Az Eötvös Collegium 2013. februárjában interdiszciplináris konferenciát rendez, melyre szeretettel várja az érdeklődőket. A konferencia neves tanárok bevonásával a kultúrák közötti párbeszéd különböző (irodalmi, nyelvészeti, történelmi, kulturális, filozófiai stb.) aspektusait kívánja körbejárni.

Egyetemes lett-e a nyugati kultúra jelentősége azáltal, hogy sajátos, kapitalista munkaszervezési formája teret hódított a második és a harmadik világban is? Max Weber a Protestáns etikához írott előszóban még így fogalmazott: „a kultúra valamiféle egyetemes története” szempontjából a Nyugat „egyetemes jelentőségű és érvényű fejlődés irányába hatott” miután racionális munkaszervezésével létrehozta a bürokráciát és a kapitalizmust. Megállja-e azonban a helyét Weber gondolata ma is? Vannak-e még napjainkban egyetemes jelentőségű és érvényességű elképzelések, vagy csupán egymással versengő narratívák léteznek?

A kultúra eredete és tárgya is az ember, vagyis ha van fogalom, amely általános érvényűségre tarthat számot, akkor ez az. Mégis ha megpróbáljuk közelebbről meghatározni, jelentései hidrafejek módjára szaporodni kezdenek. Napjainkat globalizáció és lokalizáció egyaránt jellemzi: a kommunikációs eszközök egyfelől lehetőséget teremtenek arra, hogy a Föld különböző részein élő emberek diskurzust folytassanak, másfelől az egyre táguló és gyorsuló világ kihívásaira sok helyen a mikroközösségek tudatos izolálódása, és a lokális kultúra eredetéhez való visszatérés kísérlete a válasz. A multikulturalizmus és az identitáspolitikák
összecsapása és válsága nyomán egyre aktuálisabbak a kultúra mibenlétére vonatkozó kérdések. Továbbiak a plakáton és a csatolt pdf-ben.