- ELTE TTK HÖK
- Átláthatóság
- Választások
- Ösztöndíjak
- Kollégium
- Külügy
- Rendezvényeink
- Sport
- Tudomány
- Kapcsolat
- TTK DÖK
Preambulum
I. Általános rendelkezések
II. Értelmező rendelkezések
III. Az Önkormányzat feladat- és hatásköre
IV. Az Önkormányzat működése
Az Önkormányzat felépítése
Az Önkormányzat Küldöttgyűlése
Az Önkormányzat Választmánya
Az Önkormányzat Ellenőrző Bizottsága
Az Önkormányzat Választási Bizottsága
Az Önkormányzat tisztségviselői
Az Önkormányzat delegáltjai
V. Egyéb rendelkezések
VI. Záró és hatályba léptető rendelkezések
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (jelen fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzata (jelen fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Önkormányzat) a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény rendelkezései alapján, a hatályos jogszabályok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának és egyéb szabályzatainak, valamint kitűzött alapelveinek figyelembevételével – az Alapszabályát (jelen fejezet alkalmazásában, a továbbiakban: Alapszabály) az alábbiakban állapítja meg.
1. §
(1) Az Önkormányzat neve: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Hallgatói Önkormányzat.
(2) Az Önkormányzat rövidített neve: ELTE TTK HÖK.
(3) Az Önkormányzat nemzetközi neve: Student Union of Eötvös Loránd University Faculty of Science.
(4) Az Önkormányzat székhelye: 1117 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.
(5) Az Önkormányzat alapítványa: az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány.
(6 ) Az Önkormányzat lapja: Tétékás Nyúz.
2. § Az Önkormányzat tagja a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 60. § (1) bekezdése alapján meghatározott hallgatók közül az, akinek alapkara az ELTE TTK vagy egyébként a Karon minor szakirányon vagy tanári modulon folytat tanulmányokat.
3. § Az Önkormányzat tagjai az önkormányzáshoz fűződő jogaikat választott képviselőik útján, vagy esetei jelleggel közvetlenül gyakorolhatják.
4.§ Az Önkormányzat önkormányzati ciklusokban működik, amelyek alakuló küldöttgyűlési üléstől alakuló küldöttgyűlési ülésig tartanak.
5. §
(1) Az Alapszabályban használt és azzal összefüggő fogalmakra vonatkozó értelmező rendelkezéseket jelen szakasz (2) bekezdése rögzíti.
(2) Az Alapszabály, valamint az Önkormányzat testületeinek ügyrendjei alkalmazásában
a) szavazati jog: azon személy, aki szavazati joggal vesz részt az ülésen, javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati javaslatot terjeszthet elő és szavazhat valamennyi kérdésben;
b) tanácskozási jog: azon személy, aki tanácskozási joggal vesz részt az ülésen, javasolhatja az ülésen napirendi pont megtárgyalását, hozzászólhat a napirendi pontokhoz, határozati javaslatot terjeszthet elő, de nem gyakorolhatja azokat a további jogokat, amelyek a szavazati jogú tagokat illetik meg;
c) megfigyelési jog: azon személyek, akik megfigyelési joggal vesznek részt az ülésen, jelen lehetnek annak egészén (az Alapszabály vagy az adott testület ügyrendje által meghatározott kivételek esetével), de nem illeti meg őket a tanácskozási és szavazati jogú résztvevők jogai. Ha egy ülés nyilvános, azok, akiket az Alapszabály vagy az ülést tartó bizottság határozata nem ruház fel legalább tanácskozási joggal, az ülésen megfigyelési joggal vesznek részt;
d) egyszerű többség: a jelenlévő szavazásra jogosultak szavazatainak több, mint fele egybehangzó;
e) kétharmados többség: a jelenlévő szavazásra jogosultak szavazatainak legalább kétharmada egybehangzó;
f) lemondás: az adott tisztség, testületi tagság, delegáltság vagy megbízatás további ellátását megtagadó, a megbízó testülethez vagy személyhez címzett egyoldalú írásbeli nyilatkozat (megbízó testület esetén annak ülésén szóban is megtehető a lemondás). Amennyiben a lemondás nem tartalmazza a hatályba lépésének időpontját, úgy kell tekinteni, hogy a hatályba lépés napja a nyilatkozat megtételének napja;
g) személyi kérdés: a tisztségviselők, delegáltak és megválasztásával és visszahívásával kapcsolatos kérdés, melyről titkosan kell szavazni;
h) önkormányzati ciklus: az önkormányzat két alakuló küldöttgyűlési ülése közötti időszak;
i) beszámoló: testület felé tett írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás a meghatározott időszakban elvégzett tevékenységről, melynek elfogadásáról az adott testület szavaz.
6. §
(1) Az Önkormányzat tagjainak érdekképviseletét és érdekvédelmét látja el, gyakorolja a Magyarország jogszabályaiban, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) és a Természettudományi Kar (továbbiakban: Kar) szabályzataiban a kari hallgatói önkormányzatra ruházott döntési, javaslattételi, véleményezési és ellenőrzési jogköröket.
(2) Az Önkormányzat az ELTE Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: ELTE HÖK) részönkormányzataként az egyetemi szintű hallgatói ügyekben is képviseli tagjait.
(3) Az Önkormányzat
a) ellátja a tagjainak érdekképviseletét valamennyi, a hallgatókat érintő kérdésben, minden illetékes kari, egyetemi és országos testületben;
b) támogatja tagjainak szakmai és egyéb közösségi tevékenységét;
c) javítja a hallgatók testedzésének, mint a szellemi tevékenységek egészséges kiegészítésének feltételeit, valamint bővíti az ezzel kapcsolatos lehetőségeket;
d) folyamatosan tájékoztatja tagjait, valamint a Kar oktatóit és egyéb alkalmazottait az Önkormányzat tevékenységéről, a Kar életével kapcsolatos kérdésekről, valamint informál pályázatokról, ösztöndíj- és álláslehetőségekről;
e) segíti a Kar hallgatóinak színvonalas külföldi ösztöndíjas képzését;
f) együttműködik hazai és nemzetközi hallgatói szervezetekkel.
(4) Az Önkormányzat a (3) bekezdésben meghatározott feladatai érdekében
a) megszervezi a hallgatói képviselők választását, és biztosítja munkájukhoz a szükséges infrastrukturális hátteret;
b) segíti a hallgatókat az egyetemi ügyintézésben, közreműködik a hallgatók részére kedvezményes szolgáltatások nyújtásában;
c) állandó és időszakos pályázatokat ír ki a hallgatók támogatására;
d) lehetőséget teremt tagjai számára szakmai területükön túlmutató közéleti; közgazdasági, jogi és más ismeretek megszerzésére és gyakorlására;
e) segíti a tagjait az egyetemi sporttal kapcsolatos problémáik megoldásában;
f) az Egyetem szellemiségével összeegyeztethető tevékenységeket folytat;
g) összegyűjti és rendszerezi a belföldi áthallgatási lehetőségekkel és külföldi ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat, és segíti a hallgatókat a lehetőségek minél jobb kihasználásában;
h) folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel;
i) tagjai számára rendezvényeket szervez, különös tekintettel a Kar elsőéves hallgatói számára szervezett beilleszkedést elősegítő programokra, a Lágymányosi Eötvös Napokra, valamint az 5vös 5km-re;
j) elfogadja az Önkormányzat minden tisztségviselőjére és delegáltjára kötelező hatályú alapelveit.
7. §
(1) Az Önkormányzat tagjait az Egyetemen folytatott tanulmányaik alapján szakterületekbe sorolja.
(2) Az Önkormányzat a szakterületi besorolást az alábbiakban állapítja meg:
a) Biológia szakterület: biológia alapszak, biológus mesterszak, biológia tanár, biológus, mikrobiológus szakirányú továbbképzés;
b) Fizika szakterület: fizika alapszak, biofizikus mesterszak, fizikus mesterszak, fizika tanár, alkalmazott fizikus, fizikus, fizikus-mérnök, informatikus fizikus, technika;
c) Földrajz- és földtudományi szakterület: földrajz alapszak, földtudományi alapszak, csillagász mesterszak, geofizikus mesterszak, geográfus mesterszak, geológus mesterszak, meteorológus mesterszak, földrajz tanár, csillagász, geofizikus, geográfus, geológus, meteorológus, hidrológus szakirányú továbbképzés;
d) Kémia szakterület: kémia alapszak, anyagtudomány mesterszak, vegyész mesterszak, kémia tanár, informatikus vegyész, vegyész;
e) Környezettudományi szakterület: környezettan alapszak, környezettudomány mesterszak, környezettan tanár, környezettudomány;
f) Matematika szakterület: matematika alapszak, alkalmazott matematikus mesterszak, biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak, matematikus mesterszak, matematika tanár, alkalmazott matematikus, matematikus;
g) Tanárképzési szakterület: osztatlan tanári mesterképzés biológia, fizika, földrajz, kémia, természetismeret-környezettan, vagy matematika modullal; tanári mesterszak biológia, fizika, földrajz, kémia, környezettan, matematika modullal.
(3) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak, a természettudományi médiakommunikáció és a természettudományi múzeumi kommunikáció szakirányú továbbképzési szakok hallgatói nem sorolhatók a tanárképzési szakterülethez.
(4) A tudománykommunikáció a természettudományban mesterszak, a természettudományi médiakommunikáció és a természettudományi múzeumi kommunikáció szakirányú továbbképzési szakok hallgatói beiratkozásukkor írásban nyilatkoznak arról, hogy melyik szakterület tagjai kívánnak lenni a (3) bekezdés rendelkezéseit figyelembe véve. Minden regisztrációs időszakban új nyilatkozatot tehetnek. Amennyiben a hallgató nem él nyilatkozattételi jogával a beiratkozáskor, úgy az Ellenőrző Bizottság a soron következő választások kiírása előtt sorsolással dönt a hallgató szakterületi besorolásáról, amelyet a hallgató regisztrációs időszakban tett nyilatkozattal felülírhat. A sorsolás az Ellenőrző Bizottság minden tagjának jelenlétében történik. A sorsolás során hatoldalú szabályos dobókockával kell dobni. A dobás elvégzőjét és az érvényes dobás során a dobókocka által érinthető felületet az Ellenőrző Bizottság határozza meg. A sorsolás előtt az Ellenőrző Bizottság bijektív leképezést alkalmaz a hat szakterület – tanárképzési szakterület kivételével – és a dobókocka oldalai között. A besorolandó hallgatókat egyesével abba a szakterületbe kell besorolni, amelyik az esetükben dobott oldalhoz az előbbi módon hozzárendelésre került.
8. §
(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlése (a továbbiakban: Küldöttgyűlés).
(2) Az Önkormányzat Választmánya (a továbbiakban: Választmány).
(3) Az Önkormányzat Ellenőrző Bizottsága (a továbbiakban: Ellenőrző Bizottság).
(4) Az Önkormányzat Választási Bizottsága (a továbbiakban: Választási Bizottság).
9. § Az Önkormányzat legfőbb döntéshozó szerve a Küldöttgyűlés, amely valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat. Ezen túlmenően az Önkormányzat bármely testülete – az Ellenőrző Bizottságot leszámítva –, tisztségviselője, illetve az Önkormányzatban egyéb feladatokat ellátó személyek által meghozott döntést megváltoztathat, amennyiben jelen Alapszabály másként nem rendelkezik.
10. §
(1) A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel dönt
a) a Küldöttgyűlés ügyrendjéről;
b) a Választmány ügyrendjéről;
c) a Választmány tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;
d) az Önkormányzat költségvetésének elfogadásáról;
e) az Önkormányzat költségvetési beszámolójának elfogadásáról;
f) az Ellenőrző Bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;
g) a Választási Bizottság tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról;
h) a szakterületi koordinátorok megválasztásáról és visszahívásáról;
i) az Alapítvány kuratóriumi elnökének, titkárának, valamint az Alapítvány kuratóriumi és felügyelő bizottsági tagjainak megválasztásáról és visszahívásáról.
(2) A Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogkörrel, kétharmados többséggel dönt
a) az Alapszabály elfogadásáról és módosításáról;
b) az Alapítvány Alapító Okiratának módosításáról;
c) az Önkormányzat alapelveiről;
d) az elnök visszahívásáról 62. § szerint.
11. § A Küldöttgyűlés szavazati joggal rendelkező tagjai az Önkormányzat adott ciklusára választott képviselői és elnöke. A szavazati jog nem ruházható át.
12. §
(1) A küldöttgyűlési képviselők feladata az Önkormányzat állásfoglalásainak kialakításában való tevékeny közreműködés, a hallgatói érdekek képviselete és az Önkormányzat operatív működésének felügyelete.
(2) A küldöttgyűlési képviselők kötelessége részt venni a Küldöttgyűlés ülésein.
13. §
(1) A Küldöttgyűlés döntéseit egyszerű többséggel hozza, amennyiben jelen Alapszabály másképp nem rendelkezik.
(2) A Küldöttgyűlés jogosultságait határozattal átruházhatja, kivéve azokban az esetekben, amelyekben a Küldöttgyűlés kizárólagos döntési jogosultsággal rendelkezik.
(3) Az Önkormányzat Alapszabályának módosításáról szóló határozat érvényességének szükséges feltétele, hogy a Küldöttgyűlés szavazati jogú tagjainak legalább fele részt vegyen a szavazásban.
14. § A Küldöttgyűlés operatív működéséről a Küldöttgyűlés ügyrendje rendelkezik
15. §
(1) A Küldöttgyűlés ülései minősülhetnek rendesnek illetve rendkívülinek az összehívás módjától függően. Sürgős ügyek megtárgyalására rendkívüli ülés hívható össze.
(2) A rendes küldöttgyűlési ülés határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több, mint fele jelen van az ülésen. A rendkívüli ülés határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több, mint egyharmada jelen van.
16. §
(1) A Küldöttgyűlés üléseit az elnök hívja össze.
(2) Ha az elnöki pozíció betöltetlen és nincs ügyvivő elnök választva, úgy az Ellenőrző Bizottság elnökének van joga ülést összehívni.
(3) A Küldöttgyűlés ülését huszonegy napon belülre össze kell hívni, ha az Egyetem rektora, kancellárja, a Kar dékánja, a Küldöttgyűlés tagjainak legalább negyede vagy legalább ötven, az adott képzési időszakra regisztrált hallgató indítványozza.
(4) A rendes ülésre a meghívókat az ülés előtt legalább tizennégy, a rendkívüli ülésre legalább hét nappal előbb, elektronikus vagy postai úton ki kell küldeni a Küldöttgyűlés tagjai számára.
17. §
(1) A Küldöttgyűlés üléseiről hangfelvételt kell készíteni; ez egyben jegyzőkönyvként is szolgál. A hangfelvételnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, és az összes, a Küldöttgyűlésen elhangzott felszólalást, a megvitatott kérdésekben hozott határozatokat.
(2) A Küldöttgyűlésről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amelyet a levezető elnök hitelesít.
(3) A Küldöttgyűlés ülései, a benyújtott előterjesztések, az ülésekről készült jegyzőkönyvek és emlékeztetők nyilvánosak.
18. §
(1) A Küldöttgyűlés üléseinek állandó meghívottja
a) az Önkormányzat valamennyi tisztségviselője;
b) az Alapítvány elnöke és titkára;
c) a Kar dékánja;
d) a Kar Doktorandusz Önkormányzatának (az Alapszabályban a továbbiakban: TTK DÖK) elnöke.
(2) Az állandó meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt a Küldöttgyűlés ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal.
19. § A Küldöttgyűlés ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal, az Önkormányzat tagjai és a Kar doktori iskoláinak doktorandusz hallgatói és doktorjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt.
20. § A záró küldöttgyűlési ülést minden évben a rendes választások eredményének kihirdetése után legfeljebb három héttel kell megtartani.
21. §
(1) Az alakuló küldöttgyűlési ülést minden évben a rendes évi választásokat követően, a záró küldöttgyűlési ülés után, legfeljebb három héten belül kell megtartani.
(2) Az alakuló küldöttgyűlési ülés megnyitásával megszűnnek az addig érvényben lévő képviselői és tisztségviselői megbízatások. Az ülés megnyitáskor kezdődik el az új Önkormányzati ciklus.
22. §
(1) Az Önkormányzat tagjai közvetlenül választott képviselőkön keresztül gyakorolják az önkormányzatiságból fakadó jogaikat.
(2) A választáson az Önkormányzat aktív státuszú tagjai szavazhatnak.
(3) A képviselők választása szakterületenként történik.
(4) Az Önkormányzat tagjai azon a szakterületen szavazhatnak, amelyhez az 7.§ szerint először besorolásra kerültek.
23. §
(1) A választásokat a Választási Bizottság írja ki. A kiírásnak tartalmaznia kell a jelölés módját és határidejét, valamint a szavazás módját és idejét.
(2) Az évenkénti rendes választások kiírásának időpontja az Egyetem valamennyi részönkormányzatában azonos, minden év márciusának első hétfője, vagy az azt követő első munkanap.
(3) Amennyiben a Küldöttgyűlés működésképtelené válik, a működésképtelenségtől számított 5 munkanapon belül a Választási Bizottságnak időközi választásokat kell kiírni.
(4) A választási kiírást le kell közölni az Önkormányzat lapjában, meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(5) A jelöltállításra legalább 10, de legfeljebb 14 napot kell biztosítani, melynek végétől legfeljebb 7 nap múlva el kell kezdeni a szavazást. A szavazásra legalább 7, legfeljebb 14 napot kell biztosítani. A szavazási időszak a Választási Bizottság döntése alapján egy alkalommal legfeljebb 14 nappal meghosszabbítható.
24. §
(1) A választáson az Önkormányzat bármely aktív státuszú tagja jelöltként indulhat azon szakterületek közül egyen, ahová besorolásra került.
(2) Az indulási szándékot írásban kell jelezni a Választási Bizottságnak a kiírásban meghatározott módon és időpontban.
(3) A Választási Bizottság a szavazás megkezdése előtt megállapítja az egyes szakterületeken a szavazásra jogosultak számát.
(4) Minden szakterületen szavazattal támogatható 1 jelölt, valamint ehhez a számhoz minden szakterület esetén hozzáadódik annyi, ahányszorosan a szakterületen választásra jogosultak száma meghaladja az összes szavazásra jogosult hallgató létszámának egynegyvenkettedét.
(5) A (4) bekezdés alapján a Választási Bizottság állapítja meg a szavazattal támogatható képviselők és a leadható szavazatok számát szakterületenként.
(6) A szavazás a Választási Bizottság által elkészített elektronikus, szükség esetén papír alapú szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni az adott szakterület nevét, a szavazattal támogatható képviselők számát, a szakterülethez tartozó jelöltek nevét betűrendben, meg kell jelölni a jelöltek szakját, illetve amennyiben a jelölt hozzájárul, legfeljebb igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt jelölteket egyértelműen megjelölhessék.
(7) A szavazás titkos. A szavazatokat a választók a Választási Bizottság által felügyelt elektronikus rendszerben adják le, kivétel ez alól, ha papíros szavazás kerül kiírásra, ebben az esetben papír alapú szavazó lapon.
25. § A választás érvényes, ha azon a Kar teljes idejű nappali képzésben részt vevő, aktív státuszú hallgatóinak legalább egynegyede igazoltan részt vett.
26. § (1) A rendes választásokon legfeljebb 42 képviselői mandátum nyerhető el.
(2) A megválasztott képviselők mandátuma az alakuló küldöttgyűlési ülés kezdetével jön létre.
27. §
(1) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb három munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján és lapjában.
(2) A választási eredmények alapján a képviselőjelöltek a kapott szavazatok mennyiségétől függően a Küldöttgyűlés tagjai, azaz képviselők, vagy a Küldöttgyűlés póttagjai lehetnek, amennyiben megfelelnek a (3) bekezdésben leírt feltételének. A Küldöttgyűlés póttagjai a képviselői helyek megüresedése folytán válhatnak képviselővé a választási ciklus folyamán
(3) A küldöttgyűlési tagság, illetve póttagság feltétele, hogy a jelölt szerezze meg a szakterületén leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát.
(4) Minden szakterületről a leadható szavazatok számánál eggyel kevesebb számú legtöbb szavazatot szerző képviselőjelölt (amennyiben valamelyik szakterületen kevesebb jelölt felel meg a (3) bekezdés előírásainak, akkor az összes (3) bekezdésnek megfelelő jelölt) a Küldöttgyűlés tagjává válik.
(5) Amennyiben vannak még a Küldöttgyűlés 42 elnyerhető képviselői mandátumához képest fennmaradó helyek, valamint a szakterületeken a képviselőkön kívül, a leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy a fennmaradó mandátumok körönként kerülnek kiosztásra. Minden mandátumkiosztási körben azok a szakterületek vesznek részt, amelyek esetén van a leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerző jelölt és ezen jelöltek közül a legtöbb szavazatot szerző kapja azt automatikusan. Minden mandátumkiosztási körben szakterületenként legfeljebb 1 mandátum szerezhető. A szakterületeket a szavazásra jogosultak létszáma alapján rendezve a legkisebb olyan potenciális szakterület szerez egy mandátumot, amely ebben a mandátumkiosztási körben még nem szerzett, feltéve, hogy nem jön létre olyan szituáció, hogy a szavazásra jogosultak létszáma szerinti rendezést tekintve kisebb létszámú szakterület összességében több képviselői helyet szerez, mint egy nagyobb. Ha ilyen szituáció létrejönne, akkor a rendezést tekintve következő szakterület szerez egy mandátumot. A kör addig tart, amíg van kiosztható mandátum vagy van a feltételeknek megfelelő szakterület. Ha a kör végén még vannak kiosztható képviselői helyek és van még a feltételeknek megfelelő szakterület, akkor következő körre kerül sor.
(6) Amennyiben az előző eljárás után is vannak még bármelyik szakterületen a leadott szavazatok tizenöt százalékát megszerző jelöltek, úgy ők a Küldöttgyűlés póttagjai lesznek.
(7) Amennyiben megüresedik egy képviselői hely valamely szakterületen, úgy a szakterületen legtöbb szavazatot elérő póttag kerül a képviselő helyére; ha nincs ilyen, akkor a szakterületeken leadott szavazatokhoz viszonyítva a legtöbb szavazatot szerzett póttag kerül be.
28. §
(1) Ha egy képviselő egy választási cikluson belül a Küldöttgyűlés üléseiről kettő alkalommal marad távol anélkül, hogy előzetesen kérte volna kimentését, megszűnik a képviselői mandátuma.
(2) Ha egy képviselő egy választási cikluson belül a Küldöttgyűlés üléseiről négy alkalommal marad távol, megszűnik a képviselői mandátuma.
(3) A megüresedett képviselői helyek póttagokkal feltöltésének módszeréről a 27.§ (7) bekezdése rendelkezik. Az alakuló küldöttgyűlési ülés kivételével nem számít hiányzásnak, ha a képviselő mandátuma kevesebb, mint 72 órával az ülés kezdete előtt keletkezett. Az alakuló küldöttgyűlési ülés esetén nem számít hiányzásnak, ha a mandátum az ülés megnyitása után keletkezik.
29. §
(1) Az Önkormányzat két küldöttgyűlési ülése közötti fő döntéshozó szerve a Választmány.
(2) Amennyiben az Alapszabály vagy küldöttgyűlési határozat másképp nem rendelkezik, a Választmány valamennyi, az Önkormányzatot érintő kérdésben döntést hozhat.
30. § A Választmány szavazati jogú tagjai az elnök, az elnökhelyettes, valamint az Önkormányzat tagjai közül szakterületenkénti további egy-egy tag, a Küldöttgyűlés által választva.
31. §
(1) A Választmány döntéseit egyszerű többséggel hozza, amennyiben jelen Alapszabály máshogy nem rendelkezik.
(2) A Választmány csak akkor hívható össze, ha legalább 5 szavazati jogú tagja van.
32. § A Választmány operatív működéséről a Választmány ügyrendje rendelkezik.
33. § A Választmány ülése határozatképes, ha a szavazati jogú tagok több, mint fele jelen van az ülésen.
34. §
(1) A Választmány üléseit az elnök hívja össze.
(2) Ha az elnöki pozíció betöltetlen és nincs ügyvivő elnöki választva, úgy az Ellenőrző Bizottság elnökének van joga ülést összehívni.
(3) A Választmány ülése összehívható bármely szavazati jogú tag kérésére a kérelemben megjelölt helyre és időpontra, az összehívásra vonatkozó szabályok figyelembe vételével, amennyiben azt a szavazati jogú tagok legalább fele támogatja.
(4) A meghívókat az ülés előtt legalább 36 órával meg kell küldeni a Választmány tagjai számára.
35. §
(1) A Választmány üléseiről írásos emlékeztetőt kell készíteni, amelyet a levezető elnök hitelesít. Az emlékeztetőknek tartalmaznia kell az ülés időpontját, és az összes elhangzott felszólalást és a megvitatott kérdésekben hozott határozatokat.
(2) A Választmány ülései, a benyújtott előterjesztések és az ülésekről készült emlékeztetők nyilvánosak.
36. §
(1) A választmányi ülés állandó meghívottjai:
a) az Önkormányzat tisztségviselői;
b) az Alapítvány elnöke és titkára;
c) a TTK DÖK elnöke.
(2) Az állandó meghívottak tanácskozási joggal vesznek részt a Választmány ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal.
37. § (1) A Választmány ülésein, amennyiben nem rendelkeznek szavazati joggal, az Önkormányzat tagjai és a Kar doktori iskoláinak doktorandusz hallgatói és doktorjelöltjei tanácskozási joggal vesznek részt.
38. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés felhatalmazása alapján az Önkormányzat munkájának ellenőrzésért felel.
(2) Az Ellenőrző Bizottság feladata
a) a Küldöttgyűlés és a Választmány ülésein folyamatosan ellenőrizni a jelenlevő mandátumok számát és ez által a határozatképességet;
b) ellenőrizni az Önkormányzat döntéshozó testületeinek, tisztségviselőinek és az Önkormányzatban feladatokat ellátó személyek tevékenységének és működésének a jogszabályoknak, az egyetemi szabályzatoknak, valamint az Alapszabálynak való megfelelését;
c) ellátni a tisztségviselőkkel kapcsolatban felmerült összeférhetetlenségi indítványok vizsgálatát;
(3) Az Ellenőrző Bizottság feladatai ellátása során az Önkormányzat feladat- és hatásköréhez kapcsolódó történéseket ellenőrzi, ezek alapján, amennyiben szükségesnek ítéli, személyi felelősséget, valamint szükséges intézkedéseket állapíthat meg.
39. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság ellenőrzést folytat le minden olyan esetben, amelyben ezt az alábbiak valamelyike szerint kezdeményezték:
a) az Egyetem bármely polgárának pontos tárgymegjelöléssel, írásban történő kérésével;
b) az Egyetem bármely polgárának írásban történő olyan észrevételével, amelynek kivizsgálását az Ellenőrző Bizottság indokoltnak találja.
(2) Az Ellenőrző Bizottság kötelességei:
a) figyelemmel kísérni a Küldöttgyűlés munkáját;
b) figyelemmel kísérni a Választmány munkáját;
c) a felkérés vagy megbízás alapján kezdeményezett vizsgálatokat lefolytatni;
d) észrevétel vagy felkérés esetén kérésre a bejelentő, vagy felkérő anonimitását biztosítani;
e) a vizsgálatok alapján úgynevezett ellenőrzési jelentést írni, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg, illetve a felelősként megjelölt személyt vagy személyeket kötelezi a szükségesnek látott intézkedések végrehajtására;
f) ellenőrizni, hogy az ellenőrzési jelentés alapján a szükséges intézkedéseket a felelősként megjelölt személy vagy személyek végrehajtsák.
40. §
(1) A Küldöttgyűlés legfeljebb 3 fős Ellenőrző Bizottságot választ.
(2) Amennyiben az Ellenőrző Bizottság tagja a megválasztásakor a Választmány tagja, képviselői mandátummal rendelkezik, vagy küldöttgyűlési póttag, a megválasztástól számított három munkanapon belül köteles ezeket megszüntetni, ellenkező esetben ellenőrző bizottsági tagsága megszűnik.
(3) Az Ellenőrző Bizottság tagja nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. Amennyiben az fennáll, köteles azt megválasztásától számítva 21 napon belül megszüntetni.
(4) Az Ellenőrző Bizottság tagjának mandátuma megszűnik:
a) a Küldöttgyűlés által történő visszahívással;
b) önkormányzati tagságának megszűnésekor;
c) lemondás esetén;
d) jelen és egyéb egyetemi szabályzatban meghatározott összeférhetetlenség esetén.
(5) Az Ellenőrző Bizottság elnökét annak tagjai maguk közül választják, kétharmados többséggel, titkos szavazással. Az elnök koordinálja és vezeti a testület munkáját, valamint képviseli annak döntéseit.
41. §
(1) Az Ellenőrző Bizottsághoz az Önkormányzat bármely tagja írásban állásfoglalási kérelmet nyújthat be, amelyről az Ellenőrző Bizottság 30 napon belül határoz, és a határozatot a döntéstől számított 3 munkanapon belül eljuttatja a kérelmezőhöz, valamint a Küldöttgyűléshez, majd nyilvánossá teszi azt.
(2) Az Ellenőrző Bizottság jogorvoslatot nyújt a kérelemmel élők számára, és ellenőrzi az Önkormányzat működését, ezek menete:
a) a vizsgálatok alapján úgynevezett ellenőrzési jelentés készül, mely tartalmazza a tényállást, az ellenőrzés eredményét képező megállapításokat, s amennyiben szükséges, személyi felelősséget állapít meg;
b) az Ellenőrző Bizottság hivatalból vagy kérelemre eljárva a kifogásolt tisztségviselői vagy testületi döntést jelen szabályzatnak, vagy egyetemi szabályzatoknak való ellentmondás esetén megsemmisítheti, a döntést meghozó tisztségviselőt vagy testületet a döntés módosítására kötelezheti, illetve helyben hagyhatja azt (elsőfokú eljárás);
c) az ellenőrzési jelentés tartalmát az Ellenőrző Bizottság a Küldöttgyűlés, valamint külön a felelősként megjelölt személy(ek) tudomására hozza, személyiségi jogok, üzleti és szolgálati titkok sérelme nélkül pedig nyilvánosságra hozza az Önkormányzat honlapján.
42. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság vizsgálata során jogosult betekinteni az Önkormányzat minden, az üggyel kapcsolatos iratába, és amennyiben megítélése szerint szükséges, másolatot készíteni a dokumentumokról.
(2) Ezzel összefüggésben a vizsgálatban érintett személyek kötelesek a vizsgált ügyről szóló összes adatot ismertetni, az azokra vonatkozó iratokat bemutatni.
43. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság ülését az Ellenőrző Bizottság elnöke (vagy az egyik tagja, amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen) hívja össze.
(2) Az Ellenőrző Bizottságnak ülést kell tartania akkor, ha ezt az Ellenőrző Bizottság bármely tagja írásban kérvényezi.
(3) Az Ellenőrző Bizottság rendes vagy rendkívüli ülést tarthat. A Bizottság a rendkívüli ülésen minden, a hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, ez alól kivétel az Ellenőrző Bizottság elnök megválasztása, illetve állásfoglalások meghozatala.
(4) Rendes ülés esetén a meghívókat az ülés kezdete előtt legalább 36 órával, rendkívüli ülés esetén 12 órával ki kell küldeni az Ellenőrző Bizottság tagjainak, megjelölve az ülés helyét, időpontját és javasolt napirendjét.
44. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság üléseiről készült emlékeztetők nyilvánosak.
(2) Az Ellenőrző Bizottság ülései zártak, melyeken a bizottság tagjai vehetnek részt, a bizottság kétharmados többséggel megfigyelési vagy tanácskozási jogot szavazhat az Egyetem hallgatóinak.
45. §
(1) Az Ellenőrző Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a jelenléti ívet, a napirendi pontokat, a hozott határozatok szövegét, a szavazati arányokat.
(2) Az emlékeztetőnek továbbá tartalmaznia kell mindazon felszólalások tartalmi kivonatát, amelyeknél ezt a felszólaló kérte. Az emlékeztetőt a levezető elnök által felkért személy készíti, és a levezető elnök hitelesíti. Az emlékeztetőket hét munkanapon belül ki kell küldeni a Küldöttgyűlés tagjai részére.
46. § Az Ellenőrző Bizottság operatív működéséről az Ellenőrző Bizottság ügyrendje határoz.
47. § (1) A Választási Bizottság a Küldöttgyűlés felhatalmazása alapján az Önkormányzat választásainak szabályos lebonyolításáért és ellenőrzéséért felel.
48. §
(1) A Küldöttgyűlés önkormányzati ciklusonként legalább háromtagú Választási Bizottságot választ, kétharmados többséggel.
(2) A Választási Bizottság tagjai nem indulhatnak a képviselő-választáson és az elnökválasztáson, erről megválasztásukat követő 8 munkanapon belül nyilatkozni kötelesek a Küldöttgyűlés felé. Amennyiben a nyilatkozat a megszabott időn belül nem történik meg, mandátumuk megszűnik.
(3) A Választási Bizottság tagjának mandátuma megszűnik továbbá
a) a következő Választási Bizottság megválasztásakor;
b) lemondással;
c) önkormányzati tagságának megszűnésekor.
(4) Amennyiben a Választási Bizottság tagjainak száma három fő alá csökken, úgy a Küldöttgyűlés következő ülésén személyi kérdés keretében új tago(ka)t kell választani.
49. § A Választási Bizottság ülése határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van.
50. §
(1) A Választási Bizottság üléseit a Választási Bizottság elnöke hívja össze.
(2) A Választási Bizottság összehívható a tagok egynegyedének írásban benyújtott kérésére. Ekkor a kérésben megjelölt helyszínre és időpontra kerül összehívásra az ülés. Az ülés összehívásáról az aláírók egyike köteles tájékoztatni a Választási Bizottság tagjait.
(3) A meghívókat az ülés előtt legalább tizenkét órával valamennyi tagnak és az Ellenőrző Bizottságnak meg kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell:
(a) az ülés helyét és időpontját,
(b) a javasolt napirendet.
(4) Rendkívüli esetben 2 órás határidővel is összehívható a Választási Bizottság ülése. Ekkor a napirend elfogadása előtt a megjelent tagok egyszerű többséggel döntenek az ülés megtartásáról.
51. §
(1) A Választási Bizottság ülései zártak.
(2) A Választási Bizottság ülésein a választási bizottsági tagokon kívül az Ellenőrző Bizottság azon tagjai vehetnek részt, akik nem képviselő- vagy elnökjelöltek.
52. §
(1) A Választási Bizottság üléseiről emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét és időpontját, a jelenléti ívet, a napirendi pontokat, a hozzászólókat, a hozott határozatok szövegét, és a szavazati arányokat.
(2) Az emlékeztetőnek továbbá tartalmaznia kell mindazon felszólalások tartalmi kivonatát, amelyeknél ezt a felszólaló kérte. Az emlékeztető készítőjéről a jelenlevők az ülés elején egyszerű többséggel határoznak. Az ülés emlékeztetői nyilvánosak, az Önkormányzat honlapján közzé kell tenni 3 munkanapon belül.
53. § A Választási Bizottság operatív működéséről a Választási Bizottság ügyrendje határoz.
54. §
(1) Az Önkormányzat tisztségviselői:
a) az Önkormányzat elnöke;
b) az Önkormányzat elnökhelyettese;
c) a szakterületi koordinátorok;
d) a főszerkesztő;
e) az Ellenőrző Bizottság tagjai;
f) azok, akik az elnök vagy a küldöttgyűlés által kiírt tisztségviselői pályázatok által nevesített pozíciók valamelyikére megválasztásra kerülnek.
(2) Tisztségviselői megbízatás pályázás vagy az elnökhelyettes esetén kinevezés útján nyerhető el.
(3) Pályázatot – az elnök az elnökhelyettes, a főszerkesztő, a szakterületi koordinátorok és az Ellenőrző Bizottság tagjai kivételével – az elnök vagy a Küldöttgyűlés írhat ki a 67. § rendelkezései alapján.
55. §
(1) Az elnök vezeti és képviseli az Önkormányzatot.
(2) Az elnök általános utasításai joggal rendelkezik az – az Ellenőrző Bizottság tagjait leszámítva – az Önkormányzat tisztségviselői tekintetében.
(3) Az elnök jogosult képviselni az Önkormányzatot minden olyan testületben, ahova az Alapszabály vagy az Önkormányzat valamely döntéshozó testülete mást nem delegál.
(4) Az elnököt saját tagjai közül az Önkormányzat aktív státuszú tagjai választják és hívják vissza.
(5) Az elnök nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. Amennyiben az fennáll, köteles azt megválasztásától számítva 21 napon belül megszüntetni.
56. §
(1) Az elnök feladata
a) a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;
b) a Küldöttgyűlés és a Választmány munkájának koordinálása;
c) az Önkormányzat képviselete kari, egyetemi és országos testületekben, fórumokon, valamint rendezvényeken.
(2) Az elnök tisztsége alapján tagja
a) Szenátusnak;
b) Kari Tanácsnak;
c) a Dékáni Tanácsnak;
d) az ELTE HÖK Küldöttgyűlésének;
e) az ELTE HÖK Elnökségének;
f) az Alapítvány Felügyelőbizottságának;
g) az Önkormányzat Küldöttgyűlésének.
(3) Megválasztásával az Önkormányzat az alábbi testületekbe jelöli:
a) Kari Hallgatói Fegyelmi Testület;
b) Kari Költségvetési Bizottság;
c) Kari Jegyzetbizottság.
(4) Az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat lapjának felelős kiadója.
(5) Az elnök megbízatása megszűnik:
a) önkormányzati tagságának megszűnése esetén;
b) lemondással;
c) az önkormányzati ciklus végeztével;
d) ha jogszabályban, jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség megszüntetésére rendelkezésre álló időn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát.
(6) A lemondást a Küldöttgyűlés számára szóban vagy saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozattal kell megerősíteni.
57. §
(1) Az elnök munkáját elnökhelyettes segíti. Az elnökhelyettes részt vesz az Önkormányzat munkájának koordinálásában.
(2) Az elnökhelyettes feladata
a) szervezni és összehangolni a tisztségviselők tevékenységét;
b) folyamatosan figyelemmel kísérni a Választmány és Küldöttgyűlés munkáját;
c) összehívni és vezetni a tisztségviselői üléseket;
d) szervezni és koordinálni a hallgatói képviselőknek és tisztségviselőknek az érdekképviseleti munkára vonatkozó továbbképzését, érdeklődő hallgatók számára az Önkormányzat érdekképviseleti munkájáról való tájékoztatás, valamint segíteni az érdeklődő hallgatók érdekképviseleti munkába történő bekapcsolódását.
(3) Az elnökhelyettes nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. Amennyiben az fennáll, köteles azt 21 napon belül megszüntetni.
(4) Az elnökhelyettes nem töltheti be az Alapítvány elnöki vagy titkári pozícióját.
58. §
(1) Az elnökhelyettest az elnök nevezi ki.
(2) Az elnökhelyettes tisztsége alapján tagja a Választmánynak.
(3) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik
a) önkormányzati tagságának megszűnése esetén;
b) lemondással;
c) az önkormányzati ciklus végeztével;
d) ha jogszabályban, jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség megszüntetésére rendelkezésre álló időn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát;
e) ha az elnök visszavonja megbízatását;
f) ha az elnök megbízatása megszűnik.
(4) A lemondást a Küldöttgyűlés számára szóban vagy saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozattal kell megerősíteni.
59. §
(1) A Választási Bizottság a pályázat kiírása előtt megállapítja az Önkormányzatban szavazásra jogosultak számát, a Tanulmányi Hivatal adatai alapján.
(2) Pályázatot az elnöki tisztség betöltésére a Választási Bizottság ír ki. A kiírásnak tartalmaznia kell
a ) a jelölés módját és határidejét,
b) a szavazás módját és idejét,
c) az elnöki pályázatra vonatkozó – a Választási Bizottság által meghatározott – formai követelményeket;
d) a jelöltséghez szükséges hallgatói aláírások számát
(3) A pályázatot a Választási Bizottságnak kell kiírnia
a) a képviselő-választással egyidőben;
b) 5 munkanapon belül, amennyiben az elnöki tisztség valamilyen okból betöltetlenné válik;
c) 5 munkanapon belül, amennyiben az elnök bejelenti lemondását.
(4) A pályázási időszak a választás kiírásakor kezdődik.
(5) A választási kiírást közölni kell az Önkormányzat lapjában és meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján.
(6) Elnöki tisztségre az Önkormányzat bármely tagja pályázhat, aki pályázatának benyújtásáig összegyűjtötte a Választási Bizottság által előzetesen rendelkezésre bocsájtott hitelesített aláírásgyűjtő íveken legalább a szavazásra jogosult hallgatók két százalékának támogató aláírását.
(7) Az indulási szándékot az elnöki pályázat Önkormányzat honlapjára - a Választási Bizottság által kiírt módon és határidővel - való feltöltésével lehet jelezni.
(8) Az érvényes pályázatnak tartalmaznia kell:
a) a jelölt nevét, szakját és tanulmányai megkezdésének dátumát;
b) a jelölt bemutatkozását;
c) a jelölt elnöki programját;
d) az elnök megválasztásával kinevezendő elnökhelyettes nevét, szakját és tanulmányai megkezdésének dátumát;
e) a 67. §-ban foglalt tisztségviselői pályázatok kiírásait a 68. § rendelkezéseire tekintettel.
(9) A pályázatban nevesített elnökhelyettes-jelöltnek írásos nyilatkozatot kell tennie a Választási Bizottság számára a pályázási időszak végéig, ellenkező esetben a pályázat érvénytelennek minősül.
(10) A pályázatok benyújtására legalább 10, de legfeljebb 14 napot kell biztosítani, melynek végétől legfeljebb 7 nap múlva el kell kezdeni a szavazást. A szavazásra legalább 7, legfeljebb 14 napot kell biztosítani, amelyet egy alkalommal, legfeljebb 14 nappal meghosszabbítható.
60. §
(1) Szavazásra az Önkormányzat valamennyi aktív státuszú tagja jogosult.
(2) A szavazás a Választási Bizottság által elkészített elektronikus, vagy a technikai feltételek hiányában papír alapú szavazólapokon történik. A szavazólapokon fel kell tüntetni a jelölt(ek) nevét (betűrendben), illetve amennyiben a jelölt hozzájárul, legfeljebb igazolványkép méretű fotóját és lehetővé kell tenni, hogy a szavazók a támogatni kívánt jelöltet egyértelműen megjelölhessék.
(3) Minden választásra jogosult hallgató legfeljebb egy jelöltre adhatja le a szavazatát. A szavazás titkos. A szavazatokat a választók a Választási Bizottság által felügyelt szavazóurnák használatával, vagy a szintén a Választási Bizottság által hitelesnek ítélt elektronikus felületen adják le.
61. §
(1) A választás érvényes, ha azon a Kar teljes idejű nappali képzésben részt vevő, aktív státuszú hallgatóinak legalább huszonöt százaléka igazoltan részt vett.
(2) A Választási Bizottság a szavazási időszak vége után legkésőbb 3 munkanappal megállapítja és nyilvánosságra hozza a szavazás végeredményét. A választás eredményét meg kell jelentetni az Önkormányzat honlapján és lapjában.
(3) Az elnökjelöltek közül megválasztásra kerül, aki a leadott szavazatok több mint felét kapja.
(4) Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok több mint felét a választási időszak végéig, úgy következő szavazási fordulót kell tartani a választási kiírásnak megfelelően, amelyben a két legtöbb támogató szavazatot kapó jelölt vesz csak részt. Kivételt képez ez alól, ha kettő vagy több jelölt esetén áll fenn szavazategyenlőség az első helyen, úgy ők vesznek részt a következő fordulóban, illetve, ha kettő vagy több jelölt esetén áll fenn szavazategyenlőség a második helyen, viszont az első helyen nem, ekkor a legtöbb szavazatot szerző jelölttel együtt valamennyien részt vesznek a következő fordulóban.
(5) Összesen legfeljebb három szavazási fordulót lehet tartani.
(6) Ha a harmadik forduló is eredménytelen, úgy a Választási Bizottságnak új választást kell kiírnia.
Amennyiben a megválasztott elnök képviselői mandátummal rendelkezik, úgy az alakuló küldöttgyűlési ülés kezdetekor megszűnik képviselői mandátuma.
(7) A megválasztott elnök mandátuma a hivatalban lévő elnök mandátumának lejártakor keletkezik. Amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen a megválasztott elnök megbízatása az eredmény kihirdetésével veszi kezdetét.
62. §
(1) Amennyiben a Küldöttgyűlés kétharmados határozatot hoz a visszahívásról szóló szavazásról, vagy az Önkormányzat bármely tagjának kezdeményezésére a jelen § (10)-(20) bekezdései alapján eredményes aláírásgyűjtés történik, úgy a Választási Bizottság 10 napon belül köteles szavazást kiírni a visszahívásról.
(2) Az Ellenőrző Bizottság az elnök visszahívását kezdeményező küldöttgyűlési határozatról 3 munkanapon belül köteles írásban értesíteni a Választási Bizottságot.
(3) A szavazás kiírásának meg kell jelennie az Önkormányzat honlapján és lapjában.
(4) A Választási Bizottság a szavazás megkezdése előtt megállapítja az Önkormányzatban szavazásra jogosultak számát.
(5) A szavazásra 14 napot kell biztosítani.
(6) A szavazás titkos, a Választási Bizottság által elkészített szavazólapokon történik.
(7) A szavazás eredményes, amennyiben az Önkormányzat tagjainak legalább egynegyede leadja a szavazatát, és a leadott szavazatok több, mint fele a visszahívási indítvánnyal egyetértő.
(8) A szavazás eredményét a Választási Bizottság hirdeti ki, eredményes visszahívás esetén az elnök megbízatása az eredmény kihirdetésével megszűnik.
(9) Küldöttgyűlés által kezdeményezett visszahívás esetén a szavazás eredményének kihirdetéséig nem kezdeményezhető újabb visszahívás.
(10) Az Önkormányzat bármely tagja kezdeményezheti az elnök visszahívásáról történő szavazás kiírását az Ellenőrző Bizottság felé írásban jelezve a szándékát. A kezdeményező hallgatónak közölnie kell a nevét, szakját, Neptun-kódját az Ellenőrző Bizottsággal.
(11) A visszahívásról szóló szavazás elrendelésére irányuló hallgatói kezdeményezést a Választási Bizottság által hitelesített aláírásgyűjtő íveken támogathatják aláírásukkal az Önkormányzat tagjai. A támogató aláírás nem visszavonható. A szavazás kiírásra kerül, amennyiben az indítványt az Önkormányzat tagjainak legalább két százaléka támogatta.
(12) A megfelelő számú aláírásgyűjtő ívet a Választási Bizottság köteles a szavazást kezdeményező hallgató rendelkezésére bocsátani.
(13) Saját kezű aláírás mellett – az aláírás hitelességének ellenőrzése céljából – fel kell tüntetni a nyilatkozó hallgató teljes nevét, illetve Neptun-kódját, olvasható formában.
(14) Aláírást az egyetemi polgárok zavarása nélkül az Egyetem területén lehet gyűjteni, nem akadályozva ezzel az oktatási és tudományos munkát.
(15) Az aláírásért az aláíró hallgatót bárminemű előnyben részesíteni vagy erre vonatkozó ígéretet tenni tilos. Az aláíró hallgató az aláírásért nem kérheti és nem is fogadhatja el, hogy bármiféle előnyben részesítsék.
(16) A szabálytalanul szerzett aláírás érvénytelennek minősül.
(17) Az aláírásgyűjtő íveket, azok átvételét követő 30 napon belül, egy alkalommal nyújthatja be a szavazást kezdeményező hallgató vagy annak meghatalmazottja a Választási Bizottságnak, melyek átvételéről jegyzőkönyv készül.
(18) Az aláírásgyűjtő ívek hitelességének ellenőrzését a Választási Bizottság végzi a Tanulmányi Hivatal adatai alapján.
(19) Késedelmesen, valamint nem a kezdeményező hallgató vagy meghatalmazottja által benyújtott aláírásgyűjtő íven szereplő aláírás érvénytelen.
(20) Az aláírások ellenőrzését a Választási Bizottságnak a benyújtást követő 15 munkanapon belül el kell végeznie és eredményes aláírásgyűjtés esetén ki kell írnia a szavazást.
63. §
(1) Ha az elnöki tisztség betöltetlen, annak betöltéséig a Küldöttgyűlés az elnöki feladatok ellátására egyszerű többséggel ügyvivő elnököt bízhat meg az Önkormányzat tagjai közül. Az ügyvivő elnök a Küldöttgyűlésnek csak akkor szavazati jogú tagja, ha egyben képviselő is. Az ügyvivő elnök nem minősül tisztségviselőnek.
(2) Az ügyvivő elnök korlátozott jogkörökkel rendelkezik, feladata:
a) a kari hallgatói érdekképviselet irányítása;
b) a Küldöttgyűlés és a Választmány munkájának koordinálása az elnöki jogkörökkel;
c) az Önkormányzat képviselete kari, egyetemi és országos fórumokon, rendezvényeken;
d) az ELTE HÖK Elnökség munkájának figyelemmel kísérése;
e) munkájáról minden küldöttgyűlési ülésen beszámolni;
f) az elnök tisztségéből adódó delegáltságainak ellátása.
(3) Az Önkormányzat jelöli azokba a testületekbe, amelyekbe az elnök tisztsége alapján az Önkormányzat jelöltje.
(4) Az ügyvivő elnök mandátuma megszűnik:
a) a Küldöttgyűlés általi visszahívással;
b) lemondással;
c) az önkormányzati tagság megszűnésével;
d) a ciklus lejártával;
e) jelen szabályzat, egyéb egyetemi szabályzat vagy jogszabály által megfogalmazott összeférhetetlenség megszabott határidőn túli fennállása esetén;
f) az elnöki tisztség betöltésével;
g) megbízása után 3 hónappal.
(5) A lemondást a Küldöttgyűlés számára szóban vagy saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozattal kell megerősíteni.
(6) Az ügyvivő elnök nem állhat közalkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel, megválasztása esetén köteles azt 21 napon belül megszüntetni, ellenkező esetben megbízatása megszűnik.
64. §
(1) Az Önkormányzat a hallgatók hatékonyabb informálása érdekében Tétékás Nyúz címen lapot ad ki, melynek kivitelezését a főszerkesztő végzi, illetve szervezi meg.
(2) A főszerkesztő felelős a lap nyomdai kivitelezésének megszervezéséért, a nyomdai előkészítéséért, a lap megjelentetéséhez szükséges cikkek megírásáért és a szerkesztőség munkájának megszervezéséért.
(3) A főszerkesztő munkáját az Tétékás Nyúz szerkesztősége segíti.
65. §
(1) A szakterületeken folyó munka koordinálására az Önkormányzat szakterületi koordinátorokat választ.
(2) A szakterületi koordinátorok feladata:
a) a szakterületükhöz tartozó hallgatók tájékoztatása az őket érintő kérdésekről, tudnivalókról;
b) a szakterületükhöz tartozó hallgatók érdekképviselete az érintett szakokért felelős szervezeti egységeknél;
d) a szakterület képviselőinek és delegáltjainak munkája során szerzett információk összegyűjtése, és ezekről az illetékes testület(ek), tisztségviselő(k) tájékoztatása;
e) a Választmánnyal együttműködve az Önkormányzat napi működésének segítése;
f) az érintett tisztségviselőkkel közösen a szakterület hallgatóinak bevonása a tisztségviselőket segítő csoportokba;
g) a mentorrendszer keretében a szakterület mentorjelöltjeinek toborzása, a szakterületi mentorok képzésének és munkájának segítése;
h) szükség szerint az Önkormányzat feladatainak ellátásához szükséges számú szakterületi hallgató bevonása az Önkormányzat munkájába.
(3) A szakterületi koordinátor beszámolójában részletezi a szakterületi delegáltak tevékenységét.
(4) A szakterületi koordinátorok munkáját szakterületi csoportok segítik.
66. §
(1) Tisztségviselő megválasztására – az elnök és az elnökhelyettes kivételével – a Küldöttgyűlés jogosult.
(2) Amennyiben az Alapszabály máshogy nem rendelkezik, a Küldöttgyűlés ezt a jogát átruházhatja a Választmányra.
(3) Tisztségviselőnek az Önkormányzat bármely tagja pályázhat.
67. §
(1) Tisztségviselői pályázatokat a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivételektől eltekintve az elnök vagy kétharmados többséggel a Küldöttgyűlés jogosult kiírni.
(2) Az elnökválasztás során valamennyi elnökjelölt pályázatának mellékletként tartalmaznia kell a következő ciklusra vonatkozó tisztségviselői pályázatok kiírásait. Amennyiben az elnökválasztás eredményes, úgy a megválasztott elnökjelölthöz tartozó pályázatokat a Választási Bizottság az elnökválasztás eredményének kihirdetésével ki kell írnia.
(3) A tisztségviselői pályázatokba foglalt feladatköröknek le kell fednie:
a) az Önkormányzat gazdasági és pénzügyi feladatainak intézése;
b) a hallgatók tanulmányi ügyekben való tájékoztatása;
c) az Önkormányzat hirdetési és tájékoztatási felületeinek (különös tekintettel a honlapra, levelezőlistákra, közösségi oldalakra) rendszeres frissítése, összehangolása;
d) ösztöndíjakkal kapcsolatos érdekképviseleti munka koordinálása;
e) szombathelyi telephelyen tanulmányaikat folytató hallgatók érdekképviseletének koordinálása;
f) a mentorrendszer koordinálása.
(4) A főszerkesztő, a szakterületi koordinátorok és az Ellenőrző Bizottság tagjai esetén a feladatkörökről jelen Alapszabály rendelkezik, külön pályázati kiírás nem születik. Ezekre a tisztségekre a pályázás folyamatos.
(5) Ha az elnökválasztás érvénytelen vagy eredménytelen, akkor a Küldöttgyűlés kötelessége a záró küldöttgyűlési ülés alkalmával tisztségviselői pályázatokat kiírni a következő ciklusra.
(6) Pályázni a megválasztó testület ügyrendjében meghatározott módon lehet.
68. §
(1) A kiírt tisztségviselői pályázatoknak tartalmazniuk kell a következő pontokat:
a) pozíció megnevezését;
b) a tisztségviselői feladatkör megadását részletesen;
c) a tisztségviselői ösztöndíj mértékét.
(2) A kiírt pályázatban a tisztségviselői ösztöndíj nem haladhatja meg a hallgatói normatíva ötven százalékát.
69. §
(1) Az elnökre és elnökhelyettesre nem vonatkoznak a 69. § és 70. § rendelkezései.
(2) A tisztségviselőjelöltnek meg kell erősítenie a pályázási szándékát a megválasztását tárgyaló testület ügyrendje alapján.
(3) A Küldöttgyűlés csak olyan személy pályázatát tárgyalhatja, aki a tisztségviselői poszt betöltését tárgyaló ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt 72 – alakuló küldöttgyűlési ülés esetén 96 – órával benyújtotta pályázatát az adott tisztségre és azt a képviselőknek elektronikusan eljuttatta. Különösen indokolt esetben a testület ettől a rendelkezéstől kétharmados többséggel eltekinthet.
(4) Amennyiben pályázat érkezik egy betöltetlen tisztségre, úgy azt a következő olyan küldöttgyűlési ülésen tárgyalni kell, amely eleget tesz a (3) bekezdésben foglaltaknak.
(5) A jelölés és a tisztség betöltése között a jelöltek tanácskozási joggal vesznek részt a tisztség betöltését tárgyaló testület ülésén, amennyiben egyébként nem rendelkeznek tanácskozási vagy szavazati joggal.
(6) Már hivatalban levő tisztségviselő más tisztségviselői posztra történő megválasztása csak akkor érvényes, ha az ülésen szóban vagy előzetes írásos nyilatkozattal megválasztása esetére haladéktalanul lemond aktuálisan betöltött tisztségéről.
70. §
(1) A tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik az őket megválasztó testület ügyrendje szerint.
(2) A jelöltek meghallgatása az őket megválasztó testület ügyrendje alapján történik.
(3) A tisztségviselő-választás legfeljebb három szavazási fordulóból áll.
(4) Az első és a második fordulóban a tisztség betöltéséhez kétharmados többség szükséges.
(5) Amennyiben a második fordulóban egyik jelölt sem szerez kétharmados többséget és az elutasító szavazatok aránya nem több, mint kétharmad, harmadik fordulóra kerül sor.
(6) A harmadik fordulóban a tisztség betöltéséhez egyszerű többség szükséges.
(7) A választás eredménytelen, ha nem kerül jelölt megválasztásra.
(8) Ha egy korábbi tisztségviselőnek – az elnök kivételével – a legutóbbi záró küldöttgyűlési ülésen nem fogadták el a beszámolóját, a következő tisztségviselői pályázatát csak kétharmados többséggel lehet támogatni.
71. §
(1) Tisztségviselő visszahívására – az elnök és az elnökhelyettes kivételével – a Küldöttgyűlés jogosult.
(2) A visszahívási indítvány egyszerű többséggel kerül elfogadásra.
(3) Amennyiben a visszahívási indítvány elfogadásra kerül, úgy a tisztségviselői pozíció megüresedése azonnali hatályú.
(4) Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra legközelebb az arra jogosult testület következő ülésén kerülhet sor.
(5) Jelen szakasz rendelkezései nem vonatkoznak az Önkormányzat elnökére és elnökhelyettesére.
72. §
(1) Ha az Önkormányzat tisztségviselőjének munkájával kapcsolatban panasz merül fel, az adott döntéshozó szerv ügyrendjében meghatározott módon, napirendi pontként bármely erre jogosult személy kezdeményezheti a tisztségviselő rendkívüli beszámoltatását a Választmánynál vagy a Küldöttgyűlésnél.
(2) Ha egy tisztségviselő rendes vagy rendkívüli beszámolóját a testület nem fogadja el, a tisztségviselő egyhavi ösztöndíját meg kell vonni.
(3) Amennyiben egy tisztségviselő rendes vagy rendkívüli beszámolóját a beszámoltató testület tagjainak kevesebb, mint a kétharmada, de több, mint fele fogadja el, a tisztségviselő következő havi ösztöndíja az egyébként meghatározott összeg fele.
(4) Ha egy tisztségviselő két egymást követő rendes vagy rendkívüli beszámolója nem kerül elfogadásra, akkor az elnök köteles előterjesztenie az adott tisztségviselő visszahívását a második beszámoló el nem fogadását következő első olyan ülésen, amely jogosult a tisztségviselő visszahívására. Amennyiben az elnök két egymást követő rendes vagy rendkívüli beszámolója nem kerül elfogadásra, akkor az Ellenőrző Bizottság köteles előterjeszteni a második beszámoló el nem fogadását követő leghamarabbi küldöttgyűlési ülésen, hogy szavazás kerüljön kiírásra az elnök visszahívásáról.
(5) Amennyiben egy tisztségviselő két egymást követő rendes vagy rendkívüli beszámolója nem kerül elfogadásra, a második beszámolót el nem fogadó testületi ülés és a (4) bekezdés alapján visszahívását kezdeményezni hivatott testületi ülés között eltelt időszakban a tisztségviselő ösztöndíjának kiutalását fel kell függeszteni.
(6) Az elnök esetében, ha szavazás kerül kiírásra a visszahívásáról, akkor a szavazás végéig a tisztségviselői ösztöndíjának kiutalását fel kell függeszteni.
73.§
(1) A tisztségviselők az adott testület ügyrendje alapján kötelesek beszámolni munkájukról
a) minden rendes küldöttgyűlési ülésen;
b) a 72. § (1) bekezdése alapján a Választmánynak és a Küldöttgyűlésnek.
(2) A tisztségviselők kötelesek a feladatkörük elvégzéséhez szükséges szabályzatokat, jogszabályokat ismerni és figyelemmel kísérni, azok változásairól az Önkormányzatot tájékoztatni.
74. §
(1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik:
a) Küldöttgyűlés általi visszahívással;
b) önkormányzati tagságának megszűnése esetén;
c) lemondással;
d) az önkormányzati ciklus végeztével;
e) ha jogszabályban, jelen Alapszabályban vagy egyéb egyetemi szabályzatban foglalt összeférhetetlenség megszüntetésére rendelkezésre álló időn belül nem szünteti meg az összeférhetetlenség okát.
(2) A lemondást a Küldöttgyűlés számára szóban vagy saját kezűleg aláírt írásos nyilatkozattal kell megerősíteni.
(3) Egy személy csak egy tisztségviselői posztot tölthet be egyszerre.
(4) A tisztségviselő mandátumának megszűnése után köteles a lezárt és függő ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat átadni az elnöknek. Az elnök és az elnökhelyettes esetében a vonatkozó rektori utasítás szerint az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni.
(5) A tisztségviselők nem állhatnak közalkalmazotti jogviszonyban az Egyetemmel. Amennyiben az fennáll, kötelesek azt 21 napon belül megszüntetni.
75. §
(1) A tisztségviselők a pályázatukban vállaltaknak teljesítése esetén mandátumuk idejére a tanév folyamán havi rendszerességgel közéleti ösztöndíjban részesülnek.
(2) Az ösztöndíj havi összege legfeljebb az egy főre jutó éves hallgatói normatíva meghatározott százaléka, mely az alábbiak szerint kerül kiutalásra:
a) az elnöknek: 70%;
b) az elnökhelyettesnek: 55%;
c) a főszerkesztőnek: 40%;
d) a szakterületi koordinátoroknak: 25%;
e) az Ellenőrző Bizottság elnökének: 20%;
f) az Ellenőrző Bizottság tagjainak: 15%.
(3) Minden más tisztségviselő számára legfeljebb a pályázati kiírásban szereplő ösztöndíj összeg kerül kiutalásra.
(4) A tisztségviselők tisztségükhöz köthető tevékenységekért másfajta juttatásban nem részesülhetnek.
(5) A havonta kiutalásra kerülő ösztöndíjak összegét a tisztség megnevezésével az Önkormányzat honlapján havonta nyilvánosságra kell hozni.
76. §
(1) A Küldöttgyűlés és a Választmány az egyetemi, kari testületekbe, illetve szükség esetén különböző egyéb szervezetekbe tagokat jogosult delegáltakat választani.
(2) A delegáltaknak – az Alapítvány kuratóriumának és Felügyelő Bizottságának kivételével – az Önkormányzat tagjainak kell lenniük.
(3) A delegáltaknak kötelességük az adott testület ülésein megjelenni, azokon legjobb tudásuk szerint képviselni az Önkormányzat érdekeit.
(4) Azon testületek esetén, ahol a delegáltnak lehetősége van mandátumának más személyre való átruházására, a delegált és az Önkormányzat elnöke erről közös írásos nyilatkozatban határoz.
77. §
(1) Azokban az esetekben, amikor az Önkormányzat személy delegálására jogosult, a delegálás az erről döntő testület bármely szavazati jogú tagjának javaslatára, egyszerű többséggel és titkos szavazással történik az erről döntő testület ügyrendje szerint.
(2) Azon delegáltságokat, melyekről tisztségviselői feladatkör rendelkezik, a Küldöttgyűlés jelöltállítás és szavazás nélkül tudomásul veszi. A delegáltság alapjául szolgáló tisztség megüresedése esetén a delegáltságokból történő visszahívást a Küldöttgyűlés szavazás nélkül tudomásul veszi.
78. §
(1) A delegáltak beszámoltatását bármelyik képviselő vagy választmányi tag kezdeményezheti, legkésőbb a beszámolót tárgyaló ülés kezdete előtt 72 órával. A beszámolóról egyszerű többséggel határoz a delegáltat meghallgató testület. A beszámoló el nem fogadását követően a levezető elnöknek indítványoznia kell a (2) bekezdés szerinti visszahívást.
(2) A delegáltak visszahívásáról az őket megválasztani jogosult testület egyszerű többséggel dönt, bármely képviselő vagy választmányi tag előterjesztésére. Sikertelen visszahívási indítvány esetén, visszahívásra legközelebb az arra jogosult testület következő ülésén kerülhet sor.
Az ELTE TTK Hallgatói Alapítvány
79. §
(1) Az Alapítvány fő célja – az alapító okiratában is rögzítettek szerint – az Egyetem Lágymányosi Kampuszára járó hallgatóinak szakmai és egyéb közösségi tevékenységének támogatása, melyek a Kar és az Önkormányzat szellemiségével összeegyeztethetők.
(2) Az Alapítvány elnöke és titkára együttes beszámolási kötelezettséggel tartoznak a Küldöttgyűlés és a Választmány felé.
(3) Az Alapítvány elnökének és titkárának megválasztására az Alapszabály az Önkormányzat tisztségviselőinek megválasztására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az Alapítvány Kuratóriumának (a továbbiakban: Kuratórium) és Felügyelő Bizottságának (a továbbiakban: Felügyelő Bizottság) tagjait a Küldöttgyűlés választja, illetve hívja vissza.
(5) Az alapítványi cél megvalósításának közvetlen veszélyeztetése esetén a Küldöttgyűlés, mint az alapítói jogok gyakorlója hívhatja vissza a Kuratórium és a Felügyelő Bizottság tagjait.
(6) A Kuratórium és Felügyelő Bizottság tagjainak lemondása csak teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt, vagy ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott jognyilatkozattal, az addig betöltött tisztség pontos megjelölésével érvényes.
80. §
(1) Az Önkormányzat a Kar elsőéves alapszakos és osztatlan képzésben részt vevő hallgatóinak tanulmányi előmenetelük és a Kar közösségébe való sikeres beilleszkedésüket elősegítendő mentorrendszert működtet.
(2) A mentorrendszer a Küldöttgyűlés által elfogadott mentorkoncepció alapján működik.
(3) A mentorrendszer működtetését és az (1) bekezdésben megfogalmazott feladatokat az Önkormányzat tagjai közül választott mentorok útján látja el.
(4) A mentorok kiválasztásának elvét a mentorkoncepció tartalmazza.
81. §
(1) Ezen Alapszabály az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlésének 2017. január 5-én hozott határozata alapján a Szenátus jóváhagyásának napján, 2017. január 16-án, a jóváhagyást követően azonnal hatályba lép.
(2) Jelen Alapszabály hatályba lépésével nem szűnnek meg a hatályba lépés pillanatakor fennálló tisztségviselői megbízások. Az Alapszabály további rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni ezzel a kitétellel.
Az előző Alapszabály ezen a linken elérhető, a hatályban lévő Alapszabály 81.§ (2)-nek értelmében szükséges.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 TTK HÖK Alapszabály | 753.88 KB |
