informatikus, 2009, November 9 - 01:34
Utolsó módosítás: 2011. május 19.
Általános rendelkezések
1. §
Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem (a továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (a továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: Önkormányzat), rövidítése: ELTE TTK HÖK, székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A. Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of the Eötvös Loránd University Faculty of Science.
2. §
Az Önkormányzat a Kar hallgatóinak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, gyakorolja a Magyar Köztársaság törvényeiben és jogszabályaiban, valamint az Egyetem és a Kar szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrző jogköröket, az ELTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (a továbbiakban: EHÖK) munkájába bekapcsolódva az egyetemi szintű hallgatói ügyekben képviseli a Kar hallgatóit, ezen kívül az Önkormányzat céljaival összeegyeztethető egyéb tevékenységeket folytat.
3. §
Az Önkormányzat céljai:
(a) ellátni a Kar hallgatóinak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben, és minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben,
(b) támogatni a Kar hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét,
(c) javítani a hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges kiegészítésének feltételeit és bővíteni az ezzel kapcsolatos lehetőségeket,
(d) folyamatosan tájékoztatni a Kar hallgatóit és oktatóit az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar életével kapcsolatos kérdésekről, informálni pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről,
(e) megteremteni működése gazdasági hátterét, törekedve ezáltal saját anyagi függetlenségére,
(f) lehetőséget teremteni és segíteni a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi ösztöndíjas képzését,
(g) együttműködni hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
4. §
Az Önkormányzat az előző pontban meghatározott célok megvalósítása érdekében a következő feladatokat végzi:
(a) megszervezi a hallgatói képviselők választását, és munkájukhoz biztosítja a szükséges infrastrukturális hátteret,
(b) segíti a hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatásokat nyújt,
(c) állandó és időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására,
(d) lehetőséget teremt a Kar hallgatóinak szakmai területükön túlmutató közéleti, közgazdasági, jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására,
(e) segíti a Kar hallgatóit az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában,
(f) az Egyetem szellemiségével összeegyeztethető vállalkozásokat folytat,
(g) összegyűjti és rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb kihasználásában,
(h) folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel.
(i) a Kar hallgatói számára rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsős hallgatói számára szervezett gólyatábor(ok)ra, gólyabálra és a Lágymányosi Eötvös Napokra.
5. §
Az Alapszabályban használt és azzal összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezések:
(1) Alapszabály: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Alapszabálya
(2) Alapítvány: Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
(3) Felügyelő Bizottság: Az Alapítvány Felügyelő Bizottsága
(4) Küldöttgyűlés: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlése
(5) Kuratórium: Az Alapítvány Kuratóriuma
(6) megfigyelési jog: Egy személy megfigyelési joggal vesz részt az ülésen, akkor azokat a jogokat sem gyakorolhatja, amelyek a tanácskozási jogú tagokat megilletik. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy a bizottság határozata nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal vesznek részt.
(7) az Önkormányzat tagja: Minden, a Karon alap- vagy mesterszakon, doktori képzésben vagy egyéb, hallgatói jogviszonnyal járó képzésen tanulmányokat folytató hallgató, akinek alapkara az ELTE TTK, továbbá a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon tanuló hallgató, akinek az Egyetemen hallgatói jogviszonya van.
(8) szavazati arányok:
Egyszerű többség: a leadott szavazatok több, mint fele egyetértő.
Kétharmados többség: a leadott szavazatok több, mint kétharmada egyetértő.
Szótöbbség: a támogató szavazatok aránya nagyobb, mint az ellenzőké.
(9) szavazati jog: Ha egy személy szavazati joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz és szavazhat valamennyi kérdésben.
(10) tanácskozási jog: Ha egy személy tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, akkor javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg.
(11) tisztségviselők: Az önkormányzat tisztségviselői az elnök, az elnökhelyettesek, a biztosok, a szakterületi koordinátorok, és az Ellenőrző Bizottság tagjai.
(12) Választmány: Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat Választmánya.
Az Önkormányzat szervezeti felépítése
6. § A Küldöttgyűlés
(1) Az Önkormányzat legfelsőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés; valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat, valamennyi, alacsonyabb szintű bizottság, illetve tisztségviselő által hozott döntést megváltoztathat.
(2) A Küldöttgyűlés döntési jogosultságait határozattal átruházhatja.
(3) Azokban az esetekben, amikor a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkezik, a Küldöttgyűlés a döntési jogosultságot nem ruházhatja át. A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt:
(a) Az elnök, az elnökhelyettesek és az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásról;
(b) Az Alapítvány elnökének, titkárának és kuratóriumi tagjainak megválasztásáról
(c) a tisztségviselők felmentéséről;
(d) a Választmány tagjairól;
(e) az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
(f) az Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról;
(g) más szervezetekkel való egyesülésről;
(h) az Önkormányzat feloszlatásáról.
(i) a Küldöttgyűlés ügyrendjéről
(j) a Választmány ügyrendjéről
(4) A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat választott képviselői. A szavazati jog nem ruházható át. A választások rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.
(5) A Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak joguk van tájékoztatást kérni a tisztségviselőktől a tevékenységi körükbe tartozó kérdésekről. A küldöttgyűlési képviselők tanácskozási joggal vehetnek részt a Választmány ülésein.
7. § A Választmány
(1) Az Önkormányzat két Küldöttgyűlés közötti fő döntéshozó szerve a Választmány. Amennyiben az Alapszabály vagy küldöttgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, valamennyi, az Önkormányzat életét érintő kérdésben döntést hozhat.
(2) A Választmány szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettesek, valamint a Küldöttgyűlés által szakterületenként választott további tagok. A választmányi tagok száma legalább nyolc, legfeljebb tizenegy fő. A Választmány tagjai az Önkormányzat tagjai közül kerülnek ki.
(3) A Választmány állandó meghívottjai a tisztségviselők, amennyiben nem szavazati jogú tagok.
8. § A szakterületi csoportok
(1) A könnyebb és áttekinthetőbb munkavégzés érdekében a képviselők munkájukat szakterületi csoportokban - biológia, fizika, földrajz- és földtudományi, környezettudományi, kémia, matematika - végzik.
(2) Bármelyik képviselő bármelyik - akár több - szakterületi csoportban dolgozhat; ehhez a képviselő megválasztásával alanyi jogot szerzett magának. Ezt a szándékát írásban jeleznie kell a megfelelő szakterület szakterületi koordinátorának. Ha a képviselő abban a szakterületi csoportban kíván dolgozni, amelyik választási csoportban bekerült, akkor erről nem kell nyilatkoznia. Amennyiben nem kíván tovább az adott szakterületi csoportban dolgozni, ezt szintén köteles írásban - haladéktalanul - jelezni.
(3) A szakterületi csoportok nem minősülnek döntéshozó testületnek, nem hozhatnak kötelező érvényű döntéseket; ugyanakkor tagjai kötelesek az Önkormányzat döntéshozó testületei által hozott határozatokat betartani.
9.§ A mentorrendszer
(1) A mentorrendszer feladata, hogy segítse az elsős alapszakos hallgatók beilleszkedését az egyetemre.
(2) A mentorrendszer tagjai a mentorok, akikhez egy meghatározott alapszakos hallgatói csoport tartozik. A mentor segíti csoportjának tanulmányi ügyintézését, tájékoztatja őket az egyetemmel kapcsolatos aktuális eseményekről. A mentorrendszert a mentorkoordinátor irányítja, aki az Önkormányzat választott tisztségviselője.
(3) A mentorrendszer egy minden tavaszi félévben megalkotott tervezet alapján működik. A tervezetet a mentorkoordinátor a mentorok és az Önkormányzat segítségével dolgozza ki, és a Küldöttgyűlés hagyja jóvá.
Az Önkormányzat tisztségviselői
10. § A tisztségviselők
(1) Az Önkormányzat bizonyos körülhatárolt feladatok elvégzésére, a napi ügyvitellel kapcsolatos döntések meghozatalára tisztségviselőket nevez ki.
(2) A tisztségviselők, beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek, valamint az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási kötelezettséggel tartozik a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.
(3) A tisztségviselők, az Alapítvány elnöke, titkára tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak és Küldöttgyűlésnek, ha nem tagjai az Önkormányzatnak.
(4) A tisztségviselő munkáját csoport segítheti, amennyiben erről az Alapszabály tisztségviselőkről szóló része rendelkezik. Ez a csoport segíti a tisztségviselőt a döntések meghozatalában, a döntés-előkészítésben. A csoport tagjait a tisztségviselő határozza meg a szakterületek javaslata alapján.
(5) A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az önkormányzatot tájékoztatni.
(6) A tisztségviselők munkájukért állandó ösztöndíjban részesülnek.
(7) Egy személy csak egy tisztségviselői posztot tölthet be.
11. § Az elnök
(1) Az Önkormányzat működését az elnök irányítja, akit az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választ.
(2) Feladata különösen:
(a) a Küldöttgyűlés és a Választmány munkájának koordinálása;
(b) a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;
(c) az Önkormányzat képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken.
(3) Tisztsége alapján tagja:
(a) a Szenátusnak,
(b) a Kari Tanácsnak,
(c) a Dékáni Tanácsnak,
(d) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(e) az EHÖK Elnökségének,
(f) a Kari Hallgatói Fegyelmi Testületnek
(g) a Kar Költségvetési Bizottságának.
(h) a kari Jegyzetbizottságnak
(4) Az elnök tisztsége alapján a Tétékás Nyúz felelős kiadója
12. § Az elnökhelyettesek
(1) Az Elnök munkáját az elnökhelyettesek segítik. Az elnökhelyettesek részt vesznek az Önkormányzat irányításában, a döntéshozatalban, az önkormányzati képviselet koordinálásában.
(2) Az elnökhelyetteseket az Önkormányzat tagjai közül a Küldöttgyűlés választja.
13. § Gazdasági elnökhelyettes
(1) A gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat gazdasági- és pénzügyeinek intézése, a költségvetés tervezetének elkészítése és felügyelete, a költségvetés analitikus nyilvántartásának vezetése. Továbbá a gazdasági elnökhelyettes feladata az Önkormányzat leltározási feladatainak elvégzése.
(2) A gazdasági elnökhelyettes rendszeresen tájékoztatja a Választmány tagjait a költségvetés aktuális egyenlegéről.
(3) Tisztsége alapján tagja
a. az EHÖK Küldöttgyűlésének,
b. az EHÖK Gazdasági Bizottságának.
14. § Szervező elnökhelyettes
(1) A szervező elnökhelyettes koordinálja az Önkormányzat rendezvényeinek megszervezését, külső rendezvényeken való részvételét.
(2) A szervező elnökhelyettes a várható programokról folyamatosan tájékoztatja a Választmányt; a konkrét programok szervezése előtt részletes költségvetést és programtervet készít, amelynek megvalósulását a Választmány támogató határozata mellett felügyeli.
(3) A szervező elnökhelyettes munkáját a Szervező Csoport segíti.
(4) A Szervező Csoport részt vesz a rendezvények megszervezésében, az előzetes programtervek kidolgozásában és a rendezvények lebonyolításában.
15. § Szociális elnökhelyettes
(1) A szociális elnökhelyettes felelős a juttatásokkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat a területén felvetődő problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a vonatkozó szabályok változásáról, a különböző ösztöndíj lehetőségekről, térítési kötelezettségekről.
(2) Tisztsége alapján tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a Kari Ösztöndíjbizottságnak, melynek elnöki teendőit is ellátja,
(c) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(d) az EHÖK Szociális és Ösztöndíjbizottságának,
(e) az Egyetemi Hallgatói Szociális és Ösztöndíjbizottságnak.
16. § Tanulmányi elnökhelyettes
(1) A tanulmányi elnökhelyettes felelős a tanulmányi és a térítési ügyekkel kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálásáért. Segíti a hallgatókat tanulmányi problémáik megoldásában, folyamatosan tájékoztatja őket a tanulmányok végzésével kapcsolatos szabályok változásáról.
(2) Tisztsége alapján tagja:
(a) a Kari Tanácsnak,
(b) a kari Tanulmányi és Oktatási Bizottságnak,
(c) a kari Kreditátviteli Bizottságnak,
(d) a kari Jegyzetbizottságnak,
(e) a Kari Hallgatói Fegyelmi Testületnek,
(f) az EHÖK Küldöttgyűlésének,
(g) az EHÖK Tanulmányi Bizottságának.
(3) A tanulmányi elnökhelyettes munkáját a Tanulmányi Csoport segíti.
(4) A Tanulmányi Csoport elé javasolt véleményezésre beterjeszteni az egyetemi vagy kari tanulmányi szabályozások módosításának tervezeteit, emellett tájékoztatni kell a Tanulmányi Csoportot a jellegzetes tanulmányi problémákról.
17. § A biztosok
(1) Az Önkormányzat bizonyos feladatkörök szakmai koordinálására, végrehajtására biztosokat nevez ki.
(2) A biztosokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány választja.
(3) A biztosok tanácskozási jogú tagjai a Választmánynak, ha nem delegáltak, illetve a Küldöttgyűlésnek, ha nem képviselők.
(4) Az Önkormányzat biztosai: főszerkesztő, informatikus, kollégiumi biztos, titkár, külügyi biztos, sportbiztos, mentorkoordinátor, esélyegyenlőségi biztos, általános biztos.
18. § Esélyegyenlőségi biztos
(1) Az esélyegyenlőségi biztos feladata a Kar hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallatóinak érdekképviselete, egyetemi életbe történő beilleszkedésük segítése.
(2) Kapcsolatot tart a hátrányos helyzetű és a segítséggel élő hallgatókat segítő mentorokkal, a Tanulmányi Osztállyal együttműködve félévente összesítést készít a Karon tanulmányokat folytató hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő hallgatókról, rendszeresen egyeztet a Kar esélyegyenlőségi koordinátorával a fogyatékos hallgatókra fordítható pénzeszközök felhasználásáról.
(3) Tisztsége alapján tagja
(a) a Kar Ösztöndíjbizottságának,
(b) az EHÖK Esélyegyenlőségi Bizottságának.
(c) a kari Jegyzetbizottságnak
19. § Főszerkesztő
(1) Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb informálása érdekében Tétékás Nyúz címen hetilapot ad ki, melynek kivitelezését a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.
(2) A főszerkesztő - a Választmány felhatalmazása alapján - felelős a lap nyomdai kivitelezésének megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges cikkek megírásáért.
(3) A főszerkesztő a lap színvonalas megjelenése érdekében szerkesztőséget szervez, amelynek tagjai - az elvégzett munka függvényében - havi rendszerességgel eseti ösztöndíjban részesülnek.
(4) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sajtó és Kommunikációs Bizottságának.
20. § Informatikus
(1) Az Önkormányzat informatikai eszközparkjának karbantartásáért és működtetéséért, az Önkormányzat honlapjának fenntartásáért az informatikus felel.
(2) Az informatikus segíti az Önkormányzat munkatársait a munkájuk során felmerülő informatikai problémák megoldásában.
21. § Kollégiumi biztos
(1) A kollégiumi biztos koordinálja a kollégiumi ügyekkel kapcsolatos érdekképviseletet, folyamatosan tájékoztatja a hallgatókat a kollégiumi lehetőségekről, a vonatkozó szabályzatok változásairól.
(2) A kollégiumi biztos segíti az Önkormányzat és a kollégiumi diákbizottságok közötti kapcsolattartást.
(3) Tisztsége alapján tagja a Kollégiumi Hallgatói Önkormányzat Küldöttgyűlésének.
22. § Külügyi biztos
(1) A külügyi biztos segíti az Önkormányzat tagjait külföldi vendéghallgatások, ösztöndíjas lehetőségek felkutatásában.
(2) A külügyi biztos gondoskodik arról, hogy az állandó jellegű, külföldi ösztöndíjakról szóló információk minél szélesebb körben elérhetők legyenek a Kar hallgatói számára.
(3) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Külügyi Bizottságának.
(4) A külügyi biztos munkáját a Külügyi Csoport segíti.
23. § Mentorkoordinátor
(1) A mentorkoordinátor feladata a mentorrendszer működtetése, különösen
(a) az éves munkaterv elkészítése;
(b) a szakterületekkel együttműködve felelős a mentorok toborzásáért (a szakterületi koordinátorok véleményének figyelembevételével dönt a mentorok személyéről);
(c) a tavaszi és nyári képzések megszervezése. A képzéshez szükséges körülmények megteremtése. A képzések célja a mentorok felkészítése a 9. §-ban megnevezett feladataikra;
(d) a mentorok felkészültségének mérése, a képzés során elsajátított ismeretanyag számonkérése;
(e) a mentorrendszer programjainak megszervezése;
(f) a mentorrendszerhez kötődő rendezvényekkel (mentortábor, képzések, gólyaprogramok, gólyatábor) kapcsolatos vélemények összegyűjtése, kiértékelése.
(2) A mentorkoordinátort szakterületenként a szakterületi mentorok által választott főmentor segíti.
24. § Sportbiztos
(1) A sportbiztos sportrendezvényeket szervez a Kar hallgatóinak, közreműködik az egyetemi sportélet szervezésében, Rendszeresen tájékoztatja a Kar hallgatóit az egyetemi sportolási lehetőségekről.
(2) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Sportügyi Bizottságának.
(3) A sportbiztos munkáját a Sportcsoport segíti.
25. § Titkár
(1) A titkár végzi az Önkormányzat iratkezelését, a tisztségviselők kérésére intézi az önkormányzat levelezését.
(2) A titkár elkészíti - az ügyrendi szabályzatok rendelkezései alapján - a Küldöttgyűlés, illetve a Választmány emlékeztetőit.
26. § Tudományos biztos
(1) A tudományos biztos segíti a Kar hallgatói tudományos közéletének szervezését, tájékoztatja a hallgatókat a tudományos rendezvényekről, pályázatokról.
(2) A tudományos biztos segíti az Önkormányzat és a hallgatói szakmai szervezetek, illetve a szakkollégiumok közötti kapcsolattartást.
(3) A tudományos biztos munkáját a Tudományos Csoport segíti.
(4) Tisztsége alapján tagja az EHÖK Tudományos Bizottságának.
27. § Általános biztos
(1) Az általános biztos nem rendelkezik Alapszabályban rögzített feladatkörrel; a posztot egyedileg kidolgozott programokkal lehet megpályázni.
(2) A pályázó vállalja, hogy a programjában leírtak megvalósítására egész évben törekedni fog. A pályázatnak az Önkormányzat Alapszabályban deklarált célok valamelyikének (akár többnek is) a megvalósítását kell szolgálnia.
(3) A beérkezett pályázatokat a Küldöttgyűlés vagy a Választmány bírálhatja el, a tisztségviselő-választásra vonatkozó szabályzat szerint. Amennyiben a pályázat eredménytelen, nem kell új Küldöttgyűlést tartani.
(4) Az általános biztos a többi tisztségviselőhöz hasonlóan állandó beszámolási kötelezettséggel tartozik a Választmánynak, illetve a Küldöttgyűlésnek, mely testületek a tisztségviselő teljesítményét a programjában leírtakhoz képest vizsgálja.
28. § Az Ellenőrző Bizottság tagjai
(1) A Küldöttgyűlés az Önkormányzat munkájának ellenőrzésére háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ.
(2) A bizottság tagjai ellenőrzik, hogy az Önkormányzat működése a jogszabályoknak és különösen az Alapszabályának megfelelően történik-e; az esetlegesen tapasztalt szabálytalanságokról a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatják az Önkormányzat Választmányát, illetve Küldöttgyűlését.
(3) A bizottság tagjainak az Önkormányzat tagjainak kell lenniük
(4) A bizottság tagjai maguk közül választják az Ellenőrző Bizottság elnökét, aki koordinálja és vezeti a bizottság munkáját.
(5) Amennyiben az Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány delegált tagja, vagy képviselői mandátummal rendelkezik, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni. Ellenkező esetben az ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik.
29. § A szakterületi koordinátorok
(1) Az egyes szakterületi csoportok munkájának koordinálására a Küldöttgyűlés szakterületi koordinátorokat nevez ki.
(2) A szakterületi koordinátorok feladatai különösen:
(a) Az Önkormányzat rendezvényein - ahol ez szükséges - gondoskodnak a megfelelő számú hallgató, képviselő bevonásáról a feladatok ellátásába.
(b) Tájékoztatják a szakterület hallgatóit az őket érintő kérdésekről.
(c) Összegyűjtik a szakterületi delegáltaktól a képviseleti munka során szerzett információkat, és ezekről rendszeresen tájékoztatják a Választmányt, illetve szükség esetén a Küldöttgyűlést.
(3) A szakterületi csoporttal együtt segítik a mentorkoordinátort a saját szakos mentoraik toborzásánál, képzésénél, segítenek a szakos mentorprogramoknál felmerülő kérdésekben.
30. § Állandó ösztöndíjak
A tisztségviselők, az Alapítvány elnöke és titkára munkájukért a tanév idejére állandó havi ösztöndíjban részesülnek. Az állandó ösztöndíj havi összege az egy főre jutó éves hallgatói normatíva bizonyos százaléka, az alábbiak szerint:
(a) az elnök: 50%;
(b) az elnökhelyettesek és a főszerkesztő, az informatikus: 40%;
(c) a titkár: 30%
(d) a kollégiumi biztos, a külügyi biztos, a sportbiztos, a tudományos biztos: 25%
(e) a szakterületi koordinátorok, a mentorkoordinátor 15%
(f) az Ellenőrző Bizottság tagjai és az esélyegyenlőségi biztos: 10%
(g) Az általános biztos ösztöndíját a Küldöttgyűlés vagy a Választmány megválasztásakor határozza meg, vállalt feladatát figyelembe véve.
31. § Delegáltak
(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlése, illetve Választmánya az egyetemi, kari bizottságokba, illetve szükség esetén a különböző országos szervezetekbe tagokat delegál, akik az adott testületben képviselik az Önkormányzat érdekeit.
(2) A delegáltaknak az Önkormányzat tagjainak kell lenniük.
(3) Amennyiben az adott testületbe delegáltak létszáma ezt megengedi, törekedni kell arra, hogy az egyes szakterületek lehetőség szerint arányosan legyenek képviselve.
(4) A delegáltaknak kötelességük az adott testület ülésein rendszeresen megjelenni és az ülésekről a Küldöttgyűlést minden rendes Küldöttgyűlésen tájékoztatni.
(5) Amennyiben egy tisztségviselői poszt nincs betöltve, akkor azon testületekbe, melyeknek az Alapszabály értelmében tagja, a Küldöttgyűlés az új tisztségviselő megválasztásáig új tagot delegál.
Az Önkormányzat működése
32. §
(1) Az Önkormányzat választási ciklusokban működik; egy ciklus az alakuló Küldöttgyűlésen kezdődik és a következő alakuló Küldöttgyűlésen ér véget. Az alakuló Küldöttgyűlésen áll fel és kezdi meg működését az adott évre megválasztott Küldöttgyűlés, illetve ennek kezdetével szűnik meg az előző Küldöttgyűlés és az általa megválasztott tisztségviselők és delegáltak mandátuma; a záró Küldöttgyűlésen (amelynek meg kell előznie a következő alakuló Küldöttgyűlést) az Önkormányzat tisztségviselői beszámolnak éves munkájukról. Amelyik tisztségviselőnek nem fogadják el a záró beszámolóját, azt a következő alakuló Küldöttgyűlésen csak kétharmados többséggel lehet tisztségviselőnek megválasztani. Ez a rendelkezés felülírja a tisztségviselők választásáról szóló 36. § egyszerű többségről szóló részét.
(2) Ha egy tisztségviselő mandátuma bármilyen okból megszűnik, 4 héten belül be kell számolnia a tisztség megszűnéséig végzett munkájáról. Ennek el nem készítése vagy el nem fogadása esetén a leköszönő tisztségviselőkkel megegyező szankció érvényes rájuk.
(3) A záró Küldöttgyűlést minden évben, legkorábban az őszi regisztrációs időszakban kell megtartani.
(4) Az alakuló Küldöttgyűlést minden évben a rendes évi választásokat követően, az őszi szorgalmi időszakban, legkésőbb a szorgalmi időszak harmadik hetének végéig kell megtartani.
(5) Ha bármely más tisztségviselő jogviszonya szűnik meg a tavaszi félév záróvizsga-időszakának végén, abszolutórium megszerzése miatt, akkor az elnök a következő alakuló Küldöttgyűlésig megbízottat nevezhet ki a poszt betöltésére. (A megbízott csak az elnök, a Küldöttgyűlés és a Választmány döntéseit hajthatja végre.)
(6) A képviselő-választás rendjéről az Alapszabály melléklete rendelkezik.
(7) Az Önkormányzat Küldöttgyűlésének rendes ülését – nem számítva a záró, illetve az alakuló Küldöttgyűlést - minden félévben legalább kétszer össze kell hívni.
(8) A Küldöttgyűlések között a Választmány üléseit a szorgalmi időszakban legalább kéthetente egyszer, a vizsgaidőszakban szükség szerint, de legalább egyszer össze kell hívni.
A tisztségviselők és a delegáltak választása
33. § Tisztségviselők választása
A tisztségviselők megválasztását az Alapszabály vonatkozó rendelkezései szerint a Választmány vagy a Küldöttgyűlés végzi. Minden tisztségviselő megválasztása azonos rendben, titkos szavazással történik.
34. § Jelöltállítás
(1) Jelöltet a Választmány vagy a Küldöttgyűlés tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat.
(2) A jelöltnek nyilatkoznia kell, a jelölés elfogadásáról. Ez történhet az ülésen, szóban, illetve előzetesen, írásban, amikor az illető az elnöknek eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén elfogadja-e a jelölést.
(3) Tisztségviselő tisztségviselőnek nem jelölhető.
35. § A jelöltek meghallgatása
A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről, majd távollétükben a Választmány vagy a Küldöttgyűlés vitát folytat a jelöltek alkalmasságáról. Jelen paragrafus szabályozása alól a tisztségviselőt megválasztó testület kétharmados szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni.
36. § A szavazás
(1) A tisztségviselők megválasztása minden esetben egyenként, titkosan történik; az egyes szavazások azonban történhetnek egy szavazólapon. Ebben az esetben a szavazólapon egyenként fel kell tüntetni, hogy a szavazó melyik tisztségviselőre melyik személyt kívánja megválasztani. Ha egy vagy több posztra csak egy jelölt van, akkor az adott jelölt(ek) elfogadását egy "igen" szavazattal is lehet jelezni. Ha valaki egyik jelöltet sem tartja alkalmasnak, nem szavazatot adhat le. Az egyértelműen nem azonosítható szavazólapok érvénytelen szavazatnak minősülnek.
(2) Egy jelölt esetén a tisztségviselő választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban a tisztségviselő megválasztásához kétharmados többség kell. Amennyiben a tisztségviselő megválasztása sikertelen második fordulót kell tartani, ahol szintén kétharmados többség kell a megválasztásához. Amennyiben ez is sikertelen harmadik fordulót kell tartani, ahol egyszerű többséggel is megválasztható. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező alkalmazni.
(3) Két jelölt esetén a tisztségviselő választás legfeljebb három fordulóból áll. Az első fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget második fordulót kell tartani. A második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget, úgy harmadik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első két forduló esetén kötelező alkalmazni.
(4) Kettőnél több jelölt esetén a választás legfeljebb öt fordulóból áll. Az első fordulóban a kettő legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be a második fordulóba. A második fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget, úgy a 34. § alapján újra jelölteket kell állítani. Amennyiben egy jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 35. § (2) bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Amennyiben két jelölt van az új jelöltállítás után, úgy a 35. § (3) bekezdés rendelkezéseit kötelező alkalmazni. Ha az új jelöltállítás után is több mint két jelölt van, úgy harmadik fordulót kell tartani, ahonnan a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül be a negyedik fordulóba. A negyedik fordulóban a kétharmados többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. Amennyiben egyik jelölt sem éri el a kétharmados többséget úgy ötödik fordulót kell tartani, ahol az egyszerű többséget kapott jelölt kerül megválasztásra. A 35. § rendelkezéseit csak az első négy forduló esetén kötelező alkalmazni.
(5) A Kuratórium elnökének és titkárának megválasztásának menetére a tisztségviselők választásának menetére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(6) Eredménytelen választás esetén
(a) ha az adott posztra csak a Küldöttgyűlés választhat tisztségviselőt, akkor 8 napon belül rendes Küldöttgyűlést kell összehívni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet az Alapszabály módosításáról, vagy új választást tarthat;
(b) ha az adott posztra a Választmány állíthat tisztségviselőt, választmányi ülést kell összehívni, ahol új kísérlet történik a poszt betöltésére. Amennyiben ez eredménytelen, rendes Küldöttgyűlést kell összehívni, ahol a Küldöttgyűlés dönthet arról, hogy a poszt betöltetlen maradjon.
(7) Amennyiben az elnök megválasztása eredménytelen, a Küldöttgyűlés köteles szótöbbséggel ügyvivő elnököt kijelölni, és megjelölni a következő Küldöttgyűlés időpontját.
(8) A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a megválasztott tisztségviselőnek a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni, az átadásról jegyzőkönyvet készíteni, valamint azt 15 napon belül eljuttatni az egyetem és a Kar vezetéséhez.
37. § Delegáltak választása
(1) Delegáltak választása esetén a jelöltállítás kérdésében a 34. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A jelölteket a 35. § alapján csak akkor kell meghallgatni, ha ezt legalább egy képviselő kéri.
(3) Ha egy bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a tisztségviselők megválasztására vonatkozó 36. § (2) rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Ha egy bizottságba több tagot lehet delegálni, akkor a jelöltekről listán kell szavazni. A támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek közül, a bizottságba delegálható tagok számának megfelelően a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek delegálásra.
(5) Ha két soron következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és mindkettőjük megválasztásával a Küldöttgyűlés túllépi a bizottságba delegálható tagok számát, új fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést eldönteni, újabb szavazási fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos számú szavazatot betöltött jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után következő választási fordulóba pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a kérdést a második fordulóban sem sikerül eldönteni, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani..
(6) A Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjainak megválasztására a delegáltak megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(7) Az EHÖK Küldöttgyűlésének doktorandusz tagját a Küldöttgyűlés delegálja.
(8) Azon delegáltságokat melyekről 11-29. §§ rendelkeznek, a Küldöttgyűlés jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi.
38. § Lemondás
Amennyiben egy tisztségviselő, vagy delegált munkáját nem kívánja többé ellátni, ezen szándékát írásban jeleznie és indokolnia kell a Küldöttgyűlésnek. Amennyiben a lemondó nem kér szavazást, akkor a lemondási nyilatkozatában rögzített időpontban, vagy ennek hiányában a lemondás pillanatában megszűnik a mandátuma. A lemondás miatt megüresedő tisztség vagy delegáltság betöltéséről a Küldöttgyűlés gondoskodik.
A tisztségviselőkkel és a képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
39. § A tisztségviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
(1) Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül fel, az ügyrendben meghatározott módon, napirendi pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál vagy a Küldöttgyűlésnél
(2) Ha a rendes vagy rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi ösztöndíját meg kell vonni. Az el nem fogadott beszámolót követő második Választmányon a tisztségviselőnek ismételt beszámolót kell tennie.
(3) Ha egy tisztségviselő ösztöndíját egy testület egyszer már megvonta, és az ismételt beszámolót is elutasítja, a testületi ülés vezetője automatikusan javasolni köteles a tisztségviselő felmentését. A felmentés támogatása esetén rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, amely kétharmados többséggel dönthet a tisztségviselő felmentéséről. Az ismételt beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a felmentésre hivatott testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának kiutalását fel kell függeszteni.
40. § A képviselőkkel szemben alkalmazható szankciók
Ha egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK Küldöttgyűlésén (rendkívüli Küldöttgyűlés is) kétszer van távol kimentés (kimentést az elnöknél, titkárnál, Ellenőrző Bizottságnál lehet kérni) nélkül, automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza. Amennyiben egy képviselő egy cikluson (tanév) belül a TTK HÖK Küldöttgyűlésén (rendkívüli Küldöttgyűlés is) négyszer nem vesz rész (függetlenül attól, hogy írt kimentést), automatikusan, elfogadás nélkül megszűnik a képviselői mandátuma, amely után a helyére történő delegálás szabályait az Alapszabály melléklete tartalmazza.
A képviselők megválasztásának rendje
41. § A Választási Bizottság
A Küldöttgyűlés - kétharmados többséggel – legalább háromtagú Választási Bizottságot választ. A Választási Bizottságnak az Önkormányzat tagjaiból kell állnia; megválasztásukkor nyilatkozniuk kell arról, hogy a következő ciklusban nem kívánnak képviselők lenni, és nem is indulhatnak a választásokon.
42. § A szakterületi beosztás
A választáson az Önkormányzat tagjai indulhatnak. A szavazás szakterületi csoportonként történik, az Önkormányzat tagjai azokban a szakterületi csoportokban indulhatnak és választhatnak, amely szakterületekhez tartoznak. Egy jelölt csak egy szakterületi csoportban indulhat, de valamennyi szakterületén szavazhat. A szakok, minor szakirányok és tanári modulok felosztása szakterületi csoportok szerint:
1. Biológia: biológia BSc, biológia minor szakirány, biológus MSc, tanári MA biológiatanári modullal, biológia tanár, biológus.
2. Fizika: fizika BSc, fizika minor szakirány, biofizikus MSc, csillagász MSc, fizikus MSc, tanári MA fizikatanári modullal, fizika tanár, alkalmazott fizikus, csillagász, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika.
3. Földrajz- és földtudományi: földrajz BSc, földtudományi BSc, földrajz minor szakirány, geofizikus MSc, geográfus MSc, geológus MSc, meteorológus MSc, tanári MA földrajztanári modullal, földrajz tanár, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus.
4. Kémia: kémia BSc, minor szakirány, anyagtudomány MSc, vegyész MSc, tanári MA kémiatanári modullal, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész.
5. Környezettudományi: környezettan BSc, környezettan minor szakirány, környezettudomány MSc, környezettan tanár, környezettudomány.
6. Matematika: matematika BSc, matematika minor szakirány, alkalmazott matematikus MSc, biztosítási és pénzügyi matematika MSc, matematikus MSc, tanári MA matematikatanári modullal, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus.
7. A doktoranduszokat a választások alatt egy külön szakterületnek kell tekinteni.
43. § A választások kiírása
(1) A választások időpontját a tavaszi félév szorgalmi időszakának második felére a Választási Bizottság írja ki. A kiírásban meg kell jelölni a jelöltállítás kezdetének és végének időpontját, valamint a szavazás idejét és helyét. A kiírást le kell közölni az Önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(2) Jelöltállításra legalább két, szavazásra minimum egy, maximum két hetet kell biztosítani.
44. § A választás menete
(1) A választáson az Önkormányzat Kar bármely hallgatója indulhat; indulási szándékát a jelöltállítási időszakban írásban jeleznie kell a Választási Bizottságnak.
(2) A szavazás a Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterületi csoport nevét, a szakterületi csoporthoz tartozó jelöltek nevét és szakját betűrendben, illetve amennyiben a jelölt hozzájárul, maximum igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt – maximum öt, doktoranduszok esetén maximum három – jelöltet egyértelműen megjelölhessék.
(3) A szavazást a Választási Bizottság bonyolítja le. A szavazást a szavazási időszakban minden oktatási napon a 8-18 óráig terjedő időszakban legalább négy órán keresztül biztosítani kell a választási kiírásban megjelölt helyen.
(4) A szavazás titkos; a szavazatokat a választók a Választási Bizottság által lezárt urnákban helyezik el. Az urnákat a szavazási időszak végéig felbontani tilos.
45. § A szavazás végeredménye
(1) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(2) A választás érvényes, ha azon a hallgatók legalább egynegyede részt vett.
(3) A választás eredményének megállapítása az alábbiak alapján történik:
(4) Minden szakterületről az öt legtöbb szavazatot szerző lesz képviselő, kivéve a doktoranduszokat, ahonnan legfeljebb három fő. Ha ennél kevesebben indulnak egy szakterületen, akkor értelemszerűen mindenki képviselő lesz, aki birtokolja legalább az adott szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát.
(5) Amennyiben egy szakterületen nincsen öt (doktoranduszok esetében három), az 1. pont alapján megválasztott képviselő, akkor az öt, illetve három, valamint a megválasztott képviselők számának különbsége hozzáadódik a részvételi arány alapján kiosztandó tizenkét helyhez.
(6) Amennyiben vannak még a szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, minden szakterületen megállapításra kerül a szakterületi részvételi arány (az adott szakterületen szavazatot leadó hallgatók száma osztva az adott szakterület összes hallgatójának számával). Egy táblázatot kell készíteni, amelynek oszlopai jelölik sorban a szakterületeket. Az első sorban szerepel az adott szakterület részvételi aránya, következő sorban a részvételi arányok fele, a következőben a harmada, így egészen a részvételi arány tizedéig. Ezután a legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterületi csoport legtöbb szavazatot szerző jelöltje kerül be a képviselők közé, majd a második legnagyobb számot tartalmazó oszlophoz tartozó szakterületi csoport jelöltje stb., egészen addig, míg van még szavazatot szerző jelölt, vagy ezen a módon a 2. pontban kiszámolt számú hely betöltésre nem került. Ha olyan szakterület csoport kerül sorra, amelyik nem tud felmutatni szavazatot szerző jelöltet, a következő legnagyobb számot kell tekinteni.
(7) Amennyiben az előző eljárás után is vannak még a szakterületen leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy a képviselők póttagjai lesznek.
(8) Amennyiben megüresedik egy képviselői hely, a szakterületen legtöbb szavazatot elérő póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a 3. pontban leírtak szerint kell megállapítani a póttag személyét.
Záró és hatályba léptető rendelkezések
46. §
Az Alapszabály jelen formájában a Szenátus 2011. június 27-ei támogató határozatával lépett hatályba.
