érdemelnek azért a pocsék munkáért amit végeznek.
Úgy ahogy ezt a véleményt sem fogják mutogatni... "

RE: Egyesével nem reagálnánk minden egyes sztereotip megjegyzésre. Ezeknek a megjegyzéseknek sok esetben a tájékozatlanság lehetés a tudatlanság az oka.
A TTK HÖK az elmúlt időszakban több belső (egyetemi - Rektori Ellenőrzési Önálló Osztály) és kormányzati  (Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, Állami Számvevőszék) ellenőrzésen esett át, melyek a legkülönfélébb területekre terjedtek ki. Mind a vizsgálatot, mind az elkészült jelentést bárki megtekintheti a honlapon. Elmondhatjuk, hogy Önkormányzatunkban csak apróbb hibákat találtak, sok általunk bevett szabályzatot, eljárásrendet és -szokást javasoltak a többi kari önkormányzat számára.
Úgy értetted, hogy ne lehessen tisztségviselő az, aki több, mint öt éve jár az egyetemre? Ez tulajdonképpen érthető felvetés.egy logikus lépes;, szerencsére ezt a felsőoktatási törvény nagyjából rendezi. Amiattzzal, hogy a közéleti ösztöndíjak maximalizálva vannak belső szabályozás által, illetve hogy a felsőoktatási törvény szerint az állami ösztöndíjat a képzési idő másfélszeresén túlfutó hallgatónak vissza kell fizetnie, nem feltétlenül éri meg anyagi szempontból HÖKözni sok csúszás után. Anyagi szempontból, megélhetési forrásként biztosan nem.
Pénzbeli ajándékok nem történtek, minden egyes ösztöndíj pályázatköteles, a bíráló bizottságok felé állított valótlan állítás minden esetben fegyelmi eljárást von maga után.
A kollégiumi felvételire benyújtott kérelmeket a KolHÖK bírálja, egy olyan elvrendszer alapján melyet “egy vezetőségből álló pártatlan bizottság”, az ELTE Szenátusa fogadott el. A bírálók minden esetben a pontrendszer alapján járnak el.
Az egyetemen belül valóban megfigyelhető az intézményi és a személyi politika, de ezeknek semmi köze az országban zajló politikai vonalakhoz, párttagságokhoz. Itt senki sem báb, vagy száműzött. Ez inkább, mint kormányzástudomány jelenik meg.
Valóban nincs szükség költséges bulikra, ezért nem is szervez a TTK HÖK ilyeneket. Lényegében három fajta szórakoztató rendezvényre költünk, gólyabál, gólyatáborok és Lágymányosi Eötvös Napok.
Nincs tudomásunk arról, hogy bárki óriási pénzeket húzott volna le, de amennyiben neked van, kérjük jelezd ezt felénk.
Az ELTE-n a kifizetések nem úgy működnek, mint a magánéletben, s ez a TTK HÖK esetében is helytálló. Mivel az egyetem és ezáltal a HÖK, mint az egyetem része állami forrásból költ, be kell tartani az arra vonatkozó jogszabályokat, egészen pontosan közbeszerzésekkel költ. Ahhoz, hogy például a Tétékás Nyúz (az ELTE TTK HÖK heti kiadású lapja) ára a nyomdához eljusson, egy körülbelül tízoldalas iratcsomagot – úgynevezett utalványrendeletet – kell összeállítani különböző nyomtatványokból, amit természetesen csak ellenjegyzéssel fizet ki az ELTE központi pénzügyekkel foglalkozó egysége, a Gazdasági és Műszaki Főigazgatóság. A ránk bízott pénzek összességét nem úgy kell elképzelni, hogy abból kapunk egy nagy halomnyit, majd abból utalgatunk és vásárolgatunk kényünkre-kedvünkre, hanem úgy, hogy több, jól meghatározott célra elkölthető halmocskánk van, amelyekből csak sokszoros ellenőrzés után lehet a tényleges kifizetést/utalást megindítani és megkapni. Ilyen, ellenőrzést végez például az ELTE GMF, ELTE TTK TO, ELTE TTK KÖB, ELTE EHÖK, ELTE TTK HÖK Választmány stb., illetve például Karunk dékánja. Költéseinkről minden esetben tájékoztatjuk a hallgatóságot, törekszünk arra, hogy működésünk teljes mértékben átlátható legyen. A költségvetés-tervezetek és az azokról készített beszámolók nyilvánosak.
A tisztségviselők ösztöndíját a TTK HÖK Alapszabálya határozza meg, és a képviselők döntenek róla, nem tisztségviselők.
Minden vélemény számít és fontos, hogy egy se maradjon megválaszolatlanul.

“Sok sikert, ez a kérdőív már haladás a jó irány felé, meg persze kitartást! :)”

RE: Köszönjük. Eddig valóban inkább célzottabb kérdőíveink voltak (főleg rendezvényekről, mentorképzésről, egy-egy szolgáltatásról minőségbiztosítás jelleggel), de ezentúl nagyobb hangsúlyt fogunk fektetni a vélemények becsatornázására, mert a tájékoztatáson túl ez a legalapvetőbb, hogy az érdekek megfelelően legyenek képviselve.

“Szerintem a TTK HÖK túl nagy hangsúlyt fektet a közéleti dolgokra a tudományos és szakmai munka rovására.”

RE: A saját tudományos és szakmai fejlődésünkre gondolsz vagy összességében a hallgatóira? Olyan rendezvényekre fektettünk elsősorban hangsúlyt, ami a hallgatók között lévő szociális különbségeket tudja csökkenteni. A cél, hogy közösséget építsünk, ha nem is konkrétan mi, de legalább megadjuk a lehetőséget rendezvényeken, ahol a hallgatók kötetlen körülmények között megismerhetik egymást. A szervezésen persze folyamatosan igyekszünk segíteni. Fontos megjegyezni, hogy ezen rendezvények (pl. szakos bulik) nem hökös, hanem önkéntes alapon szerveződnek. A HÖK hirdető felület biztosít azáltal, hogy a facebook-on és a szakterületi koordinátorokon keresztül az évfolyam listákon megjelenteti, illetve igyekszünk segíteni a szervezésben is, ha szükséges.

“Szerintem az ösztöndíjak kérdéskörének nem a HÖK feladatai közé kellene esni.”

RE: Szerintünk sem. Ennek a felelősségnek a csökkentése jelenleg folyamatban van. Ez nem azt jelenti, hogy innentől kezdve nem hallgatók fogják bírálni és kezelni a pályázatokat, hanem, hogy a pontokhoz tartozó összegeket, ponthatárokat, pályázati kiírásokat, pontrendszereket már nem egy többségében hallgatókból álló bizottság fogja végezni, de azért a hallgatóknak továbbra is lesz beleszólása bírálási szempontok kialakításába. A bírálás és kezelés azért maradna a hallgatói hökös kézben, mert ha ezekkel a munkaórákkal egy közalkalmazottat kell megbízni az egy komoly fizetés lehet, amire jelenleg nincs kerete sem a karnak, sem az egyetemnek. Ezzel szemben a hallgatók kvázi ingyen végzik el ezt a feladatot. Persze fontos, hogy a hallgatók érdekei itt is képviselve legyenek, ezért mindneképp kellenek a hallgatók a bizottságba. Viszont a legfontosabb, hogy a döntést egy olyan testület hozza majd meg, aminek ⅖-e közalkalmazott, ⅖-e hallgató és ⅕-e doktorandusz.

 

az ELTE TTK HÖK
csapata

 

 
Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.