Az ELTE TTK HÖK Küldöttgyűlésének ügyrendje

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Természettudományi Kar (továbbiakban: Kar) Hallgatói Önkormányzat (továbbiakban: Önkormányzat) Küldöttgyűlése (továbbiakban: Küldöttgyűlés) az Alapszabály rendelkezéseit figyelembe véve az alábbi ügyrendet alkotja:

(legutóbbi módosítás: 2015.02.11.)

1.§

A Küldöttgyűlés összehívása

(1) A Küldöttgyűlés rendes vagy rendkívüli ülést tarthat. A rendkívüli Küldöttgyűlés minden, a Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó ügyben döntést hozhat, kivéve az Alapszabály módosítását és az elnök megválasztását.

(2) A Küldöttgyűlést az elnök hívja össze.

(3) Ugyancsak ülést kell tartani akkor, ha ezt a szavazati jogú tagok legalább egynegyede írásban kéri. A kérelemben meg kell jelölni, hogy rendes, vagy rendkívüli ülés összehívását kezdeményezik valamint annak okát. A rendes ülést a kérelem benyújtásától számított húsz, a rendkívüli ülést a kérelem benyújtásától számított tíz napon belülre össze kell hívni.

(4) A rendes ülésre a meghívókat az ülés előtt legalább tizennégy, a rendkívüli ülésre legalább hét nappal előbb, elektronikus vagy postai úton ki kell küldeni. A meghívónak tartalmaznia kell

a)   a Küldöttgyűlés helyét és időpontját;

b)   a javasolt napirendet.

(5) A küldöttgyűlési meghívót ugyanilyen határidőkkel le kell közölni az Önkormányzat honlapján, illetve amennyiben erre lehetőség van az ülést megelőzően, úgy a lehető legrövidebb időn belül meg kell jelentetni az Önkormányzat lapjában.

2.§

A Küldöttgyűlés nyilvánossága

(1) Az Önkormányzat Küldöttgyűlésének ülései, a benyújtott előterjesztések, az ülésekről készült jegyzőkönyvek és emlékeztetők nyilvánosak.

(2) A Küldöttgyűlés ülésein a Kar hallgatói tanácskozási joggal vehetnek részt.

(3) A Küldöttgyűlés bárki másnak is tanácskozási jogot szavazhat egyszerű többséggel.

3.§

Határozatképesség

(1) A Küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a tagok

a)   rendes ülés esetén több mint fele,

b)   rendkívüli ülés esetén több mint egyharmada jelen van.

(2) A határozatképességet az ülés elején az Ellenőrző Bizottság (amennyiben egyik tagja sincs jelen, az összehívó) állapítja meg.

(3) Az ülés azon időszakaira, ahol az ülésen az Ellenőrző Bizottság legfeljebb egy tagja van jelen, a Küldöttgyűlés az Ellenőrző Bizottság legalább két főre kiegészüléséig (amennyiben nem történik meg, az ülés végéig) kétharmados többségű nyílt szavazással szavazatszámláló-bizottságot választ, mely pontosan két főből áll és az Ellenőrző Bizottság esetlegesen jelen lévő tagja mindenképpen benne van.

(4) Az Ellenőrző Bizottság, illetve a szavazatszámláló bizottság az ülés során folyamatosan ellenőrzi a határozatképességet.

(5) Amennyiben az ülés nem határozatképes, vagy az utolsó napirendi pont megtárgyalása előtt elveszti határozatképességét, úgy egy héten belül rendkívüli Küldöttgyűlést kell összehívni, amelyen a be nem fejezett napirendi pontokat napirendre kell venni. Amennyiben van olyan napirendi pont, amelyről csak rendes küldöttgyűlési ülésen születhet döntés, úgy rendes küldöttgyűlési ülést kell összehívni ugyanilyen határidővel.

4.§

A levezető elnök

(1) Az ülés levezető elnöke az Önkormányzat elnöke vagy az általa felkért személy. Amennyiben az elnöki tisztség betöltetlen, úgy a Küldöttgyűlés bármely tagja jelölhet levezető elnököt.

(2) Ha a levezető elnök nem az Önkormányzat elnöke, akkor személyét a Küldöttgyűlésnek az ülés elején el kell fogadnia egyszerű többségű nyílt szavazással.

(3) Az ülést a levezető elnök nyitja meg és zárja be.

5.§

A napirend

(1)  Napirendi pont tárgyalását az Önkormányzat bármely tagja, illetve tisztségviselője kezdeményezheti, írásban, az ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt legalább hetvenkét órával, írásbeli előterjesztés benyújtásával. Az időben, írásban előterjesztett napirendi pontokat a levezető elnök köteles a napirendre felvenni, valamint az ülés hivatalos meghívójában szereplő kezdeti időpont előtt legalább negyvennyolc órával az Önkormányzat tagjai számára az Önkormányzat honlapján hozzáférhetővé kell tenni.

(2) A Küldöttgyűlés rendes üléseinek (az alakuló ülés kivételével) napirendi pontja az elnök, a tisztségviselők, illetve az Alapítvány elnökének és titkárának beszámolója a legutóbbi küldöttgyűlési ülés óta (záró küldöttgyűlési ülésen az alakuló küldöttgyűlési ülés óta) végzett tevékenységükről.

(3) A beszámolókat legkésőbb 72 órával az ülés kezdete előtt el kell juttatni a képviselőknek.

(4) Az elnök, a tisztségviselők, illetve az Alapítvány elnökének és titkárának beszámolója napirendi pontok előtt az Ellenőrző Bizottság köteles felsorolni a késve beszámolót küldő tisztségviselőket.

(5) A képviselők a tisztségviselői beszámolók elfogadásáról egyszerű többséggel döntenek.

(6) Az előzetesen meghirdetett napirendi pontokat a levezető elnök napirendre veszi. Újabb napirendi pontot az Önkormányzat bármely tagja, illetve tisztségviselője javasolhat az ülés elején; ezek napirendre vételéről a Küldöttgyűlés egyenként, kétharmados többségű szavazással dönt.

(7)  Az ülés elején el kell fogadni az ülés napirendjét.

(8)  A már elfogadott napirendet az ülés közben a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel módosíthatja: új napirendi pontot vehet fel, megváltoztathatja a napirendi pontok sorrendjét, illetve törölhet elfogadott napirendi pontokat. Egy adott ülésen egy lezárt pontot még egyszer napirendre tűzni nem lehet.

6.§

Az ülés menete

(1)  A napirendi pontokat a Küldöttgyűlés sorban tárgyalja, azokat a levezető elnök nyitja meg és zárja le.

(2)  A Küldöttgyűlés a napirendi pontokban felvetődött kérdésekben szavazással állást foglalhat vagy döntést hozhat. Döntéseit az Önkormányzat Küldöttgyűlése egyszerű többséggel, nyílt szavazással hozza, amennyiben az Alapszabály, vagy a Küldöttgyűlés ügyrendje nem rendelkezik máshogy.

(3)  Bármely képviselő ilyen irányú kérésére titkos szavazást kell tartani. Személyi kérdésekben mindig titkosan kell szavazni.

7.§

Személyi kérdések

(1)  A Küldöttgyűlés a tisztségviselőket (az Ellenőrző Bizottság kivételével) az Alapszabály 37-38. §§-a megkötései mellett az alábbi ügymenettel választja:

(a)  Jelöltállítás, mely az Alapszabály 37. § (2) bekezdése és 38. § (2) bekezdése alapján történik.

(b)  A jelölés akkor érvényes, ha a jelölt elfogadja azt az ülésen, szóban, vagy előzetesen, írásban, amikor az illető az Ellenőrző Bizottságnak eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén vállalja a jelölést.

(c)  A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről és válaszolnak a jelenlevő tanácskozási és szavazati jogú tagok kérdéseire, reagálnak hozzászólásaikra. Jelen bekezdés szabályozása alól  a Küldöttgyűlés kétharmados többségű szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni. Amennyiben a jelöltek nem tudnak megegyezni a sorrendről, a pályázatuk beérkezésének sorrendjében kell jelen bekezdés rendelkezéseit végrehajtani.

(d) Valamennyi jelölt meghallgatása után a jelöltek távollétében a Küldöttgyűlés vitát folytat, amely után, amennyiben legalább egy szavazati jogú tag kéri, az összes jelölt jelenlétében is folytatható a vita, amelyhez a jelöltek is hozzászólhatnak.

(e)  A vita után titkos szavazásra kerül sor, amely során egy jelöltre adható le szavazat vagy az összes jelöltet el lehet utasítani.

(f)  Amennyiben az elutasító szavazatok kétharmados többséget kapnak a választást eredménytelennek kell tekintetni.

(g)  Az első fordulóban

(ga) amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget és az elutasító szavazatok aránya nem több, mint kétharmad, második fordulóra kerül sor, amire az a) bekezdéstől sorban alkalmazni kell az első forduló rendelkezéseit;

(gb) a Küldöttgyűlés kétharmados többséggel dönthet úgy, hogy csak az első fordulóban két legtöbb szavazatot elérő jelölt indulhasson a második fordulóban.

(h)  A második fordulóban

ha) amennyiben egyik jelölt sem kap kétharmados többséget és az elutasító szavazatok aránya nem több, mint kétharmad, harmadik fordulóra kerül sor, amire az (a) bekezdéstől sorban alkalmazni kell az első forduló rendelkezéseit;

hb) a harmadik fordulóban csak a második fordulóban két legtöbb szavazatot elérő jelölt indulhat. (Amennyiben holtverseny alakul ki az első helyen, úgy csak a legtöbb szavazatot elért jelöltek indulhatnak a harmadik fordulóban. Amennyiben a második helyen alakul ki holtverseny, úgy a legtöbb szavazatot kapott jelöltön kívül a második helyen holtversenyben állók indulhatnak a harmadik fordulóban.)

(i)   A harmadik fordulóban az a jelölt kerül megválasztásra, aki eléri a leadott szavazatok több, mint 50%-át. Amennyiben egyik jelölt sem kap többséget, a választás eredménytelen.

(2)  A Küldöttgyűlés az Ellenőrző Bizottság tagjait az Alapszabály 37-38. §§-a megkötései mellett az alábbi ügymenettel választja:

(a)  Jelöltállítás, mely az Alapszabály 37. § (2) bekezdése alapján történik.

(b)  A jelölés akkor érvényes, ha a jelölt elfogadja azt az ülésen, szóban, vagy előzetesen, írásban, amikor az illető az Ellenőrző Bizottságnak eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén vállalja a jelölést.

(c)  A jelöltek a szavazás előtt egymás távollétében röviden ismertetik elképzeléseiket a poszt betöltéséről és válaszolnak a jelenlevő tanácskozási és szavazati jogú tagok kérdéseire, reagálnak hozzászólásaikra. Jelen bekezdés szabályozása alól a Küldöttgyűlés kétharmados többségű szavazással hozott határozata mellett lehet eltérni. Amennyiben a jelöltek nem tudnak megegyezni a sorrendről, a pályázatuk beérkezésének sorrendjében kell jelen bekezdés rendelkezéseit végrehajtani.

(d) Valamennyi jelölt meghallgatása után a jelöltek távollétében a Küldöttgyűlés vitát folytat, amely után, amennyiben legalább egy szavazati jogú tag kéri, az összes jelölt jelenlétében is folytatható a vita, amelyhez a jelöltek is hozzászólhatnak.

(e)  Ezután titkos szavazás során minden képviselő legfeljebb annyi személyre adhatja le szavazatát, amennyi betöltetlen tisztség van az Ellenőrző Bizottságban.

(f)  A támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek közül, az Ellenőrző Bizottságba megválasztható tagok számának megfelelően a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek megválasztásra, amennyiben elérik a leadott szavazatok több, mint kétharmadát.

(g)  Amennyiben marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, a választás a jelöltállítástól újrakezdődik. A választást az (a)-(f) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni.

(h)  Amennyiben a második forduló után marad betöltetlen tisztség az Ellenőrző Bizottságban, harmadik fordulót kell tartani, ahol a második fordulóban legalább a képviselők egyharmada által támogatott jelöltek közül lehet választani (amennyiben nincs ilyen, úgy ezt a megkötést figyelmen kívül kell hagyni). A választást az (a)-(e) bekezdéssel azonos módon kell lefolytatni. A Bizottság helyeit a jelöltek által megszerzett szavazatok sorrendjében kell feltölteni, azok közül, akik egyszerű többséget szereztek.

(3)  A Kuratórium elnökének és titkárának megválasztásának menetére a tisztségviselők választásának menetére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(4)  A Küldöttgyűlés a delegáltakat az Alapszabály 40. §-a megkötései mellett az alábbi ügymenettel választja:

(a)  Jelöltet a Küldöttgyűlés tanácskozási vagy szavazati jogú tagja állíthat.

(b)  A jelölés akkor érvényes, ha a jelölt elfogadja azt, az ülésen, szóban, illetve előzetesen, írásban, amikor az illető az Ellenőrző Bizottságnak eljuttatott nyilatkozatában jelzi, hogy jelölése esetén vállalja a jelölést.

(c)  Ha egy bizottságba csak egy tagot lehet delegálni, a delegáltak megválasztására a tisztségviselők megválasztására vonatkozó (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal a megkötéssel, hogy a jelölt(ek) meghallgatására és vitára csak akkor kerül sor, ha azt legalább egy képviselő kéri.

(d) Ha egy bizottságba több tagot lehet delegálni, akkor a jelöltekről listán kell szavazni. A támogató szavazatok száma alapján sorrendbe állított jelöltek közül, a bizottságba delegálható tagok számának megfelelően a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek delegálásra, amennyiben elérik a leadott szavazatok több, mint felét.

(e) Ha két soron következő jelölt ugyanannyi szavazatot kapott, és mindkettőjük megválasztásával a Küldöttgyűlés túllépi a bizottságba delegálható tagok számát, új fordulót kell tartani. Ebben a fordulóban már csak az ezekre az azonos számú szavazatot kapott jelöltekre lehet szavazni, a bizottságba a legtöbb szavazatot kapott jelöltek kerülnek be. Ha így sem sikerül a kérdést eldönteni, újabb szavazási fordulókat kell tartani, amelybe mindig az azonos számú szavazatot betöltött jelöltek kerülnek be. Amennyiben két egymás után következő választási fordulóba pontosan ugyanazon jelöltek kerülnek be, és a kérdést a második fordulóban sem sikerül eldönteni, a választást eredménytelennek kell nyilvánítani.

(f) Amennyiben a (d) pont rendelkezései alapján marad betöltetlen hely egy Bizottságban, akkor újabb fordulót kell tartani az (a)-(b) pont szerinti jelöltállítással, ahol a maradék hely(ek) a (d) pont rendelkezései alapján kerülnek betöltésre (egy üres hely esetén is). Ezt a folyamatot addig kell ismételni, ameddig van betöltetlen hely az adott bizottságban. Ha egy fordulóban senki nem kerül megválasztásra, akkor a következő forduló megtartásáról a Küldöttgyűlésnek határoznia kell.

8.§

Az ülés dokumentálása

(1)  A Küldöttgyűlés üléseiről hangfelvételt kell készíteni; ez egyben jegyzőkönyvként is szolgál. A hangfelvételnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, és az összes, a Küldöttgyűlésen elhangzott felszólalást, a megvitatott kérdésekben hozott határozatokat.

(2)  A Küldöttgyűlésről a jegyzőkönyv alapján írásos emlékeztetőt kell készíteni. Az emlékeztetőt az Alapszabály 30§-a szerint az Önkormányzat titkára, vagy amennyiben ez a tisztség betöltetlen, úgy a levezető elnök  által felkért személy készíti, és az elnök hitelesíti. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az ülés helyét és idejét, a napirendet, a megvitatott kérdéseket, a hozzászólókat, a hozzászólások lényegét, a hozott határozatok szövegét, a határozatok szavazati arányait és a jelenléti ívet. Ha az ülés során ezt bármely felszólaló kéri, akkor az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az adott felszólalás teljes, szó szerinti szövegét is.

(3)  Az emlékeztetőt nyolc napon belül valamennyi képviselőnek és tisztségviselőnek ki kell küldeni, valamint az Önkormányzat honlapján is elérhetővé kell tenni.