Emlékeztető az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat 2006. november 6-i küldöttgyűléséről Jelen vannak: Bencsik Anna Júlia, Bosnyák András, Bozóki Kálmán, Ferenczi Attila, Gonda Zsombor, Guber Tamás, Harangozó József, Jancsó Tamás, Kárász Margit, Karcsai Balázs, Köhler János, Kövi Piroska, Kray Zsuzsanna, Kürtösi Szilvia, Lellei Nóra, Mészáros Csaba, Ónodi Ferenc, Orosz Dávid, Palkó Tamás, Papp Gabriella, Sági Orsolya, Seres Alexandra, Szabó Csaba, Szenes Áron, Végh Tamás szavazati joggal; Gönci Balázs, Németh Péter, Polgár Péter Balázs, tanácskozási joggal. A küldöttgyűlés az ülés kezdetén 18 fővel határozatképes. Napirend elfogadása: Az előzetesen kiküldött napirendi pontokhoz képest Karcsai Balázs terjesztette be a Nyúz ösztöndíjak kifizetését. A küldöttgyűlés 18 igen szavazattal, egyhangúlag felvette az ülés napirendi pontjai közé. Az így kialakult, alább látható napirendet a küldöttgyűlés 18 igen szavazattal egyhangúlag elfogadta. 1. Nyúz ösztöndíjak 2. Hallgatói Követelményrendszer 3. Egyebek 1. Karcsai Balázs terjesztette elő a Nyúz ösztöndíjak tervezetét. Azért került sor erre a beterjesztésre a küldöttgyűlésen, mert a választmány a korábbi, erről szóló határozatot, az alapszabály értelmezési problémái miatt. A küldöttgyűlést Seres Alexandra tájékoztatta a problémáról, és az egyeztetésekről. A küldöttgyűlés határozatot hozott a témában. 2. Sági Orsolya tájékoztatta a küldöttgyűlést arról, hogy azért rendkívüli küldöttgyűlés lett összehívva, mert a rendes küldöttgyűlést csak egy hét múlvára lehetett volna összehívni, és az egy nappal a kari tanács előtt már nem lett volna elegendő idő arra, hogy megfelelően felkészüljünk, illetve tájékoztassuk a kari vezetést. A küldöttgyűlést tájékoztató jelleggel hívta össze. A napirendi pont lebonyolítására Sági Orsolya tett javaslatot. Javaslatában a tájékoztatást követően 15 perc kérdésfeltevés, majd 30 perc vitát terjesztett elő. Karcsai Balázs és Mészáros Csaba nem tartotta elfogadhatónak ezt a korlátozást. Karcsai Balázs elmondta, hogy sajtótájékoztatókon szokásos ilyen időkorlát bevezetése, illetve nem tartja szerencsésnek, hogy bármikor össze lehet hívni rendkívüli küldöttgyűlést. Sági Orsolya válaszában elmondta, hogy senkit nem akar korlátozni, a hatékonyság szempontjából lett volna bevezetve a korlátozás. Végh Tamás hozzátette, hogy a küldöttgyűlés összehívása jogos, a téma szükségessé tette. Szenes Áron rákérdezett arra, hogy jelen helyzetben milyen döntést hozhat a küldöttgyűlés, mi a döntési potenciál. Sági Orsolya azt felelte erre, hogy a küldöttgyűlésnek javaslattételi lehetősége van, a szabályzaton nem változtathat. Szenes Áron visszakérdezett, hogy mi az elképzelése az önkormányzatnak a további lépésekre, illetve kifejezte, hogy jobban örülne annak, hogyha nem tájékoztató jellegű lenne a küldöttgyűlés. Sági Orsolya összefoglalta az elmúlt pár nap eseményeit, illetve elmondta, hogy a küldöttgyűlés irányelveket fektethet le, lépéseket fogalmazhat meg. Ónodi Ferenc rákérdezett, hogy van-e valami következménye a mostani küldöttgyűlésen megfogalmazandó határozatoknak azaz van-e értelme erről beszélni. Sági Orsolya azt felelte, hogyha hozunk határozatot, de semmi mást nem csinálunk, annak nincs értelme. Sági Orsolya szavazást rendelt el a lebonyolítási rendről. A küldöttgyűlés 10 igen és 7 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatta a javaslatot. Sági Orsolya számolt be a Hallgatói Követelményrendszer VI-VII. fejezetének történetéről (júniusban szenátus, augusztusban kormányrendelet, szeptemberben kari tanácson kari különös, októberben küldöttgyűlés, majd kari tanácson nem tárgyaljuk, szenátuson elfogadás) Sági Orsolya elismerte, hogy hibázott abban, hogy nem volt folyamatos és rendes tájékoztatás. Végh Tamás azon kérdésére, hogy miért nem került elő a küldöttgyűlés határozata szenátuson Sági Orsolya azt felelte, hogy nem látta, hogy annak ott lenne a helye, és nem látta, hogy ettől bármi is változna. Elmondta továbbá, hogy a kari tanács tagokkal egyeztet majd a beadványról, hogy a tanács tárgyalja a kari különöst ismét. Arra a kérdésre, hogy miért tartózkodott, mikor a küldöttgyűlés határozata értelmében neki nemmel kellett volna szavaznia azt felelte, hogy a hallgatóknak az az érdeke, hogy legyen kari különös, legyen mi alapján fizetni az ösztöndíjakat, mert a kar akár le is állíthatta volna a kifizetéseket, ahogyan a BTK-n meg is történt. A oktatási igazgató javaslatát a szabályzat megváltoztatására pedig gesztusértékűnek is nevezte, mert az egyetemnek nem állt érdekében a változtatás. Guber Tamás erre azt reagálta, hogy attól még, hogy valaki elvégzi a munkáját, az nem gesztusértékű, illetve magyarázatot kért arra, hogy miért nem tartotta magát az elnök a szenátuson a küldöttgyűlés határozatához. Sági Orsolya erre azt felelte, hogy hiba volt hogy a küldöttgyűlés határozatot hozott, amikor még nem volt vége a tárgyalásoknak. Elmondta még, hogy a kar kihasználta, hogy hibáztunk. Ferenczi Attila kérdésére, miszerint miért kellett azonnal állást foglalni ebben a helyzetben, valamint miért kellett azt mondani, hogy a mindenki számára számolandó 10% jobb, Sági Orsolya azt felelte, hogy az előző helyzethez képest a jelenlegi helyzet jobb, valamint, hogy egyszemélyben tartja hibásnak a határozat meghozatalát, nem testületileg. Ferenczi Attila azt kérdezte ezután, hogy megvan-e még a küldöttgyűlésben az elnök felé a bizalom, Sági Orsolya azt válaszolta, hogy eddig ellenkező beterjesztést nem kapott, bár szóbeszédeket igen. A kommunikációval kapcsolatban megjegyezte, hogy azon javítani kell, de meg kell fontolni, hogy milyen információkat kell nyilvánosságra hozni, mert egyesek félreérthetőek lehetnek. Sági Orsolya, arra az ismételt kérdésre, hogy miért nem tartotta magát a küldöttgyűlési határozathoz, főleg, hogy a kar akár szankciókat is bevezethetett volna a kifizetésekre, azt válaszolta, hogy ezeket korábban megválaszolta. Palkó Tamás hozzászólásában kifejtette, hogy milyen következményekkel járhat az Önkormányzat és a Kar kapcsolatában az, hogyha elkezdünk erőt fitogtatni. Szabó Csaba erre azt kérdezte, hogy ha a Kar többféle szankcióval is élhet, és ez ellen nem tudnánk mit tenni, mi szükség van a HÖK-re. Ónodi Ferenc elmondta, hogy szerinte az egész szituáció a rossz taktika eredménye, a karnak érdeke, hogy ne kelljen ismét oktatókat elbocsátania. Sági Orsolya 20-30 millió forintot tart reálisnak többletbevételként a 6000 Ft-os kreditdíjból, ez a kar költségvetésének elenyésző része. Sági Orsolya 10 perc szünetet rendelt el. A szünet után 18 szavazati jogú taggal folytatódott az ülés. Palkó Tamás hozzászólásában jelezte, hogy korábban kellett volna szót emelni az összeg ellen, nem utólag. Sági Orsolya reagálásában kifejtette, hogy az ügyet a kari tanács elé kell vinni, a kari tanácstagokkal és a dékánhelyettessel egyeztetni kell. Mészáros Csaba a küldöttgyűlés szerepére kérdezett rá, hogy milyen döntést vár. Sági Orsolya nem szeretné, ha a küldöttgyűlés határozatot hozna. Mészáros Csaba viszont konkrétumokról szeretné, ha a küldöttgyűlés tárgyalna. Karcsai Balázs annak a véleményének adott hangot, hogy ne a hallgatókkal fizettessék meg a kar jelentős hiányát. Palkó Tamás a korábbi küldöttgyűlésen ismertetett véleményét hangoztatta, miszerint honnan tudni, hogy mi a hallgatói érdek. Végh Tamás azt vetette fel, hogy a hallgatóknak kell-e segíteni megoldani a kar anyagi problémáit. Ferenczi Attila rávilágított arra, hogy nem csak a jelennel kellene foglalkozni, ugyanis nemsokára jönnek azok a hallgatók, akik FER-t fizetnek, és az esetükben nem kellene fizettetni kreditújrafelvételi díjat. Lellei Nóra megjegyezte, hogy bárhogy is döntsünk, olyan nem lesz, hogy mindenkinek jó döntés születik. Papp Gabriella megjegyezte, hogy a régi hallgatók az elmúlt évek során folyamatosan kedvezményekben részesültek a változó szabályok miatt. Végh Tamás javasolta, hogy az előadásért és a gyakorlatért különböző összegű legyen a kreditfelvételi díj. Palkó Tamás erre reagálva elmondta, hogy más és más típusú gyakorlatok vannak, amelyeket meg kellene különböztetni. Papp Gabriella javasolta, hogy a vizsgakurzusért, amelyhez legtöbbször nem tartozik sem kontaktóra, sem konzultáció, ne kelljen fizetni, illetve, hogy mint a tanulmányi ösztöndíjnál, itt is minden kurzushoz legyen tárgyújrafelvételi díj meghatározva. Sági Orsolya véleménynyilvánító szavazásra tette fel azt, hogy ki az aki támogatja a 6000 Ft-os díjat. A küldöttgyűlés 5 igen és 9 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett nem támogatja. Ezután Papp Gabriella javasolta az alábbi határozati javaslatot: "Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat a következő javaslatot teszi a Hallgatói Követelményrendszerrel kapcsolatban: A hallgató a Hallgatói Követelmény rendszer 148. §-ában szereplő +10% nyi ingyenesen igénybevehető krediteket bármilyen típusú kredit felvételére -- ebbe a valamilyen oknál fogva újra felvett krediteket is beleértve --használhatja." A küldöttgyűlés a határozati javaslatról határozatot hozott. Karcsai Balázs említette meg ezután, hogy a 6000 Ft, az eddigi díjakhoz képest aránytalanul nagy emelés. Palkó Tamás javasolta, hogy a küldöttgyűlés reális alternatívák között döntsön, hogy a kari tanács tagok megfelelően tudják képviselni a küldöttgyűlést. Karcsai Balázs ennek ellenkezőjét szerette volna, azaz hogy a határozat ne legyen rugalmas. Papp Gabriella felső határt javasol az elfogadáshoz, illetve rákérdezett arra, hogy frakciószavazás lesz-e a kérdésben. Karcsai Balázs válaszában kifejtette, hogy nem szükséges kimondani, hogy igenis mindenki szavazza meg a javaslatot. Mészáros Csaba erre reagálva elmondta, hogy legyen frakciószavazás, hiszen ez szimbolizálná a hallgatói önkormányzat egységességét. Palkó Tamás hozzátette, hogy szerinte nem szükséges frakciószavazás, ha fontos a téma, a kari tanács tagokban lehet annyira bízni, hogy egységes legyen a szavazás. Sági Orsolya véleménynyilvánító szavazásra tette fel azt, hogy hányan bíznak a kari tanács tagokban ilyen helyzet esetére. A küldöttgyűlés tagjai közül 13 igen, 1 nem és 3 tartózkodó szavazat érkezett. Sági Orsolya ezután a következő határozati javaslatot terjesztette be: "A kari tanács tagok szem előtt tartva a küldöttgyűlés korábbi határozatát, mérlegelve az összes körülményt, és lehetőséget, önállóan döntenek arról, hogyan szavaznak a kreditújrafelvételi díj összegéről." A küldöttgyűlés határozatot hozott a javaslatról. Papp Gabriella ezután kérte a küldöttgyűlést, hogy az információáramlás megfelelő legyen a jövőben. Sági Orsolya terjesztette be ezután a következő határozati javaslatot, a BSc. képzésekben részt vevő hallgatók maximális díjával kapcsolatban: "A BSc. képzésben a kreditújrafelvételi díjak maximuma a hallgatói normatíva 25%-a legyen." Palkó Tamás jelezte, hogy bár ellene van a javaslatnak, a kari tanácson ilyen irányú szavazáson támogatni fogja. A küldöttgyűlés határozatot hozott a javaslatról. 65/2006 (XI. 6) számú küldöttgyűlési határozat: Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 18 igen szavazattal, 2 tartózkodás mellett elfogadta a Nyúz ösztöndíjait. 66/2006 (XI. 6) számú küldöttgyűlési határozat: Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 20 igen szavazattal, egyhangúlag a következő határozatot hozza: "Az ELTE TTK Hallgatói Önkormányzat a következő javaslatot teszi a Hallgatói Követelményrendszerrel kapcsolatban: A hallgató a Hallgatói Követelmény rendszer 148. §-ában szereplő +10% nyi ingyenesen igénybevehető krediteket bármilyen típusú kredit felvételére -- ebbe a valamilyen oknál fogva újra felvett krediteket is beleértve --használhatja." 67/2006 (XI. 6) számú küldöttgyűlési határozat: Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 16 igen szavazattal, 3 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: "A kari tanács tagok szem előtt tartva a küldöttgyűlés korábbi határozatát, mérlegelve az összes körülményt, és lehetőséget, önállóan döntenek arról, hogyan szavaznak a kreditújrafelvételi díj összegéről." 68/2006 (XI. 6) számú küldöttgyűlési határozat: Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlése 14 igen és 1 nem szavazattal, 1 tartózkodás mellett a következő határozatot hozza: "A BSc. képzésben a kreditújrafelvételi díjak maximuma a hallgatói normatíva 25%-a legyen."